Korrigált rekordárvíz Passauban

Passau városában 2013. június 3-án az árvíz elől menekülő lakosság arra lehetett figyelmes, hogy a Duna vize a városháza falán lévő összes történelmi árvízi magasságjegyet elborította, így az 1501. augusztus 15-én mért legnagyobb vízállást is. Még nedves volt a régi városháza fala, amikor Robert Firmhofer, a városi hivatal vezetője kézzel berajzolta az új rekord vízállást a városháza falára. Később a helyiek értetlenül csóválták a fejüket, mert miután az árvíz levonult, és a hivatalos 2013-as adat is felkerült a falra — már csak a második helyen szerepelt.

Az új rekord ideiglenes jelölése (forrás)

Passau városában három folyó találkozik, délről, az Alpokból érkezik a legbőségesebb vízhozamú Inn, középen, nyugatról a második helyezett Duna, és északról a fekete vizű, kacskaringós Ilz. A város eredetileg az Inn és a Duna közötti földnyúlványon épült fel, melynek legmagasabb pontját a hatalmas Szent István dóm foglalja el. Ezen a szakaszon a folyóvölgyekhez nem tartozik számottevő szélességű ártér, így a meredek dombok közé szorult városnál mindig is rendkívül kritikus szituációkat okoztak az itt találkozó folyók összeadódó, szétterülni nem tudó árvizei. Még akkor is, ha csak az Inn vagy a Duna áradt, a másik folyóra is visszaduzzasztó hatással volt. Passauban az is érdekes kérdés, hogy melyik folyóhoz képest határozzák meg az árvizeket, hiszen a 2013-as árvíz az Inn vízmércéjén "csak" 10,2 méterrel, addig a dunai vízmércén 12,89 méterrel tetőzött. Ezek azonban relatív szintek, a két árvíz abszolút (tengerszinthez képest mért) szintje természetesen egyezett Passauban. 

Valami történt Passauban. Árvízszintek 2013-ban és 2023-ban

A történelmi árvizek tetőzési szintjeit az idők kezdete óta szokás volt feljegyezni, hiszen az utánuk következő generációk számára ez fontos jelzés, sőt élet-halál kérdése volt. Így volt ez Passauban is, ahol igen régi árvízi jelek is fennmaradtak, de sok el is veszett lebontott házak, háborús pusztítás, vagy éppen a külső erők (fagyás, mállás) miatt. Passauban a leghíresebb árvízi jelgyűjtemény a régi városháza tornyán található. A feliratok alapján megállapítható, hogy ez egy folyamatosan alakított, bővített, a történelmi árvizek szintjeit is feltüntető látványosság. A 38 méter magas torony 1889-1892 között épült fel egy korábban lebontott torony helyén. Az első két hiteles árvízszint 1895-ben és 1899-ben kerül fel, az összes, utólag bejelölt korábbi árvíz szintje tehát nem volt feltétlenül megbízható.

Nem szerepel a felsorolásban például az 1342. évi katasztrofális ún. Magdaléna árvíz, ami július 22-én gyakorlatilag egész Közép-Európát érintette. Sokak szerint ez volt az évezred árvize Németországban, aminek a szintje a rekord 1501. évi árvizet is meghaladta. Több mint hatezer halálos áldozattal járt, a kiáradt folyók egész városokat öntöttek el, hidakat romboltak le, sőt sok helyen a folyók medre is megváltozott.  

2013-as árvízjegy a városháza mellett álló hotel falán.

A 2013 utáni helyzet szerint bizonytalan a 3. és 4. helyezett sorrendje is, ugyanis nem biztos, hogy az 1595. évi árvíz meghaladta a XX. század legnagyobb árvizét, az 1954-est (12,2 méteres vízállás). Annyi biztos, hogy helytörténészek igazították ki és cserélték fel a városháza falán a két legmagasabb árvíz szintjét. Szerintük a Mária mennybemenetele (Mariä Himmelfahrt) napján tetőző, de tíz napon keresztül pusztító 1501-es árvíz szintjének ábrázolása 2013 előtt nem volt méretarányos, jóval alacsonyabban ábrázolták.  Az 1501-es árvíz mintegy 30 centiméterrel haladhatta meg a 2013. évit (12,89 méter).

Egészen pontosan a korrekció előtt az 1501-es árvíz szintje 12,5 méteren volt a városháza falán. Ezt a 2013-as árvíz majdnem 40 centiméterrel haladta meg. A korrekcióval az 1501-es árvíz szintjét 65 centiméterrel megemelték, így az 13,15 méterre módosult. Viszont a régi rovátka levakolva ugyan, de maradt a régi helyén. 

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis, mi alapján lehet egy árvíz szintjét ennyi év távlatából kiigazítani? A válasz egyszerű: valószínűleg a városban fennmaradt hét, korabeli árvízjegy alapján. Szerencsére ezek mind megtalálhatók a Deutsche Ischriften honlapon, szépségük miatt pedig mindenképpen érdemes ezeket egyenként is bemutatni: 

Roßtränke 6 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Nach · christi · geburt · tausend · fünfhun=/

dert · vnd · ain · iar · an · vnser · frawentag · / 

der · schiedu(n)g · ist die · wasser=/

güss · gangen · an · das · kreucz

Oberhausmuseum © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

Was · das · nit · ein · grosse · klag · /

An · vnser · frawen · schiedung · tag · /

Als · sie · Jn · hi(m)mel · ward · enpfangen /

Ist · die · Güss · daher · gangen · /

Als · man · zalt · xv · co · vnd · j · iar · /

Mügt · ir · all · gelauben · fur · war ·

Im Ort 19 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

was · das · nit · ein · grosse kla · /

das · an · vnse(r) · frave(n) schidu(n)g / 

tag ·die tvnav · vnd · d[er · inn] /

sein · pede · gangen · da[hin] /

als · man · czalt · x · vc · [vnd i] /

iar · mogt · jr · glavb[en]

Bräugasse 18 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Anno · d(omi)ni Mo 501o Assu(m)p/

tio(n)is · marie · ist · die · wasser/

guss · gangen · an · mittel · des · /

 ckreucz

Innbrückgasse © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 Augvsti / 1501 †

Lederergasse 43 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 // + // 01

Felhasznált irodalom: 

• Deggendorfer Zeitung, Dienstag, 4. Juni 2013 http://fsperl.square7.ch/nieder1/images/DZ_2013/2013_0604_dz.pdf
• https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_2013_(Passau)
• https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_1501_(Passau)
• https://www.inschriften.net/stadt-passau/inschrift/nr/di067-0296.html?tx_hisodat_sources%5Baction%5D=show&tx_hisodat_sources%5Bcontroller%5D=Sources&cHash=22e57d93bedd1ad26fdb4241df556af9
• https://de.wikipedia.org/wiki/Magdalenenhochwasser_1342

Rendhagyó árvízi emlék az Újpesti vasúti hídon

Vajon mióta hever ez az uszadékfa az Újpesti vasúti híd harmadik pillérén, a Népsziget felőli oldalról számolva?

Árvízi emlék az Újpesti vasúti hídon

2019. november 14-én hívták fel a figyelmemet erre a meglepő jelenségre, amely mellett bárki más simán elsétált volna. A népszigeti parttól viszonylag messze van; 210 méterre, ha a hídon járunk akkori igencsak ki kell hajolni, hogy lássuk az északi oldalon. A vízről sokkal egyszerűbb észrevenni. De miért fontos ez a fadarab, hogy egy külön bejegyzést szenteltünk neki?

Valójában két fa is látható a képen, az egyik egy holt, a másik pedig nagyon is élő fa. A jelenben a holt fával foglalkozunk, de a híd karbantartójának az élő fa jóval több gondot fog okozni a közeljövőben.

A holt fa jelentőségét pedig az adja, hogy hacsak valaki nem a hídról dobta oda, akkor sehogy máshogy nem kerülhetett a hídpillérre, csakis a 2013-as rekordárvíz idején. Ebben az esetben pedig a fa Magyarország egyik legkülönösebb árvízi emléke.

De miképpen lehetünk ennyire magabiztosak abban, hogy ezt pont a 2013-as rekordárvíz tette a mai helyére? 

Ehhez tudni kell, hogy milyen tengerszint feletti magasságban található ez a fa és ez a magasság hogyan viszonyul az árvízszintekhez. A PannonRIS szerint, amely honlap a hajósoknak szolgáltat adatokat, az Újpesti vasúti hídnyílás magassága 7,85 méter LNHV felett. Ugyanezen a honlapon található egy 9,5 méteres érték is, de ez mindenféle viszonyítási pont nélkül áll, azaz nem tudjuk mihez képest 9,5 méter. Az előző magasságadathoz is tisztázni kell mi is az és mekkora az LNHV. Tankönyvi definíció szerint a legnagyobb hajózási vízállás:

Egy adott vízmércéhez tartozóan a vízmérce körzetében a hajóútban elhelyezkedő műtárgyak (hidak, zsilipkapuk, átfeszítések, stb.) tervezésekor a hajóút űrszelvénymagasságát biztonsággal meghatározó, mértékadó alapszintnek tekintett vízállás. A Dunabizottság ajánlása szerint a LNHV az adott vízmércén mért 1%-os tartóssággal előforduló vízszintet jelenti, azaz azt a vízállást, amelynél nagyobb vizek az év 365 napjából csupán kevesebb mint 4 napon keresztül mérhetők az adott vízmércén. (forrás)

A PannonRIS 668 centiméterben adja meg az LNHV értékét, amit az Újpesti vasúti hídtól 8 folyamkilométernyire folyásirányban található budapesti Vigadó téri vízmérce szerint kell érteni. A budapesti hidak mindegyikére ez az LNVH érték érvényes.

"Ha a vízállás a legnagyobb hajózási vízszintet eléri, vagy bizonyos mértékben meghaladja, az adott víziút-szakaszért felelős hatóság biztonsági okokból ideiglenesen felfüggesztheti a hajózást az érintett szakaszon."

2013. június 9-én és 10-én a Vigadó térnél 891 centiméterrel tetőzött a Duna (LNV), azaz 223 centiméterrel haladta meg az LNHV-t.

Most már csak azt kellene kideríteni, hogy ez a két érték pontosan milyen vizállást rajzolt az Újpesti vasúti híd pilléreire. Hiába kerestem a hídról a tetőzés időpontjában készült képet, ilyet nem találtam. Szerencsére 2013. június 5-én reggel éppen a Népszigeten fényképeztem, a megnyitott mappában pedig ez a kép lapult:

2013. június 5. reggel 7 óra 670 cm körüli Vigadó téri vízállás

Egy elmentett Hydroinfós vízálláselőrejelzés szerint aznap ebben ez időpontban 670 centiméter volt a vízállás Budapesten, azaz szinte centiméterre pontosan megegyezett az LNHV-val. Ekkora vízállásnál nem kerül még víz alá az a kiugró rész, ahol a fadarabunk megpihent. Azaz ennél magasabb vízállás idején kerülhetett oda. Mivel ép ésszel belátható, hogy nem kerülhetett oda a fa a tetőzés előtt — hiszen az emelkedő vízállás egyszerűen továbbsodorta volna — ezért azt az apadás első napjaira kell tennünk. Ha az archív hydroinfón rákeresünk a 2013-as évre, láthatjuk, hogy a vízszint Budapesten valamikor  június 14-15-én esett újra az LNHV alá. Tehát a fa valamikor 2013 június 10 és 15 között (legvalószínűbb, hogy június 13-án) kerülhetett a helyére, létrehozva ezzel egy "természetes" árvízi emléket.

De honnan tudhatjuk, hogy ez az árvíz és nem egy másik hozta magával a fát?

Ugyancsak a vízállás adatokból. 2013 előtt nem kerülhetett oda, mert a rekordárvíz elmosta volna. Utána pedig azért nem kerülhetett a helyére, mert az elmúlt 6 évben nem volt olyan áradás a Dunán, ami meghaladta volna az LNHV értékét. 

Hacsak valaki (valami madár) nem piszlálja le, ezt a fát csak a következő rekord(közeli) árvíz fogja elmozdítani. 

Rekordidő alatt készült el Magyarország első 2013-as árvízi emléke!

 

Július 9-én, Esztergomban elkészült országos viszonylatban az első 2013-as árvízi jelzés! Itt most nem a betonfalakra festékszóróval felfújt görbe vonal+2013 szintű műalkotásokra gondolunk, ilyenből ugyanis van már jópár. Az Esztergomi Dzsámiban árvíz után 1 hónappal felszerelt fém emlék párját ritkítja Magyarországon, mind kialakítását, mind kivitelezését tekintve. Egy árvíz utáni nagytakarításon kipattant ötlet volt az alap, majd tett követte a szót, és rekord gyorsasággal, maximális kreativitással létrehoztak valamit, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Így születik tehát egy modern-kori árvíztábla a készítők elmondása alapján:

"Amikor 1 nappal (!) a Múzeumok éjszakája előtt elkészült a helyreállítás az árvíz után, a tulajdonos Rosenberg Hungária Kft. vezetősége társaságában megkönnyebbülten anekdotáztunk a friss árvízi élményeinkből a munkatársakkal, akik a nagy munkában, azaz a védekezésben és a helyreállításban részt vettek. Nem tudom, ki vetette fel az összegyűltek közül, hogy meg kéne jelölni a víz magasságát. Akkor még nem száradt ki teljesen a másfél méter vastag bástyafal, amit a Duna majd' egy hétig közvetlenül nyaldosott. Így is lett, bejelölték, aztán az igazgató úr kérésére a cég telephelyén megtervezték, megrajzolták számítógéppel a vízmércét, és valaki a srácok közül cnc-vel kivágta rozsdamentes acélból. Egy olyan gyárban, ahol a lemezmegmunkálás a mindennapos munka része, ez teljesen természetes. A műhelyben vitatták meg, milyen színű porfestékkel fújják be, aztán a héten kihozták Tokodaltáróról és felszerelték pont aznap, amikor a Szulejmán-kő felújítását is elvégezték."

  

Én még rászerkesztettem volna az 1838-as (110 m. B. f.) és az 1809. évi (108,42 m. B. f.) jeges árvízet is, de azt az információt kaptam a készítőktől, hogy azok tavaszi jeges árvizek voltak ők pedig csak a nyáreleji zöldárakat kívánták ábrázolni. Ezekre még emlékezthetnek az esztergomiak, 1838-as árvízi jelzésből pedig szerte a városban elég sok van. Érdekességképpen szerettem volna legalább berajzolni az 1838-as értéket, de sajnos nem fért volna rá a képre.

A vízállások abszolút magasságát nem nehéz kiszámolni, amennyiben ismerjük a vízmérce alappontjának tengerszint feletti magasságát. Az esztergomi vízmérce 0 pontja (régiesen: sempont) 100,92 méter magasságból indul.  A 2013-as tetőzéskor 812 centimétert mértek ez 109,04 méteres vízállást jelent. Ezt megelőzően a legmagasabb vízállást 2002-ben mérték, 771 centimétert, ami 108,63 méteres értéknek felel meg. A téglák mérete jó viszonyítási alap, milyen nagy is volt a 2013 júniusi árvíz.Végső soron szintezési alappontnak sem utolsó.

Magyarország legfiatalabb árvízi emléke megtekinthető az Esztergomi Dzsámiban, a Berényi Zsigmond utca 18. szám alatt éppen a Bazilika tövében, a Duna parton.

Elérhetőség: http://www.esztergomidzsami.hu/

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-17 óra között

Helyzetjelentés és képriport a 2013 júniusi dunai árvízről

2013. Június 13. Csütörtök

23:39 A Veránkán átszakadt töltés

Az ártéreken szétterülő víz csökkenti az árhullám magasságát. Ez a víz lelassul, később kerül csak vissza a mederbe. Igaz, hogy elnyújtja az árhullámot, de csillapítja is annak nagyságát.

forrás: hvg.hu

forrás: nol.hu

Korábbi hírek az alábbi linken, a törés után!