2019. január 19., szombat

Búcsú a (ligetes) Határ-szigettől


A Határ-sziget az a sziget, amelyik sohasem volt dunai sziget, sőt a nevét is csupán egyetlen térkép őrizte meg az utókor számára. Ha mostanában keresnénk fel csak a nyomait találnák meg. Egyfelől azért, mert a part részévé vált, másfelől azért mert sűrű erdő nőtt fel rajta és a közeli partszakaszon is. 

Sziget-kavalkád Vác és Verőce között.
Előtérben a Határ-sziget, háttérben balról jobbra a Buki-, Kompkötő-, és a Szentendrei-sziget
(fotó: Szent-Tamási Mihály, Fortepan 14222)

A Fortepan 14222-es számú képe az eltűnés előtti Határ-szigetet mutatja. Jobbára már itt sem sziget, de a keskeny gerince, rajta egy ligettel még felismerhető. Valahonnan a vasúti töltésről készülhetett a kép 1955 körül, Vác és Verőce határán, vagy másképpen az egykori Pest és Nógrád vármegye határán — ezzel egy csapásra meg is magyaráztuk a nevének eredetét. Szerencsére ugyanebből az időszakból a fentrol.hu-n is található kép a Határ-szigetről. Ennek dátuma 1961 tavasza, de a növényzet magassága alapján szinte egyidőben készülhetett a fortepanos fényképpel. Ezen még a fénykép felvételének helye is látszódik; a fotós feltehetőleg a ma is ipartelepként működő létesítménytől keletre lévő kopár helyen állt. Innen jól beláthatta a Vácig a Duna völgyét, mielőtt az dél felé venné útját.

Még látható a részben vízzel borított mellékág, amely talán soha nem is volt valódi mellékág, hiszen a Határ-sziget rövid pályafutását egy parti zátonyként kezdte, amely valahol a mai Camelot étterem telkén kapcsolódott a balparthoz. Alsó és felső része szárazon volt már ezelőtt hatvan évvel is, de a mellékág nyomvonala még megtaláható az étteremtől keletre lévő erdőben. 

Határ-sziget 1961 tavaszán (fentrol.hu)

1961 tavaszán a Határ-sziget fáit könnyűszerrel meg lehet számolni, azonban aki mostanában próbálkozna ezzel igencsak gondban lenne. Aki abból indul ki, hogy a Duna partja mit sem változott az elmúlt évszázadokban nem is tévedhetne nagyobbat. Ez a buja ártéri erdő régen inkább kuriózumnak számított, a legtöbb partszakaszt gazdaságilag hasznosították. Itt a Határ-sziget mellett is remekül látszik, hogy az ártéren legeltettek, azért állnak ilyen ritkán a fák. Ezen a légifotón is legalább 21 darab birkát sikerült összeszámlálni. Ezzel szemben mostanában aki errefelé autózik vonatozik, vagy kerékpározik egy összefüggő erdőségen halad át, amely a verőcei lapályra kiérve a parton tovább folytatódik a vízműtelep felé, míg Vác irányában követi a vasutat, egy másik nyúlványa pedig összefügg a Kompkötő-sziget melletti ártéri erdővel. 

A Határ-sziget 2005-ben (idősebb fák sötéttel, fiatalabbak világos zölddel)

A Határ-sziget sorsa tipikusnak is mondható itt, a Duna mentén. Bánkódhatnánk az elveszett sziget miatt, de örülhetünk is a környezetében felnőtt ártéri erdőnek, ahol a természet viszonylag háboríthatatanul kormányozhatja önmagát. 

2019. január 13., vasárnap

"Puritán lokálpatriotizmus"




A címben található kifejezést nem mi találtuk ki magunkra, hanem Böszörményi Nagy Gergely, aki a Design Terminál vezetője valamint a Brain Bar alapítója, és aki a szakmai kurátor csapat tagjaként benevezett bennünket a Highlights of Hungary szavazásra:
“A csaknem kiszáradt folyómederrel, a Margit híd középső pillérének csupasz talapzatával, az iszapból egyre-másra előbukkanó világháborús roncsokkal 2018 nyara örökre bennégett a Duna vonzáskörzetében élők emlékezetébe. Látványos környezeti változások korában élünk. Legnagyobb és legfontosabb folyónk sorsa szorosan összefügg a miénkkel, ami felértékel minden vele kapcsolatos kezdeményezést. Személyes kedvencem a Dunai Szigetek, ami tematikus blogként izgalmas képi és szöveges dokumentációval, hiánypótló kutatómunkával, kisebb rendezvényekkel enged betekintést a folyó életébe. Puritán lokálpatriotizmus.”
A blog elmúlt tíz évében talán még nem is kaptunk hasonló méltatást. A Highlights of Hungary 2013 óta 10 felkért szakemberből álló kurátori csapattal kutatja fel évről-évre Magyarország sikereit. A Dunai Szigetek blog is belekerült 54 másik projekttel 2018 leginspirálóbb történetei közé. Az 55 fős társaságban ott találjuk az idén bemutatott Ruben Brandt, a gyűjtő c. filmet, Röhrig Géza "Angyalvakond" c. verseskötetét, Bálint gazdát, az Index kéktúrás sorozatát a Kék Menetet, a Gloveye projektet, amely a vakoknak nyújtja az olvasás örömét, a Magyar férfi gyorskorcsolya olimpiai váltót, a Nemzeti Lovasakadémiát, Kovács Gyulát, aki a régi magyar gyümölcsfajták megmentésének szentelte az életét, vagy a Mathias Corvinus Collegiumot.

A kuratórium egyfelől kioszt egy szakmai díjat, egy másik díjról a nagyközönség dönt közönségszavazással. Január 28-ig lehet ránk szavazni, de mindenképpen érdemes szavazás előtt végigböngészni a jelöltek teljes listáját, mert bukkanhatunk sokkal inspirálóbb projektekre is! 


A 11*5 jelöltet ezen a linken találhatják: http://www.highlightsofhungary.hu/.

Az általunk választott képekkel szerettünk volna tisztelegni a Fortepan.hu, a Fentrol.hu és a 2018-ban az év dunai szigetének választott soroksári Molnár-sziget előtt!

2019. január 9., szerda

Ínséges napok


2018 augusztusában Budapest alatt, sorra dőltek meg a valaha mért legkisebb vízállások. Októberben pedig ezek a nyári vízállás rekordok is megdőltek az egész magyar szakaszon. Budapesten az év második felében 73 napon keresztül volt lát(ogat)ható az Ínség-szikla. Ennek apropóján annak próbáltunk utánajárni, hogy a rendelkezésre álló vízállás-adatsorok alapján megállapítható-e bármilyen rendszeresség, trend az "ínséges napok" tekintetében? Melyik naptári napon van a legnagyobb esélyünk találkozni vele? Van-e összefüggés a szirt elnevezése és a II. világháborút követő "ínséges" időszak között?

Az Ínség-szikla 2018. október 17-én, 44 cm-es budapesti vízállásnál

Mostani bejegyzésünk rendhagyó módon két részből áll, az első inkább egy tudománytörténeti és módszertani áttekintés arról, hogy milyen szempontokat vettünk figyelembe a vízállás meghatározásánál. Aki inkább az Ínség-szikla és a dunai kisvizek összefüggéseire kíváncsi inkább nyugodtan görgessen a második részhez. 
Disclaimer: Az alábbi írás nem egy matematikai statisztika a hidrológiában tantárgy beadandó dolgozata, hanem egy érdekes kísérlet a vízállás adatokkal, hogy az Ínség-szikla kapcsán megismerkedhessünk a budapesti kisvizek trendjeivel, valamint azokkal a buktatókkal, amelyekkel az adatok feldolgozása kapcsán találkozhatunk.

Az alábbi eszmefuttatás nem csupán az Ínség-sziklára, hanem a Duna bármely pontján bármilyen vízállásra elvégezhető. Ehhez mindössze két dologra van szükség, egy tetszőlegesen kiválasztott ponthoz legközelebb eső vízmércének a kérdéses időintervallumra vonatkozó adatsorára, valamint a kitüntetett ponthoz tartozó vízállás értékre. Esetünkben ez a kiválasztott pont a magyarországi kisvizek kitüntetett pontja, az Ínség-szikla, a hozzá legközelebb eső vízmérce pedig a Budapest Vigadó téri.

  • Az Ínség-szikla (~1645,3 fkm) és a Budapest Vigadó téri vízmérce (1646,5 fkm) között a távolság körülbelül 1,2 kilométer. A vízmérce 1876-2005 intervallumra eső adatsora a hydroinfo.hu honlap archívumából lekérhető, a hiányzó 2005-2018 közötti adatsor pedig adatigényléssel megszerezhető a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól. 
  • 2015-ben, amikor meghatároztuk az Ínség-szikla abszolút magasságát (95 méter 76 centiméter a Balti-tenger szintje fölött), sikerült megfigyelni az előbukkanáshoz tartozó vízállást is, ami kb. 92-93 centiméter volt a budapesti Vigadó téri vízmércén. 
Az Ínség-sziklát borító vízoszlop magassága 2015. augusztus 15-én 7:17 órakor
A Vigadó téren ekkor 98 centiméteres nyers vízállást jeleztek 

A bevezetőben feltett kérdések megválaszolása azonban koránt sem egyszerű, az adatsor és a vízállás meghatározását előre nem kalkulált tényezők (melyek egyúttal hidrológiai érdekességek) nehezítették:

1876 óta a Vigadó téri vízmérce 0 pontja ugyanis többször változott. A hydroinfo archívumából lekért adatsorok szerencsére tartalmazzák az adott évhez tartozó 0 pont abszolút magasságát, amely a következőképpen alakult az elmúlt 142 év során:

  • 1876-1943: 95,98 m.B.f. A m.B.f. szint már csak azért is érdekes, mert csak 1960-ban tértünk át a "szocialista" alapszintre. Az addig használatos adriai alapszint ettől 67,47 centiméterrel alacsonyabban volt. Ebben az esetben valószínűleg a vízügyesek átszámolták az adriai értékeket a balti alapszintre.
  • 1944-2005 (?): 94,98 m.B.f. A nullpontot a csökkenő vízállás értékek miatt 1 méterrel lejjebb szállították. Kérdőjel = 2005 utáni adat nincs (még) az archívumban.
  • ?-2018: 94,97 m.B.f. Ha felkeressük a vizugy.hu honlapon a budapesti vízmércét 1 centiméterrel alacsonyabb szintet találunk a 2005. évi hydroinfósnál. Arról, hogy mikor változott a szint, nem találtam adatot. 
A probléma tisztázása érdekében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság számára küldött adatszolgáltatási kérelmemre a következő fénymásolt lapot küldték el:


Egy biztos, a két adatsorból csak az egyik lehet valódi, de arra a kérdésemre, hogy mégis melyik az igazi és mi okozza a különbséget már nem kaptam választ. Mivel amúgy is a hydroinfós vízállás adatokat használtam önkényesen úgy döntöttem maradok a hydroinfós nullpontok mellett, a többi pedig maradjon vízrajz-történelmi érdekesség. 

Az Ínség-szikla előbukkanásához tartozó vízállás empirikus megfigyelése ugyancsak rejt magában bizonytalanságot, de ebben az esetben 2015-2018 között minden egyes megfigyelés alkalmával ugyanazt a 92-93 centiméteres értéket sikerült megfigyelni, melyek közül önkényesen a kisebb értéket; a 92 centimétert választottam küszöbszintnek.


1. ábra. Az Ínség-szikla magasságviszonyai a Vigadó téri vízmércéhez hasonlítva.

A hydroinfón található vízállás adatsor napi egy értéket tartalmaz, amelyet reggel 7 vagy 8 órakor mértek. A 92 cm alatti napok meghatározásában segítségemre volt egy korábban, a KDDVIZIG-től kapott adatsor, amelyen többnyire napi két adat szerepelt, a jelenkor felé tartva, ill. a nagyobb árvizek esetén napi több adattal (néha óránként egy adat is előfordul). Minden olyan napot figyelembe vettem a vizsgálat során, ahol legalább egy adat alulmúlta a 92 centiméteres küszöbértéket. A vízállás adatsor számértékei mellett helyenként betűk is szerepelnek, esetünkben az "A" és a "Z" betűk lesznek fontosak. Az A betű az álló jeget jelzi, a Z pedig a zajló jeget. Néhol előfordult, hogy az A és Z mellett álló szám kisebb volt a 2018 októberét megelőző 51 cm-es (1947. nov. 6.) LKV értéknél, ez azért lehetett, mert a jeges kisvizet külön szokás választani a jégmentes kisvizektől.



Ha valaki átlagos hírolvasóként tájékozódik a Duna vízállásadatairól, az árvizes időszakban arról olvashat, hogy a klímaváltozás itt van a nyakunkon, kiárad a Duna, az árvizek egyre gyakrabban érkeznek és egyre magasabbak. Ha kisvizes időszak van arról lehet hallani minden csatornán, hogy a klímaváltozás itt van a nyakunkon, kiszárad a Duna és egyre gyakrabban lesz egyre kevesebb víz a folyóban. Nos, ez az írás a kisvizes időszakról szól, de előre le kell szögezni, hogy rémhíreket nem szeretnénk terjeszteni.


"Ínséges" napok, hónapok, évek

Az "ínséges" napok adatsorából nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az adatokból csak arra lehet következtetni, hogy nőtt vagy nem nőtt az ínséges napok száma. Az nem fog kiderülni, hogy ezt a globális klímaváltozás, a folyó szabályozása, a csapadékhiány, vagy a bármely egyéb ok miatt kialakult meder fenékszint süllyedése okozná. Mivel a lefolyás körülményei a legkevésbé sem állandóak, nem lehet biztos következtetést levonni a vízhozamok, vízállások trendjére, a szélső értékeinek előfordulására. Azonban néhány részlet figyelemre méltó:

  • Átlagosan 100 naponta látszik ki az Ínség-szikla. Az 1876. január 1. és 2018 december 31. között eltelt 143 év, azaz 52230 nap közül 493 olyan nap volt, amikor az Ínség-szikla kilátszódott. Ez az összes napok számához viszonyítva 0,94%. 
  • Az utóbbi 16 évben többször bukkant elő az Ínség-szikla, mint az azt megelőző 127 évben. Az Ínséges napok számának eloszlása nem egyenletes; ha két (nem egyenlő) részre osztjuk az adatsort a 2003 utánra eső 16 évre 257 (52,23%), míg az azt megelőző 127 évre 236 "ínséges" nap esik (47,77%). 
Miért éppen 2003. január 1. lett az adatsor vízválasztója? Röviden azért, mert ez az időpont osztja két, nagyjából egyenlő részre az ínséges napok számát (lásd fent). Hosszabb indoklás a folytatásban: 
2. ábra. Az "ínséges" napok eloszlása a naptári év szerint (1876. január 1. -2018. december 31.)

  • A 2003. évet megelőző évekre 1,8 "ínséges" nap esett átlagosan, míg ez az érték 2003-tól kezdődően évente 16 napra, azaz nyolcszorosára nőtt (15,93 nap). Az "ínséges napok" arányát a két intervallumra összehasonlítva ugyanezt a különbséget figyelhetjük meg: 1876-2002 között eltelt 46 385 nap 0,5%-án bukkant elő az Ínség-szikla, míg a 2003-2018 közötti 5843 napon ez az arány hasonlóképpen a nyolcszorosára, 4,4%-ra nőtt. 
  • Egyre korábbra tolódik a naptárban az Ínség-szikla felbukkanása. Miközben az "ínséges" napok többnyire december végén ill. januárban, de legkésőbb február közepén (12-én) véget érnek, a kezdő időpontjuk folyamatosan tolódik egyre korábbi dátumra. 1953-ban december elsején bukkant ki először az Ínség-szikla, 1971-ben november 4-én, 1986-ban október 15-én, 2003-ban augusztus 12-én, mint ahogy idén, 2018-ban is már augusztusban jelentkezett 92 centiméternél alacsonyabb vízállás. 
  • 1985 óta az Ínség-szikla megjelenése függetlenítette magát a Duna jegétől. 1954-ig a LKV értékek jellemzően zajló ill., álló jéghez kapcsolódtak. Az évnek ebben az időszakában a tartós fagy miatt jellemzően nincs jelentős hozzáfolyás a Dunához. 1954 után már csupán két alkalommal (1972, 1985) jegyeztek fel 92 cm alatti jeges kisvizet. 
  • Manapság már minden második évben lát(ogat)ható az Ínség-szikla. Ha az időbeli eloszlást vizsgáljuk az évek tekintetében az elmúlt 143 évből összesen 35 olyan év volt, amikor kibukkant az Ínség-szikla és 108 amikor nem. Ez azt jelenti, hogy minden előbukkanásra átlagosan négy évet kellett várni (24,5%). 2003 előtt ez az érték még öt év volt (19%), 2003 óta pedig már két évet sem kell rá várni. Ha csak a 2002 óta eltelt 16 évet számítjuk meglepődve vehetjük észre, hogy ezek közül 11 bizony "ínséges" év volt (69%). 
3. ábra. Az "ínséges" napok számának megoszlása hónaponként (1876-20022003-2018)

  • A "legínségesebb" hónapok érdekes módon nem téliek, hanem az őszi időszakra esnek. A november hónap (125 előbukkanás) megelőzte a januárt (95), de a harmadik helyen ismét egy őszi hónap; az október (92) következik. Szorosan követi őket a december (86), majd leszakadva a szeptember (43), augusztus (32) és a február (20). Közülük az augusztus produkálta a legnagyobb növekedést:
  • 2003 előtt még sohasem bukkant elő az Ínség-szikla augusztusban, 2003 után pedig már 32 napon keresztül volt látható. Ha a már említett két intervallumot hasonlítjuk össze, akkor a szélső hónapok, az augusztus és a február tekintetében tapasztaljuk a legnagyobb változást. Emellett a szeptember hónap is jelentős növekedést mutat. Februárban viszont 2003 után már csupán 2 "ínséges" nap volt a korábbi időszak 18 napjához képest.
  • Egy naptári évben a legnagyobb eséllyel január 7, 8, ill. 9-én találkozhatunk az Ínség-sziklával; az elmúlt 142 év során ezeken a napokon hét évben is előbukkant. Összesen 174 (48%) olyan nap van az évben, amikor legalább egyszer előbukkant és 191 (52%) amikor nem. Február 13 és augusztus 11 között még sohasem bukkant ki a Dunából. Eddig.
  • A három "legínségesebb" év 1947, 2003 és 2018 volt, amikor a rendkívül tartós kisvizek miatt az Ínség-szikla több mint két hónapon keresztül látható volt (62, 64, ill. 73 nap). E három év felelős az 1876-2018 között megfigyelt 493 ínséges nap 40 százalékáért. 
  • Ezzel szemben a három leghosszabb (megszakítás nélküli) "ínséges" periódus közül kettő 2003 előttre esik. 1953/1954 telén 47 napon keresztül volt látható az Ínség-szikla, 1947-ben ettől nem sokkal elmaradva 46 napon át. Érdekes felvetés, hogy az országban tapasztalható "ínséges időszak" (padláslesöprés, TSZ-szervezés) mennyiben függhetett össze az Ínség-szikla elnevezésével. Mindenesetre a harmadik leghosszabb periódus jó két héttel rövidebb ideig, "mindössze" harminc napon át tartott 2018 őszén. 
4. ábra Az "ínséges" napok számának megoszlása évenként (1876. jan. 1. -2018. dec. 31.)

Összefoglalva a megfigyeléseinket: az "ínséges" napok egyre gyakoribbá válnak, a jövőben akár évente is fényképezkedhetünk az Ínség-sziklán. Télikabát helyett immár fürdőruhában is, hiszen ezek a napok egyre korábban érkeznek, egy adott évben. Elképzelhető, hogy a közeljövőben már júliusban is előfordulhatnak. És még igyekezni sem nagyon kell, hiszen az ínséges napok egyre tartósabban jelentkeznek, és a trendek alapján az év 365 napjából egyre több lesz az "ínséges".


Köszönet a cikk megírásában nyújtott segítségért Rácz Tibornak, Timár Gábornak és Ónodi Zsoltnak!

2019. január 1., kedd

Majdnem kiszáradt a Duna - Ez történt a Dunai Szigetek blogon 2018-ban


Szerencsére csak majdnem száradt ki a Duna, így volt miről írnunk 2018 őszén. Sőt, ha minden jól megy jövőre is meglesz még a folyó, így a Dunai Szigetek blog is megünnepelheti 10 éves fennállását. A kisvíznek köszönhetően majdnem olvasottsági rekordot döntöttünk, de ezen kívül sok más sikerről is beszámolhatunk! 

Dunai Felhők fotópályázat 2018. Holczer Tibor: Madarak az égen

Naplót kellene lassan vezetni arról mi minden történik a bloggal év közben, mert így év végén már nagyon nehéz visszaemlékezni az év elejére. Rendhagyó módon idén a köszönetnyilvánítás résszel kezdem, hiszen idén néggyel több bejegyzés készült el. Ez pedig annak köszönhető, hogy több új és régi szerzőt üdvözölhettünk a blogon! Varga János az elhunyt vízitúrázók emlékéről írt, Lapikás Judit visszavezetett minket a Szürkő-sziget születéséhez, Kovács Tamás írása is kellett ahhoz, hogy a Petőfi híd alatti sírkövek közül Elemy Károlyné, sz. Szabó Ilona emléke újra méltó helyre kerülhessen. Süle Zsolt egy eltűnt sziget után nyomozott Érd és Százhalombatta között, Rákos Péter videója nyomán a Pap-sziget hidrológiájának egy érdekes jelenségét taglaltuk, Szokolics György segítségével pedig bejártuk a Felső-Dunakanyar legszebb kisvizes helyeit. Zubreczki Dávid idén is hatalmas nézettséget generált nekünk az Indexen, Tóth Szabolcs Töhötömnek pedig egy 1,5 órás interjút köszönhetünk, ami példa nélküli volt a blog történetében. Sajó Tamás díjnyertes fotója révén pedig az Élet és Tudomány magazinban jelent meg egy rövid írásunk a Duna-Dráva torkolat környékéről. Dr. Tóth János búvárrégész révén részt vehettünk egy ráckevei konferencián. Ezen kívül felbukkantunk a közszolgálati TV "Itthon vagy" c. dunai szigetes műsorában, és a szlovákiai Pátria rádióban egy rövid interjú erejéig. Az eltűnt győri sziget történetéről az Indexen kívül beszámolt a Kisalföld egyik januári különszáma is. Kaptunk rengeteg képet olvasóinktól fotópályázatra, kisvizes időszakra egyaránt. Ezeket nagyon szépen köszönjük, általuk sokkal teljesebb lehetett a kép a Dunáról! Köszönjük a rengeteg levelet is, remélem a legtöbbre azért sikerült válaszolni! 

Elemy Károlyné sz. Szabó Ilona sírköve a Petőfi híd tövében

Idén októberben a kisvizes időszak révén majdnem sikerült megdönteni az olvasottsági rekordot, melyet még a 2013. évi nagy dunai árvíz állított be. Évi 150621 oldalletöltést regisztráltunk, ami napi átlagban 413, összességében pedig 10% több, mint tavaly. Az idei 58 új írással együtt pedig már a 621. bejegyzésnél tartunk. 

Kisvíz 2018 október. Kállai Tibor: Rácalmási mellékág

Jártunk idén Győrben, ahol nevet találtunk egy régen eltűnt szigetnek, Szentendrén a Pap-szigeten háromszor is, kétszer a Szürkőn, a Kácsáson, Szigetszentmiklóson, Esztergomban az 1876-os árvíz kapcsán, Bécsben a Kéjlaki-Dunán, a Baracsi-szigeten, a kikotort Kompkötő-szigeten, az Égető-szigeten, a Helemba-szigeten és zátonyon, a Cseke és Balabán-szigeteken, a Zebegényi-szigetnél, Erdőfűn, ahol egy régi vasútra bukkantunk. A kisvizes időszak mellett az év egyik legfontosabb dunai eseménye kétség kívül a Kompkötő-sziget nyári kotrása említhető, amely nem pont úgy sikerült, ahogy a tervekben szerepelt.

Készül a váci Duna-ág második szigete

2018 legolvasottabb bejegyzései az országos média révén kerültek az élbolyba, szerencsére köztük voltak valóban fontos írások is, így idén ez a két lista a fotópályázat és az év dunai szigete szavazás kivételével megegyezett nagyjából. Külön öröm volt az olvasói hozzászólásokat, ill. a levélben érkezett kommenteket olvasni egyes írások után, ahol az olvasók révén állt össze a teljes kép. Pl. az eltűnt győri sziget, a kismarosi kolostor, vagy Baracs láthatatlan kastélya esetében!


A Szitányi-sziget "veséje"

2018-ban rekordszámú szavazattal a soroksári Molnár-sziget igen szoros versenyben lett hatodikként az év dunai szigete, a Dunamocshoz tartozó Süttői-sziget előtt (ne feledjük, a Dunamocsi-sziget Süttőhöz tartozik!). Gratulálunk a nyertesnek! A blog által nevezett, 50 éve elsüllyesztett Ada Kaleh a román fordítás ellenére is csak a harmadik helyre érkezett be - mondhatni szokás szerint. A vesztes se keseredjen el, jövőre is lesz szavazás! Íme a végeredmény:



Köszönjük olvasóinknak kitartó figyelmüket! Idén facebook közösségünk is tovább nőtt, immár 5000 követő felett tartunk már, ami bangladesi kamuprofilok nélkül kivételesen sok embernek számít.

Idén augusztusban leszünk 10 évesek, ennek kapcsán szeretnénk legalább egy szülinapi dunai szigetes kirándulást szervezni, koccintással egybekötve - természetesen! :)


Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...