Duna templom a Brigach partján

 

A Duna forrása egy olyan téma, amibe jobb bele sem kezdeni, mert könyv terjedelem lesz a vége. Breg, Brigach, forráskút, szobrok, emléktábla, folyamkilométertábla, miegymás zsúfolódik itt össze olyan elképesztő sűrűségben néhány tucat négyzetkilométeren, aminek a feldolgozásába könnyen beletörhet az ember bicskája. A természetföldrajzi és tudományfilozófiai kérdés tisztázatlansága számos érdekes, sőt abszurd helyzetet teremt, ezek egyikéről szól ez a mostani írás. 

A Duna (egyik) híres forrása a donaueschingeni kastélykertben található, a (Keresztelő) Szent János templomtól délnyugatra, egy kör alakú medence, ami 1875 óta vette fel mai formáját. Ugyan korábban is körül volt kerítve, de eredetileg e forrás vize szabadon folyt el kelet felé, hogy aztán valahol a Breg és Brigach természetes állapotában állandóan vándorló összefolyásánál csatlakozzon hozzájuk névadóként. Az ember tájformáló szerepe azonban ezt a kitüntetett fontosságú vízrajzi pontot is a maga formájára alakította, a forrás vize egy száz méter hosszú föld alatti csatornában távozik a medencéből déli irányban. 

DANVVII CAPVT EXORNAVIT 

hirdeti a latin nyelvű felirat szándékosan nem idézett német császári genealógiával megtoldva, azon a ponton, ahol ez a föld alatti csatorna véget ér, felette ugyanis egy görög stílusú kioszk magasodik, melyet II. Vilmos német császár emeltetett 1910-ben. A rajta lévő felirat ugyan a Dunáról kellene hogy szóljon, mégis az emberről szól, aki saját hatalmával ékesíti fel a folyót és emel historizáló antik márványtemplomot ezen a forrásmedencénél valamivel kevésbé fontos ponton. A helyiek által Dunatemplomocskának (Donautempelchen) nevezett építmény tulajdonképpen egy ajándék volt II. Miksa Egon Fürstemberg herceg számára, aki a császár közeli barátja volt. A Duna forrása jelenleg is a hercegi család birtokában van, sőt a templomocska eredeti tervdokumentációja is, ami alapján 2016-ban felújították a műemléket. 

A róla szóló leírások, képeslapok megemlítik, hogy ez a Duna templom a Brigach-patak partján áll, majd ezzel a lendülettel át is siklanak azon az abszurd vízrajzi helyzeten, miszerint a Duna forrásából csörgedező vízfolyás tulajdonképpen nem más mint a Brigach mellékpatakja. Ami aztán még 1-1,3 kilométeres szakaszon Brigach néven folytatja csatornázott útját kelet felé a Breg torkolatáig, ahonnan aztán már ismét lehet Dunának hívni a folyót.