2018. június 15., péntek

Rendkívüli hírek! Bontják a kompkötő-szigeti keresztgátat!


Újra sziget lesz a váci Kompkötő-sziget! 2018. június 15-én egy kotróhajó legalább harminc méter széles részen elbontotta a már amúgy is kicsorbult gátat!


A Kompkötő-sziget és mellékág rehabilitációjáról 2014. tavaszán érkeztek az első hírek, akkori cikkünkben már úgy tűnt célegyenesben vannak a munkálatok, mindössze az engedélyezésre kellett várni. Az ismertetett tervekben egy mindössze négy méteres nyílást vágtak volna a gátba, amely másodpercenként 3-5 köbméter vízhozamot biztosított volna a kisvizes időszakokban is. További kotrásokat terveztek a ki és befolyásnál is, itt jelenleg nem találkoztam kotrógépekkel. Azóta eltelt 4 év és semmi nem történt, úgy tűnt ez a mellékág-rehabilitációs projekt is elhal. 


2018. június 15-re eredetileg egy Baracsi túrát terveztem, azonban az időjárás nem alakult a kerékpározásra alkalmasnak. Mivel a váci vízmérce átlépte a 2 méteres szintet ideje volt újratervezni a programot és meglátogatni a Kompkötő-szigetet, ahol a keresztgát magassága alapján arra lehetett számítani, hogy a Duna elkezd átcsordogálni rajta. Jó lett volna ezt a szintet pontosan meghatározni. 

Nos, a legnagyobb meglepetésemre a Duna nem átcsordogált a gáton, hanem egy munkagép zaja mellett ömlött keresztül a mellékág alsó részébe. A helybéli horgászok nem tudtak felvilágosítással szolgálni, ezért kimentem a gát végére, miközben arra gondoltam, ekkora szerencse a világon nincs is és végre, végre újra sziget lesz a Kompkötő-sziget!


De miért olyan fontos hír, hogy ez a kotrás végre elszakítja a szigetet a parttól és a Kompkötő (régiesen Gombkötő) több mint fél évszázad után újra valódi dunai sziget lehet? Egyrészt azért, mert valódi dunai szigetből nagyon kevés maradt a Váci-Dunán, de Magyarországon is. Hogy egészen pontosak legyünk, a Váci-ágban jelenleg egyetlen valódi, az év minden napján vízzel körülvett sziget található, ez pedig a Szürkő-sziget. Ha a Kompkötő-szigeti munkálatok olyan mértékben átvágják a gátat, hogy kisvíz idején is maradhat benne vízáramlás könnyen belátható, hogy megduplázódik a valódi szigetek száma ezen a szakaszon.

Másrészt az emberi jelenlét alaposan vissza fog esni a szigeten, tekintettel arra, hogy nem lehet majd száraz lábbal átkelni rá. Ez nem baj, a sziget 1977 óta természetvédelmi terület, jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó madárparadicsom. Egy sikeres meder-rehabilitáció reményt adhat, hogy más környékbeli szigetek esetében is van esély a természetes állapot részleges visszaállítására!

Ezt a jég által kicsorbított szakaszt kotorják éppen. 

A Kompkötő-sziget egykor a Duna középvonalában feküdt, mindkét oldalról kellően széles Duna meder határolta. Hajózási térképeken mindkét ágban jeleztek hajózó utat, azonban ez a szakasz kifejezetten gázlós volt, azaz az év adott időszakában nem volt meg a hajózáshoz szükséges vízmélység. Ennek megszüntetésére épült fel az íves keresztgát a váci partról, amely 250 centiméteres vízállás alatt megszüntette a vízáramlást a szó szerint elfalazott ágban. Az 1940-es évek végén felépült gát hatására a mellékág feliszapolódott, medrének nagy részén füzes ártéri erdő nőtt fel, ami a főági kotrásokkal együtt tovább gyorsította a meder feliszapolódását. 

A Dunai Szigetek blog eddig is kitüntetett figyelmet szentelt a Kompkötő-szigetnek. 2013-ban olvasóink az év Dunai Szigetének választották, írtunk már a történetéről, kísvízi állapotáról, keresztgátjáról, ártéri mintázatairól. Sőt, más is írt a szigetről, Tamás Lajos "Mi történt a Kompkötő-szigeten?" c. ifjúsági regénye itt játszódik. Történetéről mi is írtunk egy bejegyzést.  

Múlt és jelen. (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám fotoska.hu)

A váratlan kotrást továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni, és alacsonyabb vízállás esetén megnézzük, hogy milyen hatással lesz a megnövekvő vízáramlás a sziget alsó részén felnőtt fűzerdőre. Elegendő lesz-e vajon ahhoz, hogy az ott felgyülemlett hordalék saját erőből visszamosódjon a főágba... 
Reménykedjünk!


Eddigi írásaink a szigetről:


19 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én személy szerint sajnálom ha elbontják a gátat! Rengeteget járunk kutyával nyáron a szigetre, es akik esetleg sátoroznak a holtágnál hajnalba a part melett rengeteg folyami rákot láthat ami manapság sajnos nem miden napos dolog szennyezések miatt. Mivel a folyó újra sodrást fog adni a Kompkötőnek igy a rákok előbb utóbb eltünnek a megszokott életükből.

Névtelen írta...

"Elegendő lesz-e vajon ahhoz, hogy az ott felgyülemlett hordalék saját erőből visszamosódjon a főágba... " Nem hiszem, a kőgát részleges elbontása éppen ellenkező hatást fog elérni, azaz alacsonyabb vízállásnál is le fog rakódni a hordalék.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

1. Ha pedig nem bontják el a gátat, akkor rövid távon beerődsül a holtág és akkor meg azért tűnnek el a rákok. Ha középen bontják csak meg a gátat attól még maradnak lassabb folyású részek. Én is sokat jártam oda, de erről könnyen le tudok mondani. Nem baj, ha van olyan része az országnak, ahol a természet az úr, nem pedig az alumínium és műanyag égető táborozók (akinek nem inge...)

2. Van a műveletnek egy olyan kimenetele, hogy a megbontás után megmarad a vízáramlás, de elképzelhető, hogy a többi maradék gát előtti, gát mögötti részen tovább folyik az üledék felhalomozódása és végül csak egy keskeny, de áramló mellékág marad. Alacsony vízállásnál jelenleg is rakódik le hordalék, pl. az amit a hullámzás bemos, de már nem tud kijutni.

Névtelen írta...

Kíváncsi lennék, hogy az emberi jelenlét míly mértékben zavarta a madárvilágot a szigeten.Alacsony vízállásnál gémek, kócsagok és időnként fekete gólyák is előfordultak. Én, néhány évvel ezelőttig évente többször jártam a szigetcsúcsra horgászni,vagy csak úgy végigsétálni a 30-40 méteres fák alatt, ki a partra. Nagyon ritkán találkoztam másokkal, igaz én hét közben látogattam ki ide. Ugyanis a szigetet csak gyalogosan lehetett megközelíteni, illetve a meder felől vízi járművel. Ez utóbbi lehetőség a gát elbontása után is fennáll. Ezért sajnálom, hogy csak a gát elbontásával orvosolható az eliszapolódási probléma. Nem vitatva a dunai szigetek tájképi és egyéb értékét.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

A Kompkötő-sziget halálra volt ítélve a gáttal, most kissé enyhítették a büntetését. :)

Névtelen írta...

"2018. július 15-én egy kotróhajó legalább harminc méter széles részen elbontotta.."

Ez a kotróhajó egy időutazó? ��

CzellerZsolt írta...

Véleményem szerint, amíg a bal-parti félsziget (védett terület) elbontásra nem kerül addig itt érdemi változás nem lesz. Arról nem beszélve, hogy a felső befolyónál a kotró, CSAK két oldalra dobálta szét a kimarkolt anyagot. Ami nagy-víznél visszamosódik, kis-víznél
plusz szűkülést eredményez. Jelenleg csak a szigetre bejutást akadályozták meg. Minek? Az ember jelenléte nélkül is több tonna szemét (flakon, nylon, babakocsi, mosógép) van a szigeten, amit persze
senki nem szed össze, bár mindenkit zavar...

Unknown írta...

én személy szerint nagyon sajnálom,kedvenc fürdő részünk volt a túloldal, most ellehetetlenítették az átjutást, értelmét nem látom a felgyülemlett szart nem fogja levinni a víz!viszont jól kibasztak velünk,mellékesen soha egy darab szemetet nem hagytunk magunk után,az áradás után került oda

Mark Kovacs írta...

mi volt halálraitélve?gyerekkorom óta ott volt

Unknown írta...

Na meg a jó anyjukat! Ezzel azt érték el, hogy egy idő múlva elmossa a Buki sziget egy részét. A gát nem véletlenül épült. Pont a buki miatt.

Unknown írta...

Sőt. A mellékelt ábra (múlt es jelen) feljebb azt mutatja hogy igenis elfogja mosni a buki sziget egy részét.

Unknown írta...

A gát a duna szabályzása miatt épűlt.
Nem azért építették hogy eliszaposítsák ezt a részt, hanem azért, hogy a duna ne folytassa a nem kívánt rombolást. Erre a gátra szükség volt.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

A gát még megvan.
Egy nyílást vágtak csak a közepére.
Amúgy az összes 250 cm feletti vízállás átment rajta és mégsem lett semmi baja sem a partnak sem a Buki-szigetnek.

Unknown írta...

Én nem akarok kötözködni, de a Buki szigeti telepen élek, és hát nem egy írás van arról hogy ez, meg az a "kút" veszett a hullámsírba az erős sodrás miatt. Ekkor még a gát nem volt. (30-as évek első fele) és még így tényleg nincs probléma, de!, ha a teljes gátat bontják akkor az veszélyt jelenthet. Abból a szempontból jó hogy legalább kimossa a Buki tó és a kompkötő közti ártéri erdőt(aminek a talaj minősége borzalmas, fél méter mély iszappal is lehet találkozni.sőt még egy régi kerítéssort is magába temetett ami régen a Dunára nézett)

Unknown írta...

Elnézést félreérthető, a harmincas évek első feléből vannak a feljegyzések.

Unknown írta...

Plusz:csak érdekesség, hogy nem lenne ennyire feltöltődve hordalékkal a két meder ha időben elkezdték volna kotorni azokat.( Még erről szóló feljegyzések is vannak)

Unknown írta...

*Még erről szóló feljegyzések is voltak. De ez már más téma

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Érdekes módon a buki vízműtelep megépítése is növelte a főágban a sodrást, hiszen elég jelentős szakaszt zárt le az oda vezető töltés.

Unknown írta...

Hát igen.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...