2018. október 15., hétfő

Helyzetjelentés és képriport a 2018 őszi dunai kisvízről


A vízügy október 14. esti előrejelzése szerint október 16-án meg fog dőlni a valaha mért legkisebb jégmentes vízállás (LKV) Budapesten. Ennek örömére a Dunai Szigetek blog megnyitja ezt a posztot, amellyel arra buzdítja a kedves olvasókat, hogy fényképezőgéppel járják be a Duna partját az elkövetkezendő héten és együtt örökítsük meg ezt a rendkívüli hidrológiai jelenséget! 

Ebben a posztban kapna helyet minden dátummal és helyszínnel ellátott fénykép, régi twitter hosszúságú üzenet (140 karakter), amelyben bármi rendkívüli dologról (kajaktúra, Dunaágban talált tárgyak, kiszáradt folyószakaszok, sosem látott zátonyok, stb.) be lehet számolni akár fénykép nélkül is! Továbbá gyűjteni fogjuk az országos médiában megjelent cikkeket, drónfelvételeket, youtube videókat.

LKV a dunai vízmércéken (vízállás, dátum):

Dunaremete: -39 cm 1997.02.26.
Nagybajcs: -31 cm 1992.10.26.
Gönyű: -93 cm 1992.10.26.
Komárom: 18 cm 2016.01.01. (Október 14-én megdőlt!)
Esztergom: -2 cm 2003.08.30. (Október 15-én megdőlt!)
Szob: -73 cm 2003.08.29 (Október 16-án megdőlt!)
Nagymaros: -53 cm 2003.08.30. (Október 15-én megdőlt!)
Vác: -45 cm 2003.08.29. (Október 16-án megdőlt!)
Szentendre: -63 cm 2003.08.29. (Október 15-én megdőlt!)
Budapest: 51 cm 1947.11.06. (Október 16-án megdőlt!)
Budafok: -15 cm 2004.01.07. (Október 16-án megdőlt!)
Ercsi: -65 cm 2018.08.21. (Október 15-én megdőlt!)
Adony: -36 cm 2011.12.02. (Október 15-én megdőlt!)
Dunaújváros: -55 cm 2016.01.03. (Október 11-én megdőlt!)
Dunaföldvár: -172 cm 2011.12.02. (Október 15-én megdőlt!)
Paks: -58 cm 2011.12.03. (Október 15-én megdőlt!)
Dombori: -54 cm 2011.12.03. (Október 16-án megdőlt!)
Baja: 51 cm 2003.08.31. (48 cm 2018. augusztus) (Október 17-én megdőlt!)
Mohács: 62 cm 2003.09.01.

https://index.hu/belfold/2018/10/16/soha_ilyen_alacsony_nem_volt_a_duna_vizallasa/
https://444.hu/2018/10/16/soha-nem-volt-olyan-alacsony-a-duna-budapestnel-mint-most
https://qubit.hu/2018/10/16/nagymarosnal-mar-csak-nyomokban-latszik-a-duna

Radvánszki Ákos: Dunaföldvári zátonyok 2018.10.14.

Radvánszki Ákos: Dunaföldvári zátonyok 2018.10.14.

Budapest, Ínség-szikla 2018.10.17: 7:00 44 cm

Budapest, Ínség-szikla 2018.10.17: 7:00 44 cm

Budapest, Ínség-szikla 2018.10.17: 7:00 44 cm

Kánya Tamás: Sárkány-sziget (6-os sziget), Szentendrei-Duna

Rizmayer Katalin: Háros-sziget déli csúcsa 2018.10.15. 17:50

Kun P. Andrea: Zátonyok a Szentendrei-sziget északi csúcsán 2018.10.16. 11:32 Nagymarosnál -61 cm

Ugyanez a látvány a 2015. évi kisvíz idején: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2015/10/nyolc-zatony.html

Kun. P. Andrea további képei a Dunakanyarból.

Kun P. Andrea: Zátony a Szentendrei-sziget északi csúcsán 2018.10.15. 10:55

Kun P. Andrea: Tahitótfalu, Előbukkantak a cölöpök ami állítólag régen malom volt. 2018.10.15. 09:42

Kun P. Andrea: Tahitótfalu, Tildy Zoltán híd 2018.10.12. 09:53

Czakó Lőrinc: Kompkötő-sziget, déli csúcs 2018.10.14. 16:11 -28 cm Vácott

Dávid Balázs: Esztergom -10 cm

Dávid Balázs: Esztergom -10 cm

BUDAPESTEN IS MEGDŐLT A LKV!

VÁCOTT IS MEGDŐLT A LKV!

Mészáros Viktor: Anyázó-kő (Kenualj-karcoló) Göd 2018.10.16. 17:18 -48 cm Vácott

Sződliget 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Sződ sarkantyú 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Sződ Rákos-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Göd Ilka-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Göd Ilka-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Gödi-sziget északi előtere 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm

Selymes Nóra: A Duna Vácnál

Selymes Nóra: A Torda-sziget alatti sarkantyú

Balázs Árpád Rafael: Pilismarót

Tömör Miklós: Budapest

Schell Gergely: Gerjeni-zátony.

Virág Péter Sárai Anikó: Komárom 2018.10.15 7:30

Péter László: Süttői-sziget, Dunamocs 2018.10.15.

Palotai-sziget, Budapest 2018.10.05.

A pentelei monostor romjai, Dunaújváros 2018.10.13.

Szokolics György: Ma (2018.10.14.) a Helemba-sziget felett 3, majdnem összefüggő zátony volt 0-110 centiméteres vízzel, jellemzően 30 centis. A folyó közepén, mint a Helemba v. a szobi zátony.

Szokolics György: (2018.10.13-14.): 1468,5-nél 200 méter széles zátony, alig marad meder, 1 km -rel lejjebb 5-30 métrrel a parttól bedől, esetenként élő fák. Közvetenül a part mellett 9,4 méter mély víz ennél a vízállásnál (műszerrel mérve). Kicsivel arrébb lekapar az evező. Ugyanaz a Kádár belseje. 6-8 métere mély gödrök.

Kurdi Imre: Surány 2018.10.13.

Vasenszky Szabolcs: Dunakanyar Kisoroszi szigetcsúcs

Rekordalacsony a Duna (2018.10.14.):

  • https://444.hu/2018/10/14/rekordalacsony-a-duna
  • https://168ora.hu/itthon/soha-nem-volt-meg-ilyen-alacsony-a-duna-vizallasa-mutatjuk-videon-a-dobbenetes-latvanyt-157501
  • https://hvg.hu/elet/20181014_Rekordalacsony_a_Duna_vizszintje
  • https://www.idokep.hu/hirek/rekord-alacsony-vizallas-johet-a-dunan
  • https://baowah.blog.hu/2018/10/17/rekordalacsony_vizallas_verocen
  • https://index.hu/belfold/2018/10/18/duna_aszaly_vizallas_globalis_felmelegedes_eghajlatvaltozas_klima/

Gödi-sziget déli csúcs, 2018.10.14. 16:30

Gödi-sziget déli csúcs, 2018.10.14. 16:30

Gödi-sziget déli csúcs, 2018.10.14. 16:30


Vizugy.hu előrejelzés 2018.10.14.

2018. október 13., szombat

Az év dunai szigete - 2018

A Dunai Szigetek blog immár hatodszor hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. Október 13-tól December 31-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.


A szavazás fő célja, hogy jobban megismerhessük A Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelle-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Ez már az ötödik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy Magyarországon és a környező országokban.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovkiába szakadt Csallóköz

Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a selejtező során. A blog által választott Ada Kaleh sziget révén igazi nemzetközi versenyre lesz kilátás.

ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, kezdve azzal a szigettel, amelyről mi gondoltuk azt, hogy mindenképpen itt a helye a szavazáson:


Ada Kaleh, Al-Duna

Azt hiszem Ada Kaleh szigetét nem kell bemutatni az olvasóknak. Ezt az elsüllyedt török szigetet az emberi munka emelte egyszerre az örökkévalóságba és süllyesztette a feledésbe. Számtalan legenda kapcsolódik hozzá, török és magyar egyaránt. Utóbbiról Jókai pontatlan olvasói is gondoskodtak, akik tévesen helyezték ide az Aranyamber és Noémi Senki-szigetét. A Dunai Szigetek blog sokat tett már eddig és tesz ezután is, hogy az emléke ne merülhessen feledésbe, most itt az alkalom, hogy az olvasóink is így tegyenek!


Molnár-sziget, Soroksár

Soroksár dunai szigetével elbánt az idő. A lezárt Soroksári-Duna északi részében található, 1950 óta Budapesthez tartozó sziget területe az elmúlt 150 évben 431%-al nőtt. A túlnyújtózó város miatt a híres hajómalmok helyén ma nyaralók és egyre állandóbb lakóépületek nőttek fel a mederben. A feliszapolódó mellékág és a déli csúcsnál a Dunába ömlő Gyáli-patak időnként környezeti problémákat okoz. A szigeten azonban felnőtt egy olyan közösség is, amely hajlandó tenni is a szigetért és többek között a döntőbe juttatta a Molnár-szigetet.


Süttői-sziget, Dunamocs - Szlovákia

Hol is található a Süttői-sziget? A magyar településről elnevezett sziget a folyószabályozás révén került át Szlovákiába, ugyanis a hajózó útvonal tőle délre található. Jelenleg a magyarok által lakott Dunamocs községhez tartozik, azaz szlovák terület. Valódi dunai sziget, azaz az év minden napján víz öleli körül, amióta a hozzá vezető szlovák kőgátat megbontották. Érdekessége továbbá, hogy a szlovákiai Dunamocsról elnevezett Dunamocsi-sziget jelenleg Magyarországhoz tartozik, tehát egy egyedülálló cseréről is nevezetes.

Az év dunai szigete szavazás nem vérre megy, éppen ezért kérem mellőzzük a csalást! Mivel a szavazóprogram jelzi, hogy egy IP címről hányszor szavaztak minden olyan IP címet blokkolni fogok, ahonnan két számjegyű szavazat érkezett!




A szavazás 2018. december 31-én éjfélkor zárul. Eredményhirdetés a 2018-as évzáró bejegyzésben!

2018. október 8., hétfő

Egy megkésett evezőspálya terv a trianoni-gát tövében


A szennyvíztelep alá temetett Palotai-szigetről már sokat írtunk. Legutóbb éppen egy 1944-ben készült légifotó kapcsán sikerült rá vetni egy pillantást. Úgy tűnik ez az év meghatározó volt a sziget története szempontjából, hiszen azóta előkerült róla még egy külön (angolszász) légifotó sorozat ugyanebből az évből, ráadásul most egy filmhíradó részletet is kaptunk. Ebben szerepel egy olyan soha-meg-nem-valósult terv, amely összekapcsolja a Palotai-szigetet egy Olimpiai pályázattal és a Hermann Göring művekkel.

A Palota-sziget mellékágában kialakult homokos strand, háttérben Újpest gyárkéményei (Fortepan)

A Palotai-sziget sorsa 1905-ben dőlt el, ekkor a Földművelésügyi Minisztérium terveket készített az észak-budapesti elzátonyosodott, sekély Duna-szakasz szabályozására. A tervezési terület az újpesti part és a Római part között húzódott, az újpesti vasúti híd és a Szentendrei-sziget déli csúcsa között. A tervek szerint a Megyeri csárdától párhuzammű épült volna a Palotai-szigetig, lezárva az egész bal partot. A lezárt területen a parti ipartelepek számára kikötőt hoztak volna létre. 

A terv ellen a Fővárosi Vízművek igazgatója, Kajlinger Mihály élesen kikelt, ugyanis a feltöltődő part tönkretette volna a megyeri oldal vízműkútjait, ahonnan akkoriban a főváros az ivóvize jelentős részét nyerte. A 15 éven keresztül húzódó vita kompromisszummal zárult, 1920-ban úgy döntöttek, hogy a párhuzammű és a kikötő nem épül meg, de egy keresztgát igen. A folyószabályozás érdekében végzett és a döntés évéről "trianoninak" becézett beruházás 1922-ben készült el, de mivel nem hagytak rajta átereszt a Palotai-sziget északi részén erőteljes feliszapolódás indult meg. Ennek alig két év alatt városszerte látható eredménye lett, az addig kitűnő vízminőségű kutak zavaros vizet kezdtek adni, amiben háromféle vasbaktériumot mutattak ki. 
"A mangán- és vasszennyeződés egyes kutakban olyan nagyfokú, amelyhez hasonló eddig szakirodalomban nem volt fellelhető. Egy liter vízre 8 milligramm vas- és mangánszennyeződés esik." (forrás)
A Lidó a Palotai-sziget mellett, háttérben az újpesti vasúti híd. (Fortepan)

Ekkoriban már száraz lábbal lehetett átkelni a Palotai-szigetre. A sekélyebb mederrészeken 1940-ben már mellig érő fűzerdő nőtt. Az iszapos, szervesanyagban dús hordalék oxigénszegény állapotot idézett elő a part mentén, ami megkönnyítette a víz fémoldó képességét. Így került az ivóvízhálózatba a vas és mangán, amelyet csak higított kénsavas átöblítéssel lehetett akkoriban eltávolítani. A megyeri vízműtelep 124 kútja közül 7 volt szennyezett és további 39-et fenyegetett a feltöltés következtében megjelenő vízminőség-romlás. 

A megoldásra három változatot dolgoztak ki 1930-ra (a legolcsóbbtól a legdrágább megoldásig): 
  1. Az érintett 12 ivóvízkút felszámolása.
  2. A keresztgát megnyitása, a párhuzammű és a kikötő megépítése, melyet szűrőkkel kellett volna ellátni a hajókról származó szennyezések kiszűrése miatt
  3. A Szentendrei-sziget déli csúcsán 5 kilométer hosszan feltárt szakaszon vízművek ivóvízkutak létesítése, Duna alatti alagúttal új főgyűjtőcsatornával 36 millió pengő értékben. 
A kérdés tehát leegyszerűsítve az volt, hogy Újpest nyerjen-e egy kikötőt, vagy a főváros veszítse el az ivóvízbázisának egy jelentős részét. A történelem során érdekes módon mindegyik terv megvalósult, a kikötőt leszámítva, pedig annak a tervei még 1944 szeptemberében is felbukkantak egy filmhíradóban: 


"Újpest város 30 év előtti hajóállomásának helyén a folyómeder természetes fejlődése következtében homokpadok és zátonyok keletkeztek és így a partszegély hajózhatatlanná vált. Ugyanekkor a sport és fürdőélet éppen a sekély víz miatt élénken fellendült. A fontos gazdasági, sport és egészségügyi követelményeket a kormányzat oly módon hangolja össze, hogy kereskedelmi kikötővel összefüggő evezős versenypályát létesít. A parttal párhuzamosan a megyeri csárda vonalától mintegy 2 km hosszúságban széles kiterjedésű gát épül. A versenypálya a kikötő meghosszabbításában húzódik. Az északi részen épülő versenypályát tribünök fogják szegélyezni, délen pedig rakodópartot létesítenek. A munka befejezése után Újpestnek első osztályú kikötője és hajóállomása lesz. A feltöltött területen csónakházakat, fürdőmedencéket és versenypályákat helyeznek el. A nagyszabású feltöltési munkát jelképesen Wünscher Frigyes dr. felsőházi tag, az Evezősszövetség elnöke indította meg."

Manno Leonidas 1921-ben megjelent "A Nemzeti Stadion ügye" könyvében egy stadion építését javasolta az újpesti Szúnyogszigetre, amely otthont adhatott volna az 1928-as Budapesti olimpiának. A mellékágban kapott volna helyet az evezős pálya, amely egészen a Rákos-patak torkolatáig nyúlt volna. Az evezőspályát a Dunai oldalon tribünökkel szegélyezték volna. Ugyancsak ide szánták az öböl vizén ringó úszó uszodát is. A tervekből mint tudjuk nem lett semmi. 

Budapesten az evezőspálya tervei folyamatosan napirenden voltak a két világháború között. Szóba került Lágymányos és a Soroksári-Duna is. A Magyar Építőművészet c. újságban 1941-ben felmerült az Óbudai-sziget is. A Közmunkák Tanácsa egy 2,5 kilométer hosszú pályát kotort volna a sziget hossztengelyébe megszüntetve a Dunagőzhajózási Társaság, akkori nevén Göring-művek gyárépületeit a Hajógyári-szigeten. A német hadiüzem megszüntetésének a II. világháború háború harmadik évében semmiféle realitása nem volt, ezért további helyszín után kellett nézni.

A Palotai-sziget dél felől, a hordalékon felnövő erdővel

1944. szeptemberében, amikor a szovjet csapatok már a Kárpátokon belül voltak egy filmhíradóban újra előbukkant a Palotai-sziget melletti kikötő terve megspékelve egy vízisport teleppel. A kikotort part menti területek északi végén épült volna az evezpőspálya, délen pedig a gyárak igényeihez alakított kikötő. A Palotai-szigethez felépült volna a párhuzammű, a kikotort üledékből pedig a mögötte lévő területeket töltötték volna fel a sporttelep és tribünök számára. A főváros felett gyülekező fellegek alatt ez is egy irracionális terv volt, talán még békeidőben sem valósulhatott volna meg, legalábbis az előzmények alapján ez a legvalószínűbb.


A budapesti evezőspálya volt a talán legtöbbet tervezett és soha meg nem valósult sportlétesítménye. Mintha a két világháború között vagy mindig túl korai, vagy mindig kései lett volna létrehozni. 1945 után is többször leporolták az ötletet, de a megvalósítás valószínűleg kitolódott a végtelenbe. 

2018. október 4., csütörtök

"Azok a keleti halak! Nem jönnek vissza többé"


Patrick Leigh Fermor varázslatos könyvében panaszkodik eképpen a persenbeugi polihisztor a vízierőművek építése kapcsán valamikor a '30-as évek elején.  Félelme beigazolódott, az osztrák erőművek, majd a Vaskapu I. és II. felépítése úgy tűnt örökre eltüntette a tokhalakat a folyó felső és középső szakaszáról. De talán most mégis helyre lehet hozni valahogy ezt az ökológiai katasztrófát a MEASURES Interreg pályázatnak köszönhetően!


Tudta? A vándorló halaknak is van világnapjuk, minden év április 21-én emlékezünk meg róluk. Ünnepelni nincs sok okunk őket, hiszen az emberiség mindent megtett azért az elmúlt száz évben, hogy megkeserítse ezeknek a fajoknak az életét nem csak a Dunán, hanem Európa-szerte. Nekünk elsőként a viza juthat eszünkbe, ez a hatalmas hal 1972 óta képtelen átmászni azt a 11 emeletnyi akadályt, amit a szerb és román hatóságok gördítettek eléjük. Rajtuk kívül ott van még az angolna, márna, paduc és a lazac is a nevezetesebbek közül. 

A WWF már évek óta szorgalmazza a felesleges gátak és duzzasztók lebontását a halak és egyéb élőlények útjából. Ezek az emberi létesítmények nem csak a faljgazdagságot vetették vissza, de a halak egyedszámára is negatív hatással volt. Olyan ez, mintha valaki elfalazná az emberek elől a hálószobájukba vezető ajtót, azaz a szaporodásuk egyik fő színterét. A duzzasztáson kívül más egyéb emberi tevékenység is fenyegeti ezeet a halfajokat, úgymint a szennyezés, a túlhalászat és a parti élőhelyek elpusztítása.

A viza újratelepítését már korábban is megpróbálták a Duna felsőbb szakaszain, de ez a Vaskapu erőművek létezése mellett csupán meddő próbálkozás lehetett. Talán éppen ezért készült el egy újabb Interreg pályázat, a MEASURES (Managing and restoring aquatic ecological corridors for migratory fish species in the danube river basin), amely a vándorló halak életét hivatott megkönnyíteni. 

Tíz ország, köztuk Magyarország vesz részt a 2,5 millió eurós, azaz 800 millió forintos pályázatban, ami nyilvánvalóan egyetlen dunai vízierőmű felszámolására sem elég. De nem is ez a cél. A három évesre tervezett projekt elsősorban tudományos kutatómunkát jelent, amelyben
  • Meghatározzák és feltérképezik a vándorló halfajok kulcsfontosságú élőhelyeit és az azok közti kapcsolatokat.
  • Megoldják két kihalással fenyegetett tokhal faj (Acipenser ruthenus, Acipenser gueldenstaedtii) mesterséges szaporítását, és kézikönyv készül a tenyésztésükről. 
  • Stratégiát dolgoznak ki a folyami zöldfolyosók helyreállítására és figyelemmel lesznek ezekre a jövőbeli beruházásoknál. 
  • Információs rendszer készül a szakértők, döntéshozók és a nagyközönség számára.

A projekt idén nyáron indult és várhatóan 2021-ben zárul. A program hivatalos megnyitója október 1-én, Bécsben volt a szervezésért felelős Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemén (Universität für Bodenkultur Wien). 

Persenbeug. Droppa Kálmán. Fortepan 75230

Várhatóan bármilyen konkrét döntés (bontás, hallépcső építés) csak ez után kerülhet szóba. Talán, ha minden jól megy még a mi életünkben láthatunk újra hatalmas vizákat Magyarországon!


Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • https://24.hu/tudomany/2018/10/03/felelesztik-a-dunat-es-mellekfolyoit/
  • https://science.apa.at/rubrik/natur_und_technik/BOKU_startet_EU-Projekt_zum_Schutz_wandernder_Donau-Fischarten/SCI_20180928_SCI39471352444649884
  • http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/measures
  • https://www.boku.ac.at/news/newsitem/49822/
  • http://wwf.hu/vizeink_/1/vandorlo-halak

2018. október 1., hétfő

Az "Év dunai szigete" szavazás selejtezője 2018


Ismét beköszöntött az ősz és elérkezett ezzel együtt a Dunai Szigetek blog talán legjobban várt eseménye; a hatodik év dunai szigete szavazás. Immár hagyomány, hogy két döntőst az olvasóink egy selejtezőn választanak ki a bárki által nevezhető dunai szigetek közül. Első alkalommal, 2013-ban még nem tartottunk selejtezőt, az új rendszer 2014-ben indult. 2014-ben 10 szigetet neveztek olvasóink, 2015-ben 14-et, 2016-ban 17-et, tavaly, 2017-ben pedig 18-at. Idén 13, meglehetősen mesebeli nevű sziget közül lehet választani.


Legelőször még nem volt selejtező, egyből a három szigetre lehetett szavazni. 2014-ben, amikor az első olvasói nevezés és selejtező zajlott összesen még csak 436 szavazat érkezett, ezzel szemben 2015-ben már rekordmennyiségű szavazat érkezett 1716, 2016-ban ez lecsökkent 328-ra, majd 2017-ben 682-ra emelkedett a szavazatszám. Remélem sikerül idén ezt meghaladni és így nagyobb hátszéllel juthat be a döntőbe a 2 legjobb, amely szigetek mellé a döntőben majd jön egy harmadik; a Dunai Szigetek blog jelöltje. A szavazás 2018. október 12-én éjfélkor zárul és másnap estétől következik a döntő, mely 2018. december 31-én fejeződik be.

A választék a Győrtől a Rácalmásig terjed. Részletes beszámolókért érdemes felkeresni a jobb oldalon található címkefelhőt, három híján az összes szigetről írtunk már valamit. Nem is szaporítanám a szót, íme a választék ABC sorrendben:




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...