Dunai Szigetek: Passau

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Passau. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 27., péntek

Korrigált rekordárvíz Passauban

Passau városában 2013. június 3-án az árvíz elől menekülő lakosság arra lehetett figyelmes, hogy a Duna vize a városháza falán lévő összes történelmi árvízi magasságjegyet elborította, így az 1501. augusztus 15-én mért legnagyobb vízállást is. Még nedves volt a régi városháza fala, amikor Robert Firmhofer, a városi hivatal vezetője kézzel berajzolta az új rekord vízállást a városháza falára. Később a helyiek értetlenül csóválták a fejüket, mert miután az árvíz levonult, és a hivatalos 2013-as adat is felkerült a falra — már csak a második helyen szerepelt.

Az új rekord ideiglenes jelölése (forrás)

Passau városában három folyó találkozik, délről, az Alpokból érkezik a legbőségesebb vízhozamú Inn, középen, nyugatról a második helyezett Duna, és északról a fekete vizű, kacskaringós Ilz. A város eredetileg az Inn és a Duna közötti földnyúlványon épült fel, melynek legmagasabb pontját a hatalmas Szent István dóm foglalja el. Ezen a szakaszon a folyóvölgyekhez nem tartozik számottevő szélességű ártér, így a meredek dombok közé szorult városnál mindig is rendkívül kritikus szituációkat okoztak az itt találkozó folyók összeadódó, szétterülni nem tudó árvizei. Még akkor is, ha csak az Inn vagy a Duna áradt, a másik folyóra is visszaduzzasztó hatással volt. Passauban az is érdekes kérdés, hogy melyik folyóhoz képest határozzák meg az árvizeket, hiszen a 2013-as árvíz az Inn vízmércéjén "csak" 10,2 méterrel, addig a dunai vízmércén 12,89 méterrel tetőzött. Ezek azonban relatív szintek, a két árvíz abszolút (tengerszinthez képest mért) szintje természetesen egyezett Passauban.

Valami történt Passauban. Árvízszintek 2013-ban és 2023-ban

A történelmi árvizek tetőzési szintjeit az idők kezdete óta szokás volt feljegyezni, hiszen az utánuk következő generációk számára ez fontos jelzés, sőt élet-halál kérdése volt. Így volt ez Passauban is, ahol igen régi árvízi jelek is fennmaradtak, de sok el is veszett lebontott házak, háborús pusztítás, vagy éppen a külső erők (fagyás, mállás) miatt. Passauban a leghíresebb árvízi jelgyűjtemény a régi városháza tornyán található. A feliratok alapján megállapítható, hogy ez egy folyamatosan alakított, bővített, a történelmi árvizek szintjeit is feltüntető látványosság. A 38 méter magas torony 1889-1892 között épült fel egy korábban lebontott torony helyén. Az első két hiteles árvízszint 1895-ben és 1899-ben kerül fel, az összes, utólag bejelölt korábbi árvíz szintje tehát nem volt feltétlenül megbízható.

Nem szerepel a felsorolásban például az 1342. évi katasztrofális ún. Magdaléna árvíz, ami július 22-én gyakorlatilag egész Közép-Európát érintette. Sokak szerint ez volt az évezred árvize Németországban, aminek a szintje a rekord 1501. évi árvizet is meghaladta. Több mint hatezer halálos áldozattal járt, a kiáradt folyók egész városokat öntöttek el, hidakat romboltak le, sőt sok helyen a folyók medre is megváltozott.

2013-as árvízjegy a városháza mellett álló hotel falán.

A 2013 utáni helyzet szerint bizonytalan a 3. és 4. helyezett sorrendje is, ugyanis nem biztos, hogy az 1595. évi árvíz meghaladta a XX. század legnagyobb árvizét, az 1954-est (12,2 méteres vízállás). Annyi biztos, hogy helytörténészek igazították ki és cserélték fel a városháza falán a két legmagasabb árvíz szintjét. Szerintük a Mária mennybemenetele (Mariä Himmelfahrt) napján tetőző, de tíz napon keresztül pusztító 1501-es árvíz szintjének ábrázolása 2013 előtt nem volt méretarányos, jóval alacsonyabban ábrázolták. Az 1501-es árvíz mintegy 30 centiméterrel haladhatta meg a 2013. évit (12,89 méter).

Egészen pontosan a korrekció előtt az 1501-es árvíz szintje 12,5 méteren volt a városháza falán. Ezt a 2013-as árvíz majdnem 40 centiméterrel haladta meg. A korrekcióval az 1501-es árvíz szintjét 65 centiméterrel megemelték, így az 13,15 méterre módosult. Viszont a régi rovátka levakolva ugyan, de maradt a régi helyén.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis, mi alapján lehet egy árvíz szintjét ennyi év távlatából kiigazítani? A válasz egyszerű: valószínűleg a városban fennmaradt hét, korabeli árvízjegy alapján. Szerencsére ezek mind megtalálhatók a Deutsche Ischriften honlapon, szépségük miatt pedig mindenképpen érdemes ezeket egyenként is bemutatni:

Roßtränke 6 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Nach · christi · geburt · tausend · fünfhun=/

dert · vnd · ain · iar · an · vnser · frawentag · /

der · schiedu(n)g · ist die · wasser=/

güss · gangen · an · das · kreucz

Oberhausmuseum © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

Was · das · nit · ein · grosse · klag · /

An · vnser · frawen · schiedung · tag · /

Als · sie · Jn · hi(m)mel · ward · enpfangen /

Ist · die · Güss · daher · gangen · /

Als · man · zalt · xv · co · vnd · j · iar · /

Mügt · ir · all · gelauben · fur · war ·

Im Ort 19 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

was · das · nit · ein · grosse kla · /

das · an · vnse(r) · frave(n) schidu(n)g /

tag ·die tvnav · vnd · d[er · inn] /

sein · pede · gangen · da[hin] /

als · man · czalt · x · vc · [vnd i] /

iar · mogt · jr · glavb[en]

Bräugasse 18 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Anno · d(omi)ni Mo 501o Assu(m)p/

tio(n)is · marie · ist · die · wasser/

guss · gangen · an · mittel · des · /

ckreucz

Innbrückgasse © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 Augvsti / 1501 †

Lederergasse 43 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 // + // 01

Felhasznált irodalom:

Deggendorfer Zeitung, Dienstag, 4. Juni 2013 http://fsperl.square7.ch/nieder1/images/DZ_2013/2013_0604_dz.pdf
https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_2013_(Passau)
https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_1501_(Passau)
https://www.inschriften.net/stadt-passau/inschrift/nr/di067-0296.html?tx_hisodat_sources%5Baction%5D=show&tx_hisodat_sources%5Bcontroller%5D=Sources&cHash=22e57d93bedd1ad26fdb4241df556af9
https://de.wikipedia.org/wiki/Magdalenenhochwasser_1342

2015. február 3., kedd

Hajók a Dunán - Ismeretlen dunai tájak a Fortepan legújabb sorozatán!

Mindenképpen érdemes dédszüleink padláson porosodó fényképalbumával vagy negatívjaival bekopogtatni Fortepanékhoz, így még az is előfordulhat, hogy felkerülünk a hírlevelükre. Hogy ez miért jó? Azért, mert első kézből értesülhetünk arról például, hogy felkerült a honlapra 250 darab 1960-1964 között készült fénykép a legkülönfélébb magyar hajóról. A fényképész, Droppa Kálmán minden szembejövő hajót, érdekesebb tájat gondosan dokumentált. Már az újonc Dunai Szigetek olvasó is kitalálhatta, ezek a hajók egytől-egyig a Dunán közlekedtek.

Gyakorlatilag Regensburgtól egészen a Deltáig sorakoznak a képek. Nagy többségükön csak egy hajó van, nagyon nehezen azonosítható dunai partok előtt, de aki felismeri őket nagy szolgálatot tehet másoknak, ha ezt közli is a Fortepan szerkesztőivel, mert eszerint tudják címkézni a képeket. Így aztán más is könnyebben kutathat utánuk. Az összes kép túl sok lett volna ide, ezért kiválogattam a számunkra legérdekesebb három tucatot.

Mivel még én sem tudom melyik kép mit ábrázol, ezért közös gondolkodásra hívok mindenkit: találjuk ki melyik kép hol készülhetett. Az külön jó pont, ha valaki plusz információval vagy anekdotával rendelkezik a helyekről, tájakról, hajókról és emberekről.

1. Walhalla, Donaustauf, Bajorország. 1842-ben I. Lajos bajor király ötlete alapján épült fel.

2. Regensburg katedrálisa, a képről lemaradt az ördög hídja.

3. Passau vára és az Ilz torkolata

4. Passau városa a Dunáról, nyugati irányból

5. Dunamenti város valahol a német nyelvterületen - talán Linz?

6. Vajon hol állhat ez a dunaparti kastély?

7. És ez az égbetörő szikla?

8. És ez a behavazott romvár? Van róla másik kép is, ahol szép fasor áll még a fehér ház előtt.

9. Viadukt, pataktorkolat és templom. Hol járunk?

10. Persenbeug zsilipjein a felirat: Der Nibelungenzug

11. Itt született az utolsó magyar király: Persenbeug

12. St. Michael ősi temploma Wachau-ban. A vasút megépítéséig nem is lehetett a parton közlekedni.

13. Oroszlánszívű Richárd innen nézegette a Dunát annak idején. Dürnstein vára és kolostora.

14. Hol lehetnek ezek a csipkézett hegyormok alatt megbúvó stílusú házacskák?

15. Az nem chemtrail az Esztergomi Bazilika fölött...

16. Hajó vízrebocsátása, elképzelhető, hogy a Népszigeten?

17. Hegység egy ismerős városban . A Bakony Budapesten.

18. Kalocsa Dunaföldváron, háttérben a jellegzetes híd

19. Ismeretlen városka, előfordulhat, hogy így nézett ki a régi Orsova?

20. A Vaskapu-szoros szabályozási művei és egy régi vontató gőzmozdony

21. Hatalmas kőtömb valahol az Al-Dunán

22. A Veterani-barlangok az Al-Dunán.

23. A Babakáj-szikla

24. És Galambóc vára

25. A Kazán-szoros, de melyik? A kicsi, vagy a nagy?

26. A felrobbantott Grében szemből, ezzel a momentummal kezdődött az Al-Duna szabályozása

27. Ugyanez a hegy oldalról

28. Sziklafal az Al-Dunán

29. Az álmos Ada Kaleh, még van hátra egy évtizede a felszínen

30. Kikötő talán az Al-Dunán - Románia? - Bulgária?

31. A Széchenyi lapátkerekes vontatóhajó egy ismeretlen falu előtt

32. Szakadásos part, igen jellemző a bolgár Dunapartra.

33. Gőzyacht horgonyoz Galacnál, Romániában a Duna alsó szakaszán

34. Vajon mi lehet az a rom a hajó tatja fölött?

35. Végül elérkezünk a Fekete-tengerhez. Melyik ágban vannak ilyen szép világítótornyok?

A felvételeket készítette: Droppa Kálmán MAHART hajóparancsnok.

Megfejtések jöhetnek kommentben, vagy ide: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653.

A többi kép ezen a linken érhető el:

http://www.fortepan.hu/?tags=Drobni+N%C3%A1ndor%2C+&x=11&y=4&view=query&lang=hu&q=

Kellemes böngészést!

2014. november 3., hétfő

A német Duna

1938. márciusában a német Duna-szakasz közel 1000 kilométer hosszúra bővült. Az Anschluss révén Németország egészen Dévényig nyújtózott a Duna-medencében, sőt novemberben két faluval még tovább. A Duna meghosszabbítása felett érzett örömükben szinte azonnal kiadták a Die Deutsche Donau c. képes albumot, mely érdekes módon nem a "Blut und Boden" ideológiájának szellemében íródott, és az egyeduralkodó politikai nézetet is csupán egyetlen árva horogkeresztes zászló képviseli.

A Fekete-erdőben kanyargó Breg

A könyv Berlinből került hozzám Sajó Tamás jóvoltából, akinek ezúton is szeretném megköszönni ezt a szép gótbetűs dunás könyvet. A könyv bevezető sorait eredeti nyelven a Donauinseln blogon lehet elolvasni.

Kifejezetten személyes (gyermekkori) élményeken alapul ez a könyv, bár az íróját valószínűleg el kellett küldeni egy újabb dunai körútra, hogy újra bejárhassa az immár német Duna völgyét. Útján elkísérte egy fényképész is, aki a legújabb nemét fototechnológiával volt felszerelve, színes Agfa filmekkel. És éppen ez adja a könyv jelentősségét. A színes fényképezés ugyan komoly múltra tekintett vissza 1938-ban, de a tömeges gyártás alig 2-3 éve indult meg. Így nem túlzás azt állítani, hogy ezek a bejegyzésben szereplő képek az egyik legelső színes fényképek a Dunáról!

A könyvben negyven felvétel szerepel kezdve a Bregtől egészen a burgenlandi "Pußtáig". Ezek közül válogattam ki és szkenneltem be azokat, melyen a Duna is szerepel. Talán nem sok ennyi kép, de általuk egyfajta időutazáson vehetünk részt egy olyan korba, amikor még lassabban csordogált az élet a Duna mentén.