2020. október 25., vasárnap

Somlyó-szigeti reflexiók

A Somlyó-sziget gyakorlatilag láthatatlan a Soroksári-Dunáról. Mindössze három, szinte láthatatlan pont árulkodik arról, hogy Ráckeve és Dömsöd között a bal parton egy jókora sziget rejtőzik. Egy híd egy áteresz és egy zsilip gondoskodik arról, hogy megtaláljuk a rejtett Dömsödi Holt-Dunát, a Soroksári-Duna egyik legszebb mellékágát.


A Dömsödi Holt-Duna a Soroksári-Duna legnagyobb szigetét, a Somlyó-szigetet öleli körül keletről. Már ebből is következik, hogy a Dömsödi Holt-Duna 6,5 kilométerével a leghosszabb mellékág is. Ebbe azonban bele lehet kötni, hiszen a mellékágat 1941-ben [1] kettévágták a Dömsödi Árapasztó-csatorna megépítésével, ami egy 4,1 és egy 2,4 kilométer hosszú szakaszra osztotta fel. Ez a Somlyó-sziget legvékonyabb pontján épült meg, ahol a sziget mindössze 37 méterre szűkül le. Ez a csatorna egyben a különös alakú Somlyó-szigetet is kettévágja. Alsó részéről, melyet a rend kedvéért Dömsödön Felső-szigetnek neveznek, már írtunk a blogon. 


2020. október 22-én jártuk be a Dömsödi Holt-Duna felső, 4,1 kilométeres szakaszát a Somlyó-szigeti oldalon. A bejárás nem egyszerű, legalábbis sok türelmet igényel. A fő nehézség a Somlyó-sziget mozaikosságából ered. Ez a mozaikosság megjelenik a településszerkezetben, azaz a beépített területek elhelyezkedése nem egységes, a nyaralók csoportjait gyakran szántók erdők szakítják meg. Ugyancsak változatos a domborzat, legalábbis egy alföldi dunai szigethez képest sok a mélyebb rész, egykori medermaradvány, ahol mostanában leginkább a belvizet vezetik le. Sok helyen megvan még az egykori földhasználat emléke a tanyavilág, melyet még nem számolt fel teljesen a nyaralók érdekében végzett parcellázás. Feltehetően a sziget tekintélyes méretéből (3 négyzetkilométer) kifolyólag ez több időt fog igénybe venni.  


A holtág szélessége hosszához képest viszonylag csekély, 15 és 30 méter között váltakozik, melyet a parti nádasok tovább szűkíthetnek. Némi vízutánpótlást kap a Soroksári-Dunából a Ráckeve felé eső szigetcsúcsnál az út alá beépített vascsövön keresztül, de ez a vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy élő folyó képét mutassa. Mélysége elérheti a 1,5 métert is helyenként, azonban ez az érték folyamatosan csökken, hiszen a csekély vízhozam nem képes kiöblíteni belőle a felhalmozódó szerves anyagot. Gyakori a békalencsével fedett szakasz, az alsó részen, a zsiliphez közel pedig már a nádas is megjelenik.  


Mindkét partján a természet az úr, annak ellenére, hogy a mozaikosan elhelyezkedő parti nyaralók néhány helyen megközelítik a holtágat. A parton közvetlenül nem vezet út, éppen a nyaralók miatt, azonban a holtágra merőleges utakon könnyű a lejutás, bár közülük néhányat az utca lakói lezártak. Ott ahol a parton is vezet ösvény elsősorban a horgászok használják. Valamint az illegális hulladéklerakók. A balpart, azaz a Duna-Tisza köze egyhangúbb, itt erdők váltakoznak szántóföldekkel, járható út nem vezet a parton.




A Dömsödi Holt-Duna a Soroksári-Duna lezárása óta nemcsak a vízhozama nagy részét vesztette el, a meder ezzel párhuzamosan szűkült is. A holtág középső szakaszán ennek megtalálható a bizonyítéka; az út mellett párhuzamosan egy árok húzódik, melyet egy parti hát választ el a holtágtól. Ez az árok egyfajta függő mederként működik, csapadékos időben vízzel telik meg, kijelölve az egykori meder szélességét. Ami 150 évvel ezelőtt még 60 méter körül volt.  


Különös, de ebben a keskeny ágban is kialakulhatott egy sziget. A Dömsödi Holt-Duna legérdekesebb hidrológiai képződménye ez az egyedüli névtelen sziget, ami a Kála és a Tűlevelű utcák vonala között található. Hossza 140 méter, legnagyobb szélessége mindössze 20 méter. Térképeken jóval könnyebb megtalálni mint a való életben. A hozzá vezető utcák vagy nádasban végződnek, ahonnan nem látni semmit, vagy le vannak zárva drótkerítéssel. A túlsó parton ugyancsak nyaralóövezet található, de egy kisebb ásott csatorna mellett le lehet jutni a felső csúcsához (lásd alábbi kép). A part ezen az oldalon is áthatolhatatlan dzsungel, az alsó szigetcsúcsot azonban nem csak ezért, hanem a feltöltődött mellékág miatt sem lehet megtalálni. 


A Somlyó-szigeti "legek"-hez szorosan kapcsolódik az is, hogy az úszólápokat leszámítva ez a legkisebb sziget az egész Soroksári-ágban. Mivel feliszapolódása előrehaladott állapotban van érdemes minél előbb felkeresni. Mint a bejáráson bebizonyosodott ennek legmegfelelőbb módja a kenu. Csak kétszer kell emelni. 

[1] SZABÓ BENEDEK: A társulatok szerepe a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak megoldásában. in.: A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2020. október 13., kedd

Az év dunai szigete - 2020

A Dunai Szigetek blog immár hetedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. 2020. október 13-tól december 31-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.


A szavazás fő célja, hogy jobban megismerhessük A Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Sokan ugyanis előbb jártak a Maldív-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Ez már az hetedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy Magyarországon és a környező országokban.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovkiába szakadt Csallóköz
2018-ban a soroksári Molnár-sziget
2019-ben a Rácalmási Nagy-sziget


Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a nyolc szigetet felvonultató selejtező során; a Gödi-szigetet és a ráckevei Kerekzátony-szigetet. A Dunai-szigetek blog idén a határmenti komáromi Erzsébet-szigetet jelölte. Azaz a két magyarországi sziget mellett egy szlovák felségterületetn található sziget is indul a szavazáson.

ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, amely egyben folyásirány szerinti sorrend is:

A sziget és a hajógyár 2011 februárjában

Erzsébet-sziget, Komárom/Komárno

A városi legenda szerint a sziget arról kapta a nevét, hogy Erzsébet királyné lába először itt érintette a magyar földet 1857-ben. A (rév)komáromi Erzsébet-sziget 1918 óta rövid megszakítással már nem magyar föld többé, ennek ellenére számos magyar vonatkozással találkozhatunk rajta. Birtokos volt itt pl. a Jókai család, egyes elképzelések szerint az itteni idilli gyümölcsös ihlette az Aranyember Senki-szigetét. A folyószabályozás során a parthoz kapcsolták a nyugati csúcsán épült töltéssel, manapság a hajógyár öbleként funkcionál. Könnyen megközelíthető a komáromi Erzsébet hídról.

A Gödi-sziget a két világháború között (Fortepan.hu)

Gödi-sziget, Göd

A Gödi-szigetet a helyiek és a messzi földről érkező strandolók is Homokszigetként ismerik, habár a homokos plázs csupán a déli csúcsánál található. Fontos tudni, hogy természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park messzire szakadt része. A folyószabályozás ezt a szigetet is a parthoz kapcsolta, de a duna jege és helyi kezek fokozatosan bontották meg a vízáramlást gátoló műtárgyat, így a feliszapolódott medrében az év egy részében még szabadon áramolhat főág vize. Nagy részét vadregényes ártéri erdő fedi, melyet egyetlen természetes ellensége a nemrég visszatelepült hód.  

A Kerekzátony-sziget Ráckevéről nézve


Kerekzátony-sziget, Ráckeve

Nem is kerek, nem is zátony a ráckevei Kerekzátony-sziget. Egykor kaszálóként hasznosították, majd a Tassi zsilip felépülése után a feszített víztükrű Soroksári-Dunán megkezdőshetett a parcellázás. Először gyümölcsösök, zártkertek, majd az állandó lakók is megjelentek a szigeten annak ellenére, hogy csak csónakkal lehet ide bármilyen építőanyagot hordani. Kétségtelen, hogy itt találhatók Magyarország legkeskenyebb utcái, ahol két ember is bajosan fér el egymás mellett. Földi halandók Ráckevéről közelíthetik meg egy révként működő csónakkal. 



Az év dunai szigete szavazás nem vérre megy, éppen ezért kérem mellőzzük a csalást! Mivel a szavazóprogram jelzi, hogy egy IP címről hányszor szavaztak minden olyan IP címet blokkolni fogok, ahonnan két számjegyű szavazat érkezett!


A szavazás 2020. december 31-én éjfélkor zárul. Eredményhirdetés a 2021-es évzáró bejegyzésben!

2020. október 6., kedd

Múlt, jelen és jövő az Al-Dunán


Valahogy így érdemes elmenni nyaralni, mint ahogy tette ezt Szálinger Balázs költő, feleségével és születendő gyermekével. Nem tudom mennyi utánajárásba került felkészülni az útra, de az biztos, hogy ennek a felkészülésnek csak egy kis része volt a csomagolás, annál több az utánaolvasás és a könyvtári kutatómunka. A jeselnicai nyaralás könyv formájában is testet öltött, amely hangulatában hol Margittai Gábor a Kárpát-medence peremvidékein megtett utazásait idézi, hol pedig az ifjú Patrick Leigh Fermor rácsodálkozását a világra. 



Volt szerencsém már a megjelenés előtt átolvasni a könyvet—talán ezért is szerepelhet a nevem a könyv végében—de ez eddig ez volt az egyetlen olyan szöveg, amibe nem tudtam belekötni. Sőt rengeteg új, sosem hallott történetet is megismerhettem belőle. Ez így jó ahogy van! - írtam a válaszlevelet, bár ennél kissé profánabbul. Őszintén remélem, hogy ezt a könyvet a közeljövőben lefordítják majd románra és törökre is, talán a helybéliek is megtanulhatnak egyet, s mást a saját történelmükről, tájaikról.

Mostani rendhagyó bejegyzésünk felfogható könyvajánlóként, a szerző engedélyével és fényképeivel 16 képet mutatunk be a könyvből, az Al-Dunáról, milyen volt, milyen most és milyen lehet ez a táj a jövőben!
-

Hans Christian Andersen dán meseköltő 1841-ben érkezett Magyarországra, hajón, délről. Orsován neki is le kellett ülnie a Balkánról érkezők számára kötelező tíznapos vesztegzárat. „Alapjában véve mindnyájan quarantaine-ben élünk ezen a világon, amíg engedélyt nem kapunk a nagy égi utazásra”, írta ehhez képest normálisan. Egész Pestig utazott, a környékre vonatkozó egyik legszebb megállapítása pedig ez: „Néhány hivatalnok latin nyelven beszélgetett, s ez arról tanúskodott, hogy immár Magyarországon vagyunk.”

Latin nyelven beszélni, azt még elhiszem, de… beszélgetni?


Szörényvár alatt, egy Hinova nevű falunál az egész utunk egyik legfontosabb pontja. Magaslat, ahonnan remek kilátás nyílik a Kárpátokon már átjutott, lenyugodott folyó fura kanyaraira. De nem is kanyarok az érdekesek, hanem hogy innen nyílegyenesen belátni a Vaskapuba. Két éve egy vihart néztünk onnan. A szorosba beszorult felhők kiemelték a Duna-áttörés peremét. Szerintem mindenkinek látnia kellene ezt egyszer, mert innen pofonegyszerűen érthető, hogy ez a Kárpátok kifolyója. Innen nézve könnyebb felfogni földrajzi egységnek a Kárpát-medencét. A mai szlovák–lengyel határnál eredő Dunajecet, a Zsilt és az Oltot leszámítva minden ér, patak, folyó vize, ami meggyűlik a Kárpát-medencében, itt távozik. Most is látszott a szoros, de nem rajzolta ki viharfelhő. A hely a főút mellett, egy balkanyarnál van, autóspihenő szeméttel és szomorúszemű kóbor kutyákkal.

-

Minden este (most éppen itteni idő szerint 22:45-kor) gyönyörűen, velünk szemben kel fel a hold. Mint egy seb, kipirosodik-kifehéredik a szerbiai hegyek fölött az ég, felhők is vannak, és nagyon látványosan és gyorsan (!) felbukik a torzított hold – minél feljebb kapaszkodik, annál arányosabb. Távcsővel nézzük. Néha autó megy el mögöttünk az úton, néha szemközt látunk mozgó fényeket, és ragadozó madár hangját is gyakran hallani a szerb oldalról. És békák, és olykor csobban a víz, kutya ugat. Gigi félóránként lemegy zseblámpával a vízhez, van-e kapás.


Tegnap 19:58-kor indultunk el velünk szemközt – ide. Harminc-negyven percre tippeltem, hogy ennyi idő alatt érünk le a Hidrocsentrálig és vissza (ez volt az erőmű mozgalmi neve az elejétől kezdve). Annyi is lett volna, ha az erőmű határátkelőjének román oldalán nem ment volna el az áram. Vártunk. Tíz perc múlva lekapcsoltam a kocsi fényszóróját, mire a sorban mögöttem váró autók lámpái is szépen, egyenként elsötétültek, a motorokat is leállította mindenki. Pontosan harminc percet ültünk a vaksötétben, néma csendben. Megérkeztünk az Európai Unióba. Nem volt áram, miközben alattunk a Vaskapu-erőmű ládaszámra termelte az elektromosságot.

-

Gigi érdeklődve lapozgatja a régi város fotóit, amiket hoztam. Látszik a tekintetében, hogy nem érti, mi a fene közöm van nekem ehhez az egészhez, Orsovához, a régi városhoz. Ahogy lapozgat, sorolja az utcaneveket, néha sóhajt egyet, mutatja, hogy merre nőtt fel. Közben azon gondolkodom, milyen lehet a kisvárosi tiniből lakótelepivé lenni.

Minden ismerősöddel együtt, ugyanakkor.

-

...Decebal egy kifejezetten szimpatikus unortodox közép-európai volt, aki küzdött a nyugati fejlődés ellen, és elbukott. Valószínűleg kapkodná a fejét ma, 1900 évvel később, ha rájönne, micsoda szerepet tölt be egy nép mitológiájában. A nemzeti mitológiákkal önmagukban persze semmi baj sincs egészen addig, amíg nem keverednek a történettudománnyal. A szobrot viszont egy igazi faszfej építtette, egy olyan olajmilliárdos, aki egyszerre volt Ceaușescu könyvkiadója és bizalmasa, a Securitate külkereskedelmi tevékenységének lebonyolítója és vasgárdista múltjára büszke… hogy is mondjam… vasgárdista. Mindemellett törikönyveket is írt Antonescu marsallról, a dákokról, marketingkutatásról, amihez csak értett. 1994-ben megírta a románok történetét, 1996-ban a románok valódi történetét. Mégis könnyen lehet, hogy a legtovább ez a szobor őrzi meg a nevét (természetesen rávésette – úgyhogy én már le se írom). Sajnos az urat már nem lehet összezárni a mi hülyéinkkel, mert szép, hosszú életének végén, Palma de Mallorca-i otthonában visszaadta a lelkét, csak a Jóisten tudja, kinek.

-

Ma ők főztek. Saramura de peşte – dunai román specialitás, levesnél kevesebb, szaftnál több sós-zöldséges lében egy kis ponty. Viszont előtte minden összetevő meggrillezve. A hal elkészítésének teljesen más felfogását mutatja, mint ami a mi fejünkben él. Könnyen lehet, hogy a román gasztronómia egyik csúcsát jártuk meg, pedig nem voltunk teljesen tapasztalatlanok. Gigiék azt mondják, a Duna-deltában még jobban csinálják.


...Az Ada Kaleh szigettel együtt ugyanis elsüllyedt a körzeti bajnokságban játszó Beche Veche nevű focicsapat. Ebben csak a helyi törökök játszottak, viszont szurkolók a partmenti falvakból is kihajóztak értük kéthetente. A csapat szponzorai az édesség- és cigarettaüzemek voltak. Az Ada Kalehen a hatvanas években az akkor CCA névre hallgató Steaua Bukarest is játszott egy barátságos meccset, a sztárokkal teli fővárosiak 9-1-re verték a szigeti csapatot. Az egyik játékos visszaemlékezése szerint a csapatfotókon a vendégek óriási halakat tartottak a kezükben. Az aznap játszó Jenei Imre azt mondta, vigyáztak az erős lövésekkel, mert féltek, hogy túl sok labdájukba fog kerülni ez az edzőmeccs, így végül csak egyet vesztettek el. A labda ugyanis magas vízállásnál gyakran szállt a Dunába, de a törököknek volt egy kifejezetten ilyen helyzetek esetére készültségbe helyezett csónakjuk.


Azonosítottuk, homoki vipera volt (Vipera ammodytes), ez az egyik legerősebb mérgű faj. Jobb nem is végigvenni, milyen forgatókönyvek lehetségesek. Itt szarvas viperának hívják a fejéből kiálló rész miatt. A Kárpát-medencében csak a Bánságban elterjedt. Gigiék azt mondják, a Kazánok szikláin sok van belőlük, de amióta megvan a telek, azaz húsz éve itt nem járt kígyó. Meg is ijedtek, szabadkoztak. Amúgy akkor tényleg a macskákra jött, azért is jött vissza. Óvatos az emberrel, elhúzódott, és amikor Gigi ráment, akkor is hátrált. Viszont amikor már nem volt hova hátrálnia, gyorsan és folyamatosan megújulva rohamozott, próbálta kikerülni az ásót, tökéletesen tudta, kit kell megmarni. Belegondoltam, milyen mafla voltam, amikor először elzavartam. Valami nagyobb szárazföldi siklónak néztem, simán felé rugdostam a lépcsőn egy szál papucsban, megpróbáltam lerúgni a fejét. Zsófi elbújt közben, így utólag már azt mondom, szerencse, hogy nem látta, milyen maszkulin voltam. Jó ideig azt kéne hallgatnom.

-

A Törökországtól addigra messze került sziget törökjeinek népdalait és meséit Kúnos Ignác rögzítette a huszadik század elején. Az egyik csodaszép dal Buda (török nézőpontból való) elvesztéséről szól: Ne énekelj fülemüle, nyár és tavasz lett, / Fülemüle sóhajtása szívem sebezte, / Rózsa vétel-eladásnak ideje megjött. / Elvette a német bájos Budánkat.


A film.

Tank megy át a szilvafán.

Kéményeken pislogó gólyák.

Az ember közelségéhez szokott állatok nem értik, mit csinál az ember.

Úszó szemét.

Duna-parti temető felé araszoló víz.

Egy-egy sírhely feltúrva, kiürítve.

Vízben álló, nem áttelepített sír.

Vízben álló temetőkapu.

Az úton már tíz centi víz, egy nő biciklivel belegázol munkából hazafelé.

Vajon tudta, melyik nap az utolsó?

Platóról székeket, cserepes növényeket pakolnak le.

A háttérben új illatú lakótelep, építkezések még be nem gyógyult sebei.

Valamikori házak helyén szép rendben álló téglarakások.

Templomtér közepére rakott, leszedett csillár.

Győzelmesen forgolódó daruk.

A még nem kész és már nem ép város közti vadonatúj, egyszer használatos közút.

Oda-visszajáró teherautók, lekötözött szekrényekkel.

Ablaktokok nélküli, megvakított házakból álló utcán cipekedő emberek.

Az építkezési törmelékeken háromcentis hó.

Apa két gyerekével, az egyiket az ölében viszi, elsétálnak a halott város széléig, benéznek.

Nem tudom elmondani, mi történik, fiam.

Párszáz kilométerrel lejjebb egy Duna-parti városkában egy ugyanilyen apa ugyanilyen két gyerekkel.

Zavaros víz, szemét, hulladékok, a folyóban szokatlan dolgok hetekig, hónapokig.

Úszó szemét, úszó gyerekkorok.


Nem tudom, mi történik, fiam, de úgy tudom, hogy nincsen háború.

-

Lehetek feldúlt ebben a helyzetben? Kimehetek gőgösen, ahogy tettem, nemhelyeselve valamit, amit talán én is ugyanúgy csinálnék/élnék meg? Honnan tudom, hogy Orsován az én három hónap múlva születő fiam is magyar maradna-e? Nyilvánvalóan nem maradna úgy, ahogy én vagyok az. Kire van jogom dühösnek lenni? Istenre? A nagyhatalmakra? Felelőtlen vezetőkre? A gyönge, magát szórványban megtartani képtelen népre? Én meg tudnám tartani egyáltalán csak… magamat? Egyáltalán: fontos megtartani magunkat? Kinek jó, ha az ember gyereke különc/deviáns, illetve egy szomorú történet örököse és továbbvivője lesz? Vagy költözzön el? Akkor mit keresek én ott? Lehet itt magyarnak maradni? Nem lehet. Mi a jó példa? Az itteni hegyi csehek hogyan tudták csehként túlélni a magyar és román uralmat is? Beltenyészettel. Boldogok attól, hogy megmaradtak? Nem az a boldog, aki feloldódik Krisztusban?

-

És már Orsován. Betonból van a katolikus templom. Hetvenes évekbeli, bátor és nem szép. A bejáratánál a Korona-kápolna, azaz a régi Orsova fő nevezetességének háromnyelvű emléktáblája. A furcsa templom fő nevezetessége viszont a freskó. Feltűnik rajta Lenin, John Lennon és a Ceauşescu-idők román–magyar sztárpárja, Széles Anna és Florin Piersic színészek.

-

A Vaskapu-erőmű határátkelőjénél húsz-huszonöt hatalmas turbinalapát volt kitéve a fűre. Óriásiak, el se tudtam képzelni ilyen hatalmas tömörvas… dolgot. Semmi hangjuk nem volt, ahogy megkopogtattam őket. Pszichó, egész mezőnyi volt belőlük.


Az orsovai öböl nem lesz mindig öböl, egyszer újra előkerülnek a feketén konzerválódott fák és villanyoszlopok, hídpillérek és kőrakások. Te is tudod, hogy így lesz, én is tudom, hogy így lesz.

A Duna természetes, eleve kitalált, teremtett szintje, az a valóság. Amit most látunk, és valóságként olvassuk, az csak emberi fantázia. Álom.


A könyv:

Szálinger Balázs: Al-Dunai Álom, Magvető Kiadó 2020. 

2020. október 1., csütörtök

Az év dunai szigete szavazás selejtezője 2020


Ismét beköszöntött az ősz és nyolcadszor futunk neki év dunai szigete szavazásnak. Immár hagyomány, hogy két döntőst az olvasóink ezen a selejtezőn választják ki a bárki által nevezhető dunai szigetek közül. 2020-ban nyolc sziget mérkőzik a továbbjutó első két helyért!

Az év dunai szigete szavazás 2020. (Szabó Ildikó | Csodálatos Magyarország)

Idén nyolc, magyarországi sziget közül választhatunk, érdekes módon a Ráckevei-Duna-ág alsó szakasza idén meglehetősen felülreprezentált. Zebegénytől Ráckevéig válogathatunk a szigetek közül. Listánkon vannak urbanizált szigetek, találunk nyaralószigeteket és természetközeli állapotban maradt szigeteket is. Remélem sikerül választani a bőságes kínálatból! A két legtöbb szavazatot szerző sziget kerül a döntőbe, ezekhez csatlakozik majd jön egy harmadik; a Dunai Szigetek blog jelöltje. A selejtező szavazás 2020. október 12-én éjfélkor zárul, másnap estétől következik a döntő, mely 2020. december 31-én fejeződik be.

Részletes beszámolókért érdemes felkeresni a blog jobb oldalán található címkefelhőt, hiszen már az összes szigetről írtunk valamit. Nem is szaporítanám a szót, íme a választék ABC sorrendben:

A végeredmény:


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...