Mindeközben Németországban...

2017. április elejétől az alacsony vízállás miatt nem tudnak teljes merüléssel, azaz teljesen megrakodva közlekedni az uszályok a Duna németországi szakaszán. A hetek óta tartó állapot nem csak a Dunán okoz fennakadást, de a hajósok a Rajna Kölntől délre eső szakaszán is kénytelenek kevesebb rakománnyal hajózni, ami a fuvarozási költségek emelkedéséhez vezethet. A problémát csak fokozza, hogy az alacsony vízállás és a jégzajlás már 2016. novembere és 2017. februárja között is komoly kiesést okozott a folyó teljes szakaszán. Ekkor az is előfordul, hogy az uszályok kapacitásuk csupán 20-30%-át tudták kihasználni és az árut több hajóra kellett szétrakni, vagy éppen közútra áttenni. Nem csak a német média kezeli kiemelt hírként az alacsony vízállást, a nagyobb hírügynökségek, pl. a Reuters is átvették a hírt.

"Tévhit, hogy a Duna nemzetközi hajóforgalmát a leginkább a magyar folyamszakaszon akadályozza a nem mindig megfelelő vízmélység. A REKK tanulmányából kiderül, hogy Németországban hetven kilométeren még nehezebb dolguk van a hajósoknak.
A Straubing-Vilshofen közti Duna-szakasz miatt már a német Bundestag képviselőinek is régóta fáj a feje. A parlament 2002 júniusában egy tervet is elfogadott az egykori természetes állapotához még viszonylag közel álló, mégis nagy forgalmú vízi út fejlesztésére. Ennek ellenére a szakasz helyzete a mai napig változékonyabb a magyar Dunáénál. A hajózást akadályozó gázlók a német területen az év 53 százalékában fordulnak elő, míg hazánkban csak 41 százalékában." Népszabadság 2011. június 28.

A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) tanulmányában alaposan utánajárt a német Duna, azon belül is a hajózás szempontjából legrosszabb Straubing-Vilshofen szakasz problémájának. E 70 kilométeres szakaszon közel 10%-al több gázlós nap van, bár a gázlók kevésbé sekélyek a magyar szakasznál. Straubing (2329,8 fkm) és Passau (2230,8 fkm) között 100 kilométeren nincs duzzasztómű. A Kachlet erőmű Passaunál körülbelül 10 méterrel emeli meg a felső szakasz vízszintjét, ez 28 kilométerre érezteti visszaduzzasztó hatását, kilenc kilométerrel Vilshofen felettig. Vilshofen és Straubing között a Duna viszonylag természetes kanyarulatokat ír le, de ez a természetesség látszólagos csupán, a szabályozási művek olyan sűrűségben követik egymást, hogy akár egy újabb erőmű is kijöhetett volna a szabályozás árából. Ezen a szakaszon torkollik be München folyója, az Alpokból érkező Isar, amely már korántsem szállít annyi hordalékot, hogy az akadályozza a Dunai hajózást a torkolat alatt, hiszen alsó szakasza szinte teljesen be van lépcsőzve, amin nem jut át a hordalék. Ez a németországi Duna utolsó "természetes" szakasza, ahol mint látjuk, a hajózás még nem zavartalan.

Vilshofen hajózási térképe

Hazai vízügyes nézőpontból szemlélve a dolgokat úgy tűnhet, hogy nyugaton minden hajó zavartalanul közlekedhet az év összes napján, mert a folyó lépcsőzve van. Továbbá minden ország egyértelműen a duzzasztóművek építése mellett foglal állást. Pedig ez koránt sincs így. Még a már szinte teljesen lépcsőzött német szakaszon sem tudnak megállapodni a Vilshofen-Straubing közötti szakasz jövőjéről. És a duzzasztott szakaszokon sem tudnak közlekedni a hajók, ha nem jut a mederbe elegendő víz. Ha nincsen mit felduzzasztani. Ugyanez lenne a (kisvízi)helyzet Magyarországon is.

Ennek fényében érdemes elolvasni az alábbi idézeteket és az eredeti cikkeket:

"A [bős-nagymarosi] vízlépcső ahhoz is hozzájárulna, hogy a Duna stabilan hajózhatóvá váljon a magyarországi szakaszon is. Jelenleg csak korlátozottan van meg a szükséges két és fél méteres merülési mélység, noha a vízi szállítás a leggazdaságosabb. „Magyarország vállalta, hogy ezt biztosítja, de nem kötelezhető rá. Az EU azonban úgyis kikényszeríti, mert a Duna a kontinens egyik fő közlekedési ütőere” – mondta a vízügyi szakember." Mészáros Csaba. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense - Index 2013. június 14.

"Vízi erőművek, duzzasztógátak és víztározók létesítésével lehetne megoldani azt, hogy a Duna magyarországi szakasza évente 340 napon keresztül hajózható legyen. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetsége szerint jelentős lemaradásban vagyunk mind a nyugat-európai országokhoz, mind pedig Szerbiához és Romániához képest a Duna logisztikai célú hasznosíthatósága terén. [...] 

Alacsony vízállás esetén az egységnyi árut két-három fordulóban tudják elszállítani a hajók, ami így nagyban növeli a költségeket, gazdaságtalanná teszi a vízi fuvarozást, és a kibocsátott többlet-kipufogógáz révén nő a környezeti terhelés. Ilyen gondokkal nem kell számolni a Duna egyetlen külföldi szakaszán sem – emelte ki a szakmai szervezet főtitkára..." Bíró Koppány Ajtony, Magyar Nemzet 2016. augusztus 7.

"Jelenleg azonban Kelheimtől lefelé a korlátozások nélküli hajózás csak a Bősi Vízlépcsőig lehetséges, mivel jelenleg a magyar Duna-szakaszon az előírt feltételek nem biztosíthatók." Reális Zöldek

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://rekk.bkae.hu/images/stories/letoltheto/hajzt_fejleszts_s_hajzs_2010_05.pdf
• http://www.fgs.wsv.de/kostenlose_downloads/produkte_muster/images/Streckenatlas_Donau.pdf
• Árpási Zoltán: Mosonyi Emil, a vízépítés professzora

Hajók a Dunán - Ismeretlen dunai tájak a Fortepan legújabb sorozatán!

Mindenképpen érdemes dédszüleink padláson porosodó fényképalbumával vagy negatívjaival bekopogtatni Fortepanékhoz, így még az is előfordulhat, hogy felkerülünk a hírlevelükre. Hogy ez miért jó? Azért, mert első kézből értesülhetünk arról például, hogy felkerült a honlapra 250 darab 1960-1964 között készült fénykép a legkülönfélébb magyar hajóról. A fényképész, Droppa Kálmán minden szembejövő hajót, érdekesebb tájat gondosan dokumentált. Már az újonc Dunai Szigetek olvasó is kitalálhatta, ezek a hajók egytől-egyig a Dunán közlekedtek. 

Gyakorlatilag Regensburgtól egészen a Deltáig sorakoznak a képek. Nagy többségükön csak egy hajó van, nagyon nehezen azonosítható dunai partok előtt, de aki felismeri őket nagy szolgálatot tehet másoknak, ha ezt közli is a Fortepan szerkesztőivel, mert eszerint tudják címkézni a képeket. Így aztán más is könnyebben kutathat utánuk. Az összes kép túl sok lett volna ide, ezért kiválogattam a számunkra legérdekesebb három tucatot. 

Mivel még én sem tudom melyik kép mit ábrázol, ezért közös gondolkodásra hívok mindenkit: találjuk ki melyik kép hol készülhetett. Az külön jó pont, ha valaki plusz információval vagy anekdotával rendelkezik a helyekről, tájakról, hajókról és emberekről.

1. Walhalla, Donaustauf, Bajorország. 1842-ben I. Lajos bajor király ötlete alapján épült fel. 

2. Regensburg katedrálisa, a képről lemaradt az ördög hídja.

3. Passau vára és az Ilz torkolata

4. Passau városa a Dunáról, nyugati irányból

5. Dunamenti város valahol a német nyelvterületen - talán Linz?

6. Vajon hol állhat ez a dunaparti kastély?

7. És ez az égbetörő szikla?

8. És ez a behavazott romvár? Van róla másik kép is, ahol szép fasor áll még a fehér ház előtt.

9. Viadukt, pataktorkolat és templom. Hol járunk?

10. Persenbeug zsilipjein a felirat: Der Nibelungenzug

11. Itt született az utolsó magyar király: Persenbeug

12. St. Michael ősi temploma Wachau-ban. A vasút megépítéséig nem is lehetett a parton közlekedni.

13. Oroszlánszívű Richárd innen nézegette a Dunát annak idején. Dürnstein vára és kolostora. 

14. Hol lehetnek ezek a csipkézett hegyormok alatt megbúvó stílusú házacskák?

15. Az nem chemtrail az Esztergomi Bazilika fölött... 

16. Hajó vízrebocsátása, elképzelhető, hogy a Népszigeten?

17. Hegység egy ismerős városban . A Bakony Budapesten.

18. Kalocsa Dunaföldváron, háttérben a jellegzetes híd

19. Ismeretlen városka, előfordulhat, hogy így nézett ki a régi Orsova?

20. A Vaskapu-szoros szabályozási művei és egy régi vontató gőzmozdony

21. Hatalmas kőtömb valahol az Al-Dunán

22. A Veterani-barlangok az Al-Dunán.

23. A Babakáj-szikla

24. És Galambóc vára

25. A Kazán-szoros, de melyik? A kicsi, vagy a nagy?

26. A felrobbantott Grében szemből, ezzel a momentummal kezdődött az Al-Duna szabályozása

27. Ugyanez a hegy oldalról

28. Sziklafal az Al-Dunán

29. Az álmos Ada Kaleh, még van hátra egy évtizede a felszínen

30. Kikötő talán az Al-Dunán - Románia? - Bulgária?

31. A Széchenyi lapátkerekes vontatóhajó egy ismeretlen falu előtt

32. Szakadásos part, igen jellemző a bolgár Dunapartra.

33. Gőzyacht horgonyoz  Galacnál, Romániában a Duna alsó szakaszán

34. Vajon mi lehet az a rom a hajó tatja fölött?

35. Végül elérkezünk a Fekete-tengerhez. Melyik ágban vannak ilyen szép világítótornyok?

A felvételeket készítette: Droppa Kálmán MAHART hajóparancsnok. 

Megfejtések jöhetnek kommentben, vagy ide: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653.

A többi kép ezen a linken érhető el:

http://www.fortepan.hu/?tags=Drobni+N%C3%A1ndor%2C+&x=11&y=4&view=query&lang=hu&q=

Kellemes böngészést!

Rejtélyes hajószerencsétlenség tarolta le a Zebegényi-szigetet?

Valami történt a júniusi árvíz tetőzését követő héten a Zebegényi-szigeten. Hatalmas pusztításról érkeztek információk, de egyelőre nem tudni, mi okozhatta a rejtélyes eseményt, sőt még a pontos időpont sem ismert. Egy biztos; a szigeten számtalan fa kidőlt. Zebegényben egyelőre találgatnak, Bereczky Bence foglalja nekünk össze mi is történhetett valójában: 

A zebegényiek az áradás után egy hónappal kezdték el újra gyakrabban felkeresni a szigetet. Ekkorra lett ugyanis ismét nyári meleg, illetve strandoláshoz kellően alacsony vízszint és a víz minősége is látványosan javult. Akik akkor és azóta a sziget belsejébe merészkedtek vagy körbe evezték, furcsa látványra lettek figyelmesek a főág felőli (nyugati) oldalon: egy rövidebb szakaszon fél méter vastag törzsű fák vannak kidőlve, félbetörve. Na igen, az áradás, a víz ereje, a felgyülemlett hordalék okozhat ilyesmit, gondolhatnánk. Aki látta már jeges áradás nyomait, nem lepődik meg ilyesmin.
 

Ott középen mintha hiányozna valami. (a Zebegényi-sziget ÉNy felől)

  

De azért furcsa volt a látvány mégis: vajon miért csak azt a részt érintette a pusztítás? Hogyan alakultak ki olyan magas, de keskeny hordalékkupacok a sziget gerincén, a kidőlt fák között? Tényleg ekkora ereje van a folyónak, hogy ilyen fatörzseket kettéroppantson?

   

Nyomok a szigeten

 
Úgy tűnik, hogy nem. Lábra kapott a faluban a hír ugyanis, hogy az áradáskor (talán a tetőzés utáni napokban) egy nagyobb hajó feneklett meg a szigeten. Így már mindjárt más megvilágításba kerülnek a fenti kérdések. Ez megmagyarázza a furcsa látványt.
 

A letarolt erdő

 
A helyszínt mára tüzetesen bejárták rengetegen, töprengve a furcsa látványosságon. Hamar felismerhetőek azok a nyomok, amelyek valóban egy hajóbalesetről árulkodnak. A kidőlt faóriások között a leglátványosabb a sziget gerincébe bevágott lapos árok. Nincsenek benne ívek, amelyek kimosódásra utalnának és az árok oldalain felhalmozott homokot is mintha markolóval rakták volna oda. A szigetre látogatók közül volt már, aki festéknyomot talált némely fatörzsön (kéket, fehéret is), volt aki autóüveg módjára tört üvegszilánkokat a törött fatörzsek gyűrűjében.

Nem harcsa és nem láncfűrész nyoma

Az elmondások szerint egy szállodahajó futott fel a szigetre egy éjszaka, majd kétórás veszteglés után továbbállt. Idővel, remélhetőleg egyre több és egyre pontosabb beszámoló kerül majd napvilágra.

Örömmel vennénk szemtanúk jelentkezését, vagy olyasvalakit aki bővebb információval, netán fényképpel is rendelkezik a rejtélyes eseményről!

Vízrajzi és hajózási térképek a 19. század első feléből - Duna Mappáció DVD

 
Hosszú utat tett meg a Duna térképezése a Tabula Peutingeriana óta. Sokat változtak a térképészek rendelkezésére álló lehetőségek és sokat változott maga a folyam is. Herakleitosz mondása: "Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba" kétszeresen igaz a dunai térképekre, nincsen két ugyanolyan térkép. Minden egyes térkép más állapotot, más vízállást, szélességet ábrázol. Nyomon követhetjük a szigetek vándorlását, eltűnését, újak keletkezését. A Duna térképezése során a mérnökök nem csupán a folyót vételezték föl, hanem a tágabb környezetét is. Ősi dűlőnevek emlékeit őrizték meg az utókor számára az ártéren. 

Hiánypótló DVD formátumban adott közre 2009-ben az esztergomi Duna Múzeum 4 rövidebb-hosszabb dunai térképet a XIX. sz. elejéről. Hozzám csak ezen a héten került, ezért kissé megkésve tudok beszámolni róla.

1834-ben a Duna Mappáció térképszelvényeit végző mérnökök 63 összefoglaló szelvényt ajándékoztak József nádornak. A címe megtévesztő volta miatt sokáig elkerülte a magyar kutatók figyelmét, hiszen ki keresné a mai magyar Duna-szakaszt a "Hydrograpische Dunau Karte von Peterwardein bis Orsova" elnevezés alapján? A szelvények valójában Pozsony és Orsova között ábrázolják a Dunát. Mindössze kettő hiányzik közülük; a Komárom és Pilismarót közti szakasz. Méretaránya 1:36000, a szelvények mérete 73x76 cm. Szigettérképként nem tartalmazza a szomszédos országokat és a Dunától távolabb eső területeket. A mellékelt térképen a Zimony és Belgrád közötti Nagy-Hadi-sziget látható, a Száva-torkolattal.

  

A tulajdonképpeni Duna-Mappáció szelvényei közül a DVD sajnos csupán a Paks és Szerelme közti területet tartalmazza 83 térképlapon. Igazán aprólékos és részletes munka. Részletgazdagsága méretarányából következik: 1": 50 fok. A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban található eredetikből digitalizálták őket. A Térképmellékleten a még Nagy-Duna-partján álló Tolna település látható.

 

A DVD-n található másik teljes sorozat a Duna hajósainak számára készült. A "Donau-Strom-Karte innerhalb der Gränzen des Österreiches Kaiserstates" Passautól egészen Orsováig 54 részletben mutatja be a Dunát 1857-ben. Homokpadok, szabályozási műtárgyak, pontos medermélység-, és szélesség adatok könnyítik meg az eligazodást a XIX. sz. hajósai számára. Fekete-fehér kivitele mit sem von le a szépségéből. Méretaránya 1:28000, 51x74 cm ill. 51x81 cm. A képen a Dévényi kapu látható, ahol a Duna Magyarország területére lépett.

 

A negyedik, egyben utolsó térképlap a Szigetköz északi részét ábrázolja Pozsonytól Gutorig. Ezen már fel vannak tüntetve a szabályozási művek, melyek a Duna hajózhatóságát voltak hivatottak javítani. Az ábrázolt sarkantyúkat manapság hiába keresnénk, szintúgy a széles mellékágakat és a végtelen szigettengert. A Duna ezen a szakaszon változott leginkább.

 

Köszönet a mérnököknek, és köszönet a szerkesztőknek, Dr. Deák Andrásnak a Duna Múzeumból és Jankó Annamáriának a Hadtörténeti Levéltárból ezért a nagyon fontos és értékes munkáért!

Duna-Mappáció /Vízrajzi és hajózási térképek a 19. sz. első feléből. 2009 Esztergom. ISBN 978-963-06-8069-1

Kincseket rejt a Duna Szobnál

 

A legenda szerint a Lutzenbacher családot egy halászat során arannyal teli korsóval ajándékozta meg a Duna, ezzel kezdődött Szob aranykora. Lutzenbacherék ugyanis kőbányát nyitottak, erdőket vásároltak, hajókat és bútorokat készítettek, munkát és megélhetést adtak az ott élőknek – meséli Szőke István szobi polgármester.

 

A Duna Szobnál a Lutzenbacher sétányról nézve.

 A Duna nem csak széles Szobnál, de számtalan titkot is rejt. Például a menekülő Mária királyné flottájából is jónéhány hajót, amelyeket a mohácsi csata után fosztogató csapatok süllyesztettek el. Fésű József, a Börzsöny Múzeum Baráti Körének vezetője szerint a római kortól a második világháború időszakáig találhatunk emlékeket a folyóban.

A régészeknek sokkal nehezebb a Dunában búvárkodni, mint a tengerekben, mert jóval kisebb a látástávolság – mondja Fésű József. Ha árad a folyó, és zavarosabb a víz, fél méterre is alig lehet ellátni, ilyenkor műszerrel vagy kézi tapogatással igyekeznek eligazodni. Viszont éppen a nehézségek adhatnak reményt arra, hogy a fosztogatók és a kincsvadászok nem vittek el mindent.

A régészek már megtaláltak a folyó mélyén egy Mária Terézia korából származó fahajót, és néhány dereglyét is kiemeltek a vízből. A maradványokat a közeli tóban helyezték el, hogy itt várjanak a végleges tartósításra és restaurálásra. Keresik a szakemberek Mária királyné elsüllyedt hajóit is, a kutatást Tóth János Attila búvárrégész vezeti, aki most éppen a zentai csata emlékeinek feltárásán dolgozik.

A Visegrádi-hegység koszorúzta Duna Szobnál.

Szobon a be nem fejezett sportcsarnokból egy hajórestaurátor műhelyt és bemutató központot szeretnének létesíteni. Innen szabad a lejárás a Dunához, fel lehet hozni a hajókat, nagy medencét kell benne kialakítani a konzerválásra – ismerteti az elképzeléseket Szőke István polgármester, aki hozzáteszi: a leleteket meg kell menteni, különben az enyészeté lesznek.

A cikk forrása MR1.hu 

Tóth János Attila búvárrégész blogja
 
A riport meghallgatható az MR1 honapján. (11:46-tól)

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0058c67d_4697540.mp3

Közmeghallgatás a Duna-kotrásról a Gödi Önkormányzatban

 
2010.10.19 14 h. Érdeklődők száma 12 fő.

Két rövid bevezető után - mely elhangzott az Önkormányzat és a KDVKÖVIZIG részéről - meghallgathattuk egy diavetítés keretében a Gödöt is érintő Duna kotrás paramétereit. Az előadó főként erre a témára fókuszált, ez lévén az elsődleges. A gödi megjelentek azonban főként a Gödi-sziget és mellékág tervbe vett kotrása iránt érdeklődtek. Ez csak utólag került bele a tervekbe, kicsit olyan "hangulatjavító" beruházásként. Érzésem szerint azért, hogy talán így a gödiek régi vágya teljesül, és emiatt kevésbé fognak tiltakozni a főági kotrás ellen. 

A témában már lezajlott az előzetes vizsgálat, és a környezeti hatásvizsgálat három hónapos időtartama is lezárult 2010.06.30-09.30-ig. Ezek során Gödön szakhatóság volt a Duna-Ipoly Nemzeti Park, később csatlakozott a WWF és a Fővárosi Vízművek. Utóbbi elsősorban a vízbázis védelme miatt, hiszen a fél Budapest a parti szűrésű kutakból kapja az ivóvizét.

A főági kotrás:

A korábban napvilágra került tervekhez képest (szept 14-i bejegyzés) talán nem lesz 180 méter szélességű a megkotort terület, a valószínű a 150 méter, de az Önkormányzat szerint elég lenne 120 méter is, mivel jól belátható szakaszról van szó, és két hajó még 120 méteren belül is bőven elférne. Az érintett szakasz továbbra is  a Szürkő-szigettől az alsógödi révig terjedő terület lenne. Az itt kikotort anyagmennyiség a nagyobbik Torda-sziget külső oldalára kerülne Vácott, a két sarkantyú közé, egy korábbi illegális kotrás nyomán keletkezett mélyebb mederszakaszba. 150 méteres szélesség esetén 53.000 köbméter anyagról lenne szó, mely elsősorban oligocén agyag, másrészt az ezt borító vékony üledék. 40-50 munkanapba kerülne, ennek következtében 3 cm-es vízszintsüllyedés jelentkezne. Ez főleg a dunakeszi Pihenő utcai lakosoknak rossz hír, akiknek jelenleg is mossa el a telkük végét a Duna. A kiszáradó és aprózódó agyagmárga könnyen áldozatul eshet a Duna sodrásának, míg ha ugyanez anyag a víz alatt marad sokkal stabilabb kőzetként viselkedik. 

A lakossági hozzászólók ezzel kapcsolatban elsősorban az ingatlanok értéke, a révnél tapasztalható partfalsüllyedés és a megnövekvő hajóforgalom kapcsán fejezték ki aggályaikat. Való igaz, hogy az alsógödi szakaszon a hullámzás hatására már nem található a kavicsnál kisebb szemcseméretű üledék. Igaz az is, hogy a partfal süllyed folyamatosan, és ezáltal az ingatlanok értéke csökkenhet. 

A mellékági kotrás:

Ebben a kérdésben egyenlőre két álláspont ütközött. Egyfelől az Önkormányzati, amely a teljes és állandó vízáramlás pártján áll, és a Nemzeti Park álláspontja, miszerint a ki és befolyásnál meghagyandó a küszöb, ami alacsony vízállásnál is a mederben tart vizet, ellenben e két pont között lehetségesnek tartják a kotrást. Ennek szélessége - sajnos csak - 5 méter lenne, 1/3-as rézsűvel, hajózási kisvízszint alatt 1 méterrel. Ez még nem garancia arra, hogy szélsőségesen kis vízállásnál marad víz a mellékágban. A kitermelendő anyag mennyisége (elsősorban iszap, de van ott kavics is) kb. 13800 köbméter lenne, melyet a sziget oldalában raknának le.  

A mellékág kotrásában úgy tűnt még a bizonytalan helyzet miatt lehetőség van változtatásokra.

Én inkább a Nemzeti Park álláspontját osztom, teljes kotrás esetén ugyanis olyan mértékű partpusztulás jelentkezhet, melynek mértéke egyenlőre megjósolhatatlan. Teljes kotrás esetén egészen az alsógödi révnél kellene kezdeni a mellékági kotrást, egészen a felsőgödi töltés déli sarkáig, ez nagyjából 1,5 km. Mivel a főág sodorvonala a helyén marad, valószínűleg a feltöltődés újra jelentkezne pár év elteltével. 

Ha meghagynánk a két küszöb között egy kimélyített szakaszt, amelybe visszavezetjük vízfrissítés céljából az Ilka-patakot, az még nem jelentene akkora beavatkozást, melyet esetleg utólag ne tudnánk korrigálni. Az MHSZ füves telkétől tartana a kotrás föl az északi küszöb sóderzátonyáig. Ez lényegesen rövidebb szakasz, viszont nem ártana a lehető legszélesebb keresztmetszetet kikotorni a keresztgáttal együtt. Azonban ha mindennek az az ára, hogy a kitermelt menyiséget a szigeten rakják le, semmiképpen nem lenne jó ötlet a beavatkozás.

Az engedélyek beszerzése 2011. első negyedévében zajlanak majd, utána írják ki a közbeszerzést. Jó lenne, ha az Önkormányzat leülne a Nemzeti Parkkal tárgyalni ebben a kérdésben, ugyanis a kivitelező azt fogja csinálni, amit ők ezzel kapcsolatban döntenek. Így esély van arra, hogy egy ésszerű megoldással mielőbb kitalálni, hogy mi legyen a Gödi-szigettel és annak a mellékágával. Ebben szívesen segítenék én is, és ezúttal felajánlom az adataimat is a cél érdekében.

Környezeti hatástanulmány készül a Gödi Gázló kotrásáról

 
Göd város honlapjára tegnap 14:37 órai dátummal felkerült ez a dokumentum a környezeti hatósági eljárás megindulásáról. Érdemes végigfutni, mindössze két oldal.

http://www.god.hu/_site/doc/newswf20501112/20100913_kozlemeny.pdf

Holnap, szeptember 15-én lesz délelőtt tíz órakor a megbeszélés a Városházán, erről az EU által finanszírozott beruházásról, mely a hajózhatóság javítását tűzte ki célul a Dunán.

Szeptember 16-án délután 5-kor lesz egy Városfejlesztési Bizottsági ülés, melyen ez a téma is szóba kerül. Aki éppen ráér menjen el, főleg ha még Gödön is lakik, és jelent számára valamit a Duna, mint élő folyó.

Október 19-én, tehát a 3 hónapos határidő lejárta UTÁN közmeghallgatás lesz a témáról a Városházán délután 2 órakor, gondolom azért ekkor, mert ez a hétköznap déli időpont legtöbbünknek alkalmas lesz... Ekkor már valószínűleg a kész tényekkel fognak szembesülni az érdeklődők.

Az érintett területek térképen:

A kotrás területe Göd, Dunakeszi és Sződliget-Horány határán. A kotrás paraméterei:

Hossz:                                     1785 m

Szélesség:                                150-180 m

Kotrás által érintett terület:       cca. 29 ha

Kotrás átlagos mélysége:          40-60 cm

Kotrás maximális mélysége:      95 cm

Kotrás anyagmennyisége:         53000-73000 köbméter

    

A lerakásra szánt terület Vácott a Torda-szigeteknél.

A depónia hossza:               700 m

A depónia szélessége:         140-150 m

Depónia területe:                 cca. 10 ha

A lerakott anyagmennyiség: 53000-73000 köbméter

Depónia magassága:           A Gödön kitermelt anyag magasságának háromszorosa, 120-180 cm

Erre valószínűleg még rájön a Sződligetnél kikotort anyagmennyiség.