Fentről a Duna

Nagyon sok dunai sziget múltjának feltárásában segített nekünk a mapire.eu, a maps.hungaricana.hu és a fentrol.hu, melyet nemrég találóan a légifotók Fortepanjának neveztek. A Fentről honlapjára a már meglévő 104808 darab mellé újabb 10646 kép került feltöltésre. 

A legutóbb feltöltött képek térbeli elhelyezkedése (fentrol.blog.hu)

Pontosan nem tudom mennyi képen szerepel a Duna, de annyi bizonyos, hogy ha nem is azonos évben készült képekkel, de az egész magyaroszági szakasz le van fedve. Ahol a Duna határfolyó, mint a szlovák szakaszon valamivel kevesebb a kép, mint ott, ahol a folyó mindkét partja hazánkhoz tartozik. A Március 22-én feltöltött újabb tízezernyi kép a Duna három szakaszát mutatja be. Folyásirányban ezek:

• Szob-Érd
• Adony-Dunaújváros
• Paks-Szekszárd

Aki tehát már régóta böngészi a folyót a honlapon, e területeken érdemes mostanában újra szétnézni. A képek időbeli terjedelme 1959-2005-ig tart, azaz 1959-es a legrégebbi és 2005-ben készült a legújabb. 1992 és 2004 közötti képek nincsenek (még) és a 2004, 2005-ös képekkel is a mostani feltöltésben találkozhatunk ezekkel először. Az új képek zöme 1975 utáni, tehát a folyó közelmúltjával ismerkedhetünk meg ez alkalommal. 

A számtalan új fotó lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük a szigeteink múltját. Minden egyes újabb légifelvétellel egy újabb filmkocka kerül helyére a Duna múltjában. Mindemellett más érdekességek is előkerültek. Például a parti képek után fentről is megnézhetjük, hogyan került egy hatalmas D betű a Dunába Nagymarosnál, mely később majdhogynem nyomtalanul elmúlt.

A nagymarosi D betű története négy részben (1969, 1988, 1992, 2006 - ez utóbbi kakukktojás)

Felbukkan, majd eltűnik a Visegrádi-zátony, melyből normális körülmények között egy szigetecske is lehetett volna. 1988-tól kőcsápok nyúlnak a folyóba és alig négy év múlva egy hatalmas félsziget keletkezik mögötte, amit újabb két év múlva már bontanak is. Talán erről is kerül majd elő légifotó.

Kellemes böngészést kívánok!

A honlap, valamint az ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://fentrol.hu
• http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/03/23/ujabb_tizezer_archiv_legi_foto_kerult_a_netre_magyarorszagrol/
• http://fentrol.blog.hu/2017/03/16/update_967#more12334329
• http://pangea.blog.hu/2014/09/24/magyarorszag_fentrol

A szobi fantom

A térképészek papírvárosnak nevezik azokat a fiktív városokat, amelyeket csupán azért tesznek a térképre, hogy kiderüljön ha másolják a térképüket. Ugyanis ha egy kitalált város szerepel egy konkurens térképen is, egészen biztos, hogy lemásolták a térképünket. A térképészet ismer fiktív, vagy éppen legendás szigeteket is, ezeket fantom szigetnek nevezzük. Ilyen fantom szigetből meglehetősen sok van, legjobb példa rá Atlantisz, de ha közelebbi példát szeretnénk elég Szobig menni.

A Szobi-sziget egy 1963-as képeslapon

A Szobi-sziget Atlantisszal ellentétben létezett, legalábbis vannak róla fényképek, szerepel térképeken és légifelvételeken. Meglehetősen rövid életű sziget volt a XX. század közepén, bár emléke megérte a XXI. századot is, de erről majd később.

1962

Szobnál jelenleg nem található sziget, van egy zátony ugyan az Ipoly-torkolatnál, de az csak halovány mása a fenti légifotón láthatónak. Az 1962-es légifotó tanúsága szerint a zátony és sziget közvetlenül a révátkelés vonalától indult és valamivel az Ipoly-torok fölött végződött el. Hossza több mint egy kilométer, legnagyobb szélessége 200-250 méter volt. A zátony keleti részét elfoglaló Szobi-sziget körülbelül 100-150 méter hosszúságú lehetett és a pilimaróti parthoz közelebb volt, mint a szobihoz. Összehasonlítva a jelennel, a szobi zátony körülbelül 400 méterrel lett rövidebb és pont a keleti rész, a beerdősült szigettel hiányzik róla.

1962

Eddigi kutatásaim alapján egy 1944-es légifotón találkozhatunk először a Szobi-szigettel, (2015-ös év Dunai Szigete szavazás képén). Az első térkép, amin szerepel egy 1948-as Börzsöny-turistatérkép (a Nagy-Hideg-hegyi turistaház falán találkoztam vele). Ez a két kezdő évszám nincsen kőbe vésve, szóljon nekem, ha valaki esetleg rendelkezik korábbi térképpel, vagy légifotóval, amelyen szerepel a sziget.

Az 1930-as években készült vízisport-térképek csupán zátonyt jelölnek a helyén. Valószínűleg ennek a zátonynak a legmagasabb részén telepedett meg egy kisebb erdő. Az 1962-es fentrol.hu-s légifotón az élesebb szeműek még a fákat is meg tudnák számolni. Ha azon esetleg mégsem, a következőn már biztosan. 

1975

Mindössze 12 év telt el a két felvétel között, és ez elég volt, hogy drasztikus változások menjenek végbe. Az erdőcske nagy része eltűnt, talán az északi partján jelentkező elmosódásnak, talán egy jégzajlásnak köszönhetően. Csupán 9 fa élte túl ezt a korszakot, a többi eltűnt nyomtalanul. Ha tovább böngésszük a fentrol.hu légifotóit közelíthetünk a fák pusztulásának időpontjához. 1966-ban még a kezdőképhez hasonló állapotot látunk egy árvizes képen, majd 1969-ben, azaz a sorban következő fényképezésnél már csak 14 fát találunk. Valamikor 1966 és 1969 között szenvedhetett a Szobi-sziget olyan károkat, amely megpecsételte a sorsát. 

1978

1978-as a legutolsó fellelhető légifotó a szigetről, feltehetően nem sokkal ezután végleg eltűnt a Dunáról. Ha esetleg szobiak emlékeznek a dátumra és az eltűnést kiváltó eseményre, kérem írják meg a történetet. Ha tippelni kellene az eltűnés okát valószínűleg a kotrás lenne a legesélyesebb. Abból kiindulva, hogy a szobi zátony keleti része teljesen eltűnt és még a tavalyihoz hasonló alacsony vízállás idején sem bukkan elő ott semmi kizárja, hogy a jégzajlás legyen a felelős. A jégzajlás elvihette a fákat, de a víz alatt megbúvó zátonytestet nem bírta volna elhordani, azaz annak ott kellene lennie akár a legfrissebb online térképeken is. Mivel a folyó sem hordhatta el a szigetet úgy, hogy közben a valamivel feljebb lévő, ma is meglévő zátonyt meghagyja csakis a kotrás jöhet szóba. Ami dátumát tekintve összefügghet a pilismaróti hajótemető kikotrásával, ami pedig a Bős-Nagymaros duzzasztómű építésével függ össze. Persze mindez csak egy eszmefuttatás, innen-onnan összeszedett információk alapján valami más történhetett.

Hogy mikor tűnt el végleg a sziget egyelőre nem tudni. 1978-ban még megvolt, nekem 2006-os a legközelebbi légifotóm, azon már nincsen rajta. Találtam ellenben még két, 2012-ben közzétett dátum nélküli fotót egy indexes fórumon. 

Egy hozzászólás szerint a fénykép a nyolcvanas évek elején készülhetett. A többi hozzászóló elmondásából kirajzolódik a sziget sorsa, sőt még a neve is előbukkan:

"Szerintem a szobi kompnál lévő sziget.
Kb. 20 évvel ezelőtt a sziget fölött lévő jó minőségű sódert kikotorták, lett vagy 6-8 m mély víz.
A Duna meg szép lassan lebontotta a szigetet, ma már semmi sem látszik belőle."

"Ez a kép kb. 4000%, hogy az elkotort, elkopott szobi Szunyog-sziget, ami közvetlen a kompjárat fölött volt. Gyermek- és ifjúkorom jelentős részében múlattam rajta az időt, s láttam Őt minden szögből. Szerettem, mivel sok-sok, igen kedves emlék köt(ött) :-( hozzá."

Később Árpási Imre feltöltött egy képet a pilismaróti oldalról, ezen már alig vannak fák a szigeten.

A Szobi-sziget valamikor a '90-es évek elején (Árpási Imre képe)

Tehát a szobi Szúnyog-sziget a sóderbányászat következtében tűnt el, bár nem kotorták el fizikailag, de a folyó áramlási viszonyok megváltozása egyszerűen elmosta fáival együtt. Kár érte. 

Itt véget is érhetne a történetünk, hiszen immár 20 év telt el a pusztulás óta. Azonban itt visszakanyarodnánk a bevezetőben említett fantom sziget kérdésköréhez. Mintha mi sem történt volna, a szigetet megtaláljuk az 1985/86-os dátumú Pilis turistatérképen, az 1991-es A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképén, az 1999-es Dunakanyar téréképen, a 2001-es Duna vízisport térképen, a 2005-ös Pest megye (+Nógrád megye) térképen, valamint a 2007-es Börzsöny turista térképen. Némelyiken még pirossal körbe is van pöttyözve, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Egy védett sziget, amely nem is létezik. Nem lehet másra gondolni, mint a Cartographia vállalat papírszigetére, amelyet sok más térképkiadó vállalat is szolgai módon lemásolt róla, anélkül, hogy ellenőrizte volna az adatokat. 

A nem létező Szobi-sziget a Börzsöny turistatérképen

Ha valaki esetleg jelezni kívánná ezt a térképkiadók felé már elkésett, a 2015-ös legújabb Börzsöny térképen már nem jelölik, ellenben az új Szobi- és Helembai-zátonyok már helyesen szerepelnek. A Szobi-sziget papíron kb. három évtizeddel élte túl saját pusztulását.

FRISSÍTÉS! Balázs pontosította az eltűnés dátumát és okát:

"Egészen pontosan emlékszem, hogy a szobi "fantomszigetet" a 2002-es árvíz tüntette végleg el. Akkoriban többször nyaraltunk Pilismaróton és páréves fiamat többször vittem le bámészkodni a szobi révhez onnan visszafelé meg a hajótemetőhöz. Határozottan emlékszem, hogy 2000-ben vagy 2001-ben egyszer ott bámészkodva egy jetskis csapatot is néztünk. A partról kiabáltak be egy szépszál legénynek, hogy menj át a két fa között. És ő átment, tehát 2000-ben vagy 2001-ben még minimum két fa kilátszott a vízből! Emlékeim szerint az árvíz után valóban teljesen eltüntek a fák."

Odafentről a Duna...

Alig pár éve történt, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban kerestem egy Esztergom térképet. Tudtam a leltári számát, és szükségem lett volna egy digitális másolatra. Szerettem volna előbb megnézni, de nem volt még digitalizálva. Előkotrása a tárolóhelyiségből egy napot vett volna igénybe, de mivel péntek volt, inkább hármat (hétfőn zárva). Saját pendrive szóba sem jöhet, meg kell venni az adathordozó CD-t, melynek alig töredékét foglalta el a kép. A kiírás azt hiszem több mint egy hetet vett igénybe. 

Szerencsére azóta sok víz lefolyt a Dunán. A Dunai Szigetek blog mindig örömmel számol be róla, ha bármilyen szépet, előremutatót és dícsérendőt talál. Az idő múlásával gyre több ilyennel találkozhatunk, és ahogy halad előre a technológiai fejlődés és tárulnak fel eddig elérhetetlennek tűnő kincsek.

Pap-sziget, Szentendre. 1965. október 7.

Többé már nem kell kínszenvedve végigkilincselni az állami intézmények (régi VITUKI, FÖMI, stb.) végeláthatatlan bürokráciáját, többségük tudomásul vette, hogy a világ megváltozott. Ha nem csak ülni szeretnének a hatalmas papír és negatív alapú légifotóknak, térképszelvényeknek, hanem némi pénzt is keresnének vele, amivel ki lehet egészíteni a szűkös működési költségeket. Az egyik ilyen dícséretes munka a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) nevéhez fűződik, akik nekiálltak bedigitalizálni az elképesztően gazdag légifotó-állományukat. Tényleg rengeteg, 412 000 darab negatív szerepel a katalógusokban, ezek közül eddig kb. 80 ezret sikerült közzétenni a fentrol.hu honlapon. 

Kácsás-sziget, Százhalombatta-Dunafüred. 1964. július 19.

Ez tényleg egy mindenki számára nyitott adatbázis, ahonnan még díjmentesen is le lehet tölteni képeket, hogy aztán megnézhessük hol éltek nagyszüleink, hol kanyargott a Duna 60 éve, milyen szép erdő volt a lakóparkunk helyén, hogy nézett ki a szigetközi táj az erőmű előtt. A képek nagy része georeferált, azaz stimmelnek rajta az égtájak (sajnos a Mohácsi-szigetnél vannak még hiányosságok), és a távolságok is. Ízelítőül kiválogattunk három szép Dunai Szigetet, a többit a fentrol.hu honlapon keressük. Vigyázzunk, függőséget okozhat!

Luppa-sziget, 1965. október 7.

A másik kezdeményezés az archívumok digitalizálásban jól ismert Arcanum Kft.-hez kötődik. A Hungaricana felületen körülbelül 10 ezer régi térképet tanulmányozhatunk bing alaptérképre illesztve. 

Dévény és a Morva folyó torkolata

Itt egész Európából találni gyönyörű térképeket, alaprajzokat, tervrajzokat. Kedvcsinálóként találomra kiválasztottunk három dunás térképet. Köztük talán a legérdekesebb a München város folyójának, az Isarnak a dunai torkolata, ahogy azt a természet alakította és az ember átrajzolta. 

Az Isar torkolata Marxheim mellett.

Szinte a végtelenségig lehetne sorolni a szebbnél szebb térképeket, bár ezek korántsem fedik le olyan arányban az ország felületét, mint a légifotók, és többnyire tematikusak, azaz egy megjelenítendő dologra koncentrálnak, mint pl. ez az alábbi, melyen egy Bécs-Nußdorf mellett tervezett dunai híd nyomvonalait tervezgették.

Hidak nyomvonala Bécs-Nußdorf mellett

Reménykedjünk benne, hogy a folyamat nem áll meg és hamarosan minden közgyűjtemény elérhetővé teszi azokat az értékeket, melyet őriznek. Örülnénk ha erre a sorsra jutnának a VITUKI dunás légifotói és a Hadtörténeti Múzeum térképtárában őrzött sokáig titkos térképek és légifotók is!

Ritka légifotók kerültek elő a 2002 augusztusi dunai árvízről!

IN ENGLISH

A 2013 júniusi dunai árvíz kapcsán gyakran hivatkoznak a rekordméretű 2002. évi augusztusi árvízre. Valóban rekordméretű volt, azonban ezt a Dunakanyarban később felülírta a 2006 áprilisi árvíz. Meddig érhetett a víz? A folyó partján állva nagyon nehéz elképzelni a vízzel borított terület nagyságát. Amikor a Duna kitölti a medrét, az emberi szem képes befogadni a látványt mely parttól partig tart. Árvíz esetén a városokat leszámítva a part fogalma megszűnik, az éles határ elmosódik az ártéri erdőben, a mezőn. Ilyen esetben megkönnyítheti az árvíz nagyságának megértését, ha repülőgépen szállunk a Duna-völgy fölé.

Fasorok rajzolják körül a Szentendrei-sziget régi szigetmagjait

Gallé Miklós jókor volt jó helyen. Fényképezőgépével és repülőgépével 2002. augusztus 17-én egy vitorlázórepülő versenyről igyekezett hazafelé Matkópusztáról (Kecskeméttől délre). Egykori szülőfalujánál, Hartánál érte el a Dunát, innen a kék helyett piszkossárga szalagot követte egészen Esztergomig, végül vissza a célhoz, a Dunakeszi Repülőtérre. Útközben fényképezte az áradó Dunát fekete-fehár filmre, egy Zlin-142-es repülőgépről. Ezért tűnhetnek úgy a képek, mintha a negyvenes években készültek volna.

A 2002 augusztusi árvíz szokatlan időpontban zúdult végig a Dunán. Augusztus többnyire kisvizes időszak, amikor a vízgyűjtő már kezd kiürülni. Esőből, és hóolvadásból egyre kevesebb víz érkezik, s a folyóból ilyenkor leginkább homokzátonyok, nem pedig háztetők szoktak kilátszani. A meteorológusok erre az időszakra nem jeleztek előre jelentős csapadékot, éppen ezért volt váratlan az Alpok keleti részén lezúduló, özönvízszerű eső. A Magyarországi Felső-Dunán sorra dőltek meg a vízállásrekordok, később ezt a Dunakanyarban felülírta a 2006 áprilisi árvíz. Pozsonytól Esztergomig a mai napig a 2002. évi az LNV.

2002. évi váci vízállás-grafikon

 

A lórévi Zichy lápolna dombja magasodik egyedül az áradat fölé

   

Az Adonyi Nagy-sziget és feliszapolódott mellékága

 

A Táti-öblözet Esztergomtól délnyugatra. A várost töltés övezi.

Vízben állnak a sólyom-szigeti üdülők Nagymaroson

Kisoroszit elvágta a Duna a Szentendrei-sziget többi részétől

Óholocén medrek élednek újjá Kisoroszitól délre

Tahitótfalu északi részét elöntötte az árhullám

A Szentendrei-sziget déli részén maradt szárazulat, háttérben a Luppa-sziget

Ősi medreket rajzol ki a Duna Dunakeszitől nyugatra

A képek készítésének időpontja 2002. 08.17 délután 3-5 óra körül, 716-725 cm Váci vízállás idején. A tetőzés éppen másnap  volt, ugyanezen a mércén 757 cm este 18-22 h között. Főként a laposabb térszíneken ez a 40 centiméter különbség újabb hatalmas elöntött területeket jelentett.

A Dunakanyar madártávlatból - egy madarász szemével

Selmeczi Kovács Ádám nyerte a Dunai Szigetek bejegyzés író pályázatát, a dunai hattyúkról szóló bejegyzésével. Ez a mostani beszámoló azonban egy másik bejegyzés apropóján készült, mert mint kiderült a Pap-szigetet ábrázoló légifotót is ő készítette. Rövid levélváltás útján kiderült, hogy ahonnan az jött, ott lennie kell még másnak is! Így született meg ez a nagyszerű, ezúttal békésebb (légi)felvételekkel illusztrált írás. Gondolkodtam róla, hogy bármit hozzáfűzzek-e, de mivel a következő hétvégén ugyanezt a távot leevezzük, így most nem tennék hozzá semmit.

Mindig nagy élmény a magasból képet alkotni arról a területről, amit földközelből jól ismer az ember… Legutóbb tavaly október elején nyílt lehetőségem – dr. Kalotás Zsolttal való közös fotós repülésünknek köszönhetően – egy Cessna sportrepülőből szemlélni az általam gyakran járt Budapest-Esztergom közti Duna szakaszt. Az élményt fokozta, hogy ebben az időszakban az extrém alacsony vízállásnak köszönhetően jól kirajzolódtak a faelszín alatti, mederben lappangó képződmények. 

Bár a kisrepülő oldalsó ajtaját a reptéren hagytuk (hogy véletlenül se akadályozzon a fotózásban) az általam elfoglalt hátsó ülés sokkal inkább a szemlélődésre, mintsem jó képek készítésére volt alkalmas. Persze néhány érdekesebb, jellemző zátonyról és szigetről azért készült egy-két fotó.

Szürkő-sziget

Szürkő-sziget: bár a Szürkő természeti értékei mára jobbára eltűntek a beépítés és a kis kiterjedés miatt, azért ettől még egy igazi dunai sziget! A csúcs irányból való fejlődés, növekedés jól megfigyelhető. A háttérben látható, hogy – a közúton utazva minket érő impulzusok ellenére – Dunakeszi és Göd (még) nem épület egybe...

A Fegyveresi-sziget egyik sarkanytúja

 

Gödi sarkantyú: a képen látható sodrásterelő kőszórás valójában a Szentendrei-sziget oldalában (tehát a jobb parton) Pócsmegyer községhatárban található. A sarkantyú alatt jól megfigyelhető a hordaléklerakásnak köszönhető intenzíven fejlődő zátony, amely eszményi madárélőhely. A vízimadarak számos csoportja és faja kedveli a friss iszappadokat és a nyugalmas zátony-oldalakat, amelyek kiváló pihenő- és táplálkozóhelyek.

A tahitótfalusi Tordáktól északra képződött zátony

Váci-zátony: szintén csak a madarászok által használt „munkanév”, mivel ez a zátony is a jobbpart közelében, a víz sarkantyúk mögötti visszaforgásából adódó hordaléklerakás következményeként jött létre a Szentendrei-sziget oldalában Tahitótfalu területén.

A különböző nagysirályok kedvelt pihenőhelye, de több ízben láttam már itt a hazánkban szórványosan előforduló csigaforgatót (Haematopus ostralegus).

A háttérben a balparti sávban húzódik az egyik már csak valaha volt dunai sziget: a Buki.

A két fél: Kompkötő- és Buki-sziget, Vác

Kompkötő-sziget: e Vác feletti sziget az egyik ihletője Gánti Tibor „Eltűnő szigetek” című könyvének, amely igen szemléletesen festi le a technokrata korszak mellékágelzárásainak következményeként fellépő lekötést, azaz a szigetek emberi szempontból lassúnak tűnő, valójában sajnos nagyon is gyors „halálát”: a mellékág feliszapolódását követő parthoz való csatlakozást, beolvadást.

A Kompkötő-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként védelmet élvez ugyan, emberi hatásoktól jórészt mentes, s bár közel 800 éves dokumentumokban is fellelhető már, mégis az utóbbi évtizedekben megfigyelhető a mellékág gyorsuló feltöltődése, amely ezen a képen is jól kivehető.

A háttérben a Dunakanyar képét is uraló, bányászati tájsebéről könnyen felismerhető Naszály tömbje, előtte a DDCM üzeme vonja el tekintetünket a Dunáról.

A Morgó-patak torkolata, Verőce

 
Morgó-torok: a Börzsöny egyik legjobb természeti állapotú kisvízfolyása a Morgó vagy Török-patak, amely Verőcénél érkezik a Dunába. Az elmúlt évtized szélsőséges csapadékviszonyai révén leérkező jelentős mennyiségű hordalék ősállapotot idéző mini-deltát hozott létre, mely fentről mutat igazán. 2004-ben itt költött hazánkban először az észak felől terjeszkedő nagy bukó (Mergus merganser), egy fűrészes csőrű, kizárólag kis halakon (a Dunán főként gébeken) élő szépséges bukóréce.

A torkolat környéki puhafás ligeterdő természeti értékekben (madárfajokban és védett ártéri növényekben) gazdag területe Natura 2000 védelem alatt áll, csakúgy, mint a Dunakanyar teljes vízterülete és parti sávja. A háttérben a patak forrásvidékét jelentő Börzsöny fő tömbje rajzolódik ki.

Nagymaros fiatal zátonyai és a szigetcsúcs észak felől

 
Dunakanyar: bár ez valójában a már alatta elterülő szakasz, mégis ezt hívja a köznyelv Dunakanyarnak. A Dömös és Visegrád közötti (innen majd’ 5 km-rel feljebb lévő) áttörést egy lassulási szakasz követi, nem véletlen tehát, hogy itt rakódott le a 30 km hosszú Szentendrei-sziget óriási kavicstömege, amelyet az Alpokból hoz(ott) folyó.

A szigetképződés a mai napig intenzív: ezen a képen a már említett néhai Gánti professzor által is leírt kismarosi szigetcsoport a bal part mellett két jól erdősödött sziget formájában rajzolódik ki, előttük a kavicsos felszínű Nagymarosi-zátony. Ez utóbbi kiváló vízimadaras terület - récék és sirályok kedvelt pihenőhelye.
 

A nagymarosi zátonyok keleti irányból

 
Szigetcsúcs: a Visegrádi-tömb alatt fantasztikus szigetvilág található, egyfelől a közismert Szentendrei-sziget puhafás ligeterdejével fedett, kis vízállásnál fürdőzésre alkalmas csúcs, másfelől a balpart már említett zátonyai, illetve névtelen szigetei. Túl a romantikus megközelítésen fontos tudnivaló, hogy ezen – intenzív emberi jelenléttől és területhasználattól mentes – szigetek a dunai élővilág megmaradásának zálogai!
 

A kecses Zebegényi-sziget

 
Zebegényi-sziget: a település egyik büszkesége (is lehetne) ez a kiváló állapotban lévő kis sziget. A csúcsi lerakódás itt is jól kivehető, de szerencsére itt a vízjárás mikéntje nem fenyegeti feltöltődéssel a mellékágat. Kiváló madármegfigyelő-hely, a szigetvégeken pihenő madarak a bal parti részről könnyen szemügyre vehetők.
 

Az Ipoly torkolata Szobnál

 
Ipolytoroki-zátony: az Ipoly szobi torkolatát egy zátony is jelzi, amely igazán csak kis vízállásnál mutatja meg magát. A legkiválóbb pihenőhely télen-nyáron, ám sajnos ezt nemcsak a madarak ismerik fel, hanem az erre járó jachtosok is. A rétisasok (Haliaetus albicilla) kedvelt tépőhelye (azaz a fogott zsákmányt gyakran itt fogyasztják el).

Három fa és két bokor

 
Szobi-zátony: valójában ez már az Ipoly torkolata felett, a 1710 fkm-nél található a szlovákiai Helemba (Chl’aba) közelében, de még magyar oldalon, közigazgatásilag Pilismarót területén. Előzőnél magasabb térszínen való elhelyezkedését néhány (vélhetően ide sodródott és gyökeret vert) idős fűzfa jelzi, amelyek sikerrel dacolnak az elöntésekkel. Mivel azért sokszor – valódi szigetként – kiemelkedik a vízből és kellően nyugodt, kiváló és jelentős madárpihenő.
 

A Helembai-sziget

 
Helemba-sziget: bár névadója a már említett balparti (zömében magyarok lakta) település, a sziget Esztergom területén fekszik.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll; idős ligeterdeje, megfelelő méretű kiterjedése és viszonylagos zavartalansága okán itt található a Dunakanyar egyetlen gémtelepe.

A gázlómadarak előszeretettel fészkelnek csoportokban, szinte egymás hegyén-hátán lévő fészkekben. A nemrég még színes, fajgazdag telepet mára eluralták a kárókatonák (Phalacrocorax carbo), amelyek kiszorították az egykor itt fészkelő fokozottan védett gémféléket, így a bakcsót (Nycticorax nycticorax) és kis kócsagot (Egretta garzetta). E csoportból most már csak a szürke gém (Ardea cinerea) fészkel, sajnos egyre fogyatkozó számban.

Szentgyörgymező két hatalmas sarkantyúja

 
Burda: a kép felső harmadát uraló Burda vagy Borda a szlovákiai Kovácspataki-hegység legszélső tagja, látványos kirándulóhely és természetvédelmi terület.

A dunai hajózóút e hegy alatt található a Helemba-sziget bal oldalán, miközben a szélesebb víztest a jobbpart felé esik. Ennek magyarázata szintén a vízjárás: a feliszapolódás miatt (e képet is uraló) két sodrásterelő kősarkantyú „tolja ki” a vizet a keskenyebb, végeredményben mellékágat jelentő fősodorba.
 

A Garam tokolata

 
Garamtoroki-zátony: a sötét vízű, gyors folyású Garam Párkány (Štúrovo) határában érkezik a Dunába. A korábban említett Morgó-patakhoz hasonlóan itt is a lerakódott hordalékból egyfajta delta képződik, amelynek magasabban fekvő szárazulatait kerülget a víz. Folyamatos változást mutató terület - kiváló madárélőhely!

A jobbparti sáv mára erőteljesen lecsökkent potenciállal bír, az egy fasornyi szélességű ártéri/hullámtéri sáv csak látszólagosan elegendő, a természeti értékek fennmaradása szempontjából sokszor elégtelennek bizonyul.

A dunai élővilág számos (nemcsak szárazföldi) tagjának megmaradását a jól erdősödött, természeti folyamatok által uralt és irányított szigetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó örökösen alakuló, változó zátonyok szolgálják!

Selmeczi Kovács Ádám – www.fotoska.hu

Dunai tájlélekrajz 1941

IN ENGLISH 

4859_2 Új tó születik?

Csallóköz. A Duna legnagyobb szigete. A fokozatosan süllyedő kisalföldi térszínt a Duna üledékeivel töltögette fel. Lerakott hordalékát állandóan kerülgetve, gyakran évről évre más mederben talált magának utat. Ez a hatalmas hordalékkúp a földfelszínről nézve felismerhetetlen szinteket rejt. A levegőből azonban minden kitisztul. Felbukkannak az egykori elhagyott medrek, melyek szélességéből következtethetünk az egykor levezetett víz nagyságára. Minél nagyobb a szélessége, kanyarulatai annál terebélyesebbek. Kibogozhatatlan mederfonatokat képeztek egészen addig, amíg a XIX. századi ármentesítés meg nem történt. Ekkor leválasztották az ártér nagy részét a folyóról, és szépen fokozatosan beszántották ezeket a medreket. Ahol az ártér magasabb volt, ott alkalomadtán az ember is megtelepedett. Ezeket a magasártereket hasznosította a mezőgazdaság (kép északi részén). Erre már ritkásabb a folyó mintázata.

A Kisalföld napjainkban is tartó süllyedését már nem ellensúlyozza az évről-évre, áradásról-áradásra érkező hordalék. Az osztrák duzzasztóművek megfogják a kavicsot, így megállt a csallóközi hordalékkúp épülése. A feltöltődés így már nem tarthat lépést a süllyedéssel. Lehet, hogy évszázadok múlva leszármazottaink már a Csalló-tóban fognak fürdeni a Balaton helyett?

4960_2 Római erőd a zagytározó alatt.

Brigetio légióstábora az aquincumi földrajzi környezethez képest nagyon hasonló helyzetben épült föl. Itt, Szőnytől keletre az óbudai Mocsároshoz hasonló óholocén Duna medret rajzolnak ki a mezőgazdasági területek. A Vág-Duna torkolatától keletre található hatalmas sziget valószínűleg a rómaiak korában sem létezett már. Talán a nagyobb árvizek néha még behatoltak a feliszapolódott mellékágba, de nagy valószínűséggel a légióknak már nem volt szüksége kompra, hogy táborukba jussanak. Az egykori sziget almásfüzitői csücskén állt Azaum római erődje. Szerencsétlenségére éppen azon a területen, amelyet napjainkban az aluminiumipar hasznosít - zagytározóként.

4962_3 Épül az Árpád híd!

 

És már látszik a Palotai-sziget gyászos sorsa, bár az Óbudai-szigeten még kertészkednek, a Népszigeten már csak tervben létezik az végtelenbe kitolt budapesti Olimpia, megálmodott sporttelepei részben a felhizlalt Margit-szigeten épülnek meg. 

5462_1 Requiem egy kanyarulatért

A magasból letekintve még látszik a faddi Duna kecses kanyarulatának egykori íve, de már töltések szegélyezik az Új-Duna útját Fajsznál és a túlparton. A vizétől megfosztott medrekbe lassan leszivárog a mezőgazdaság, ahol közelharcot vív majd a burjánzó ártéri és mocsári növényzettel. A gátőrőknek pedig árvizek idején ott kell figyelniük különösen, ahol a töltés metszi az egykori medreket, hiszen a Duna még emlékszik, hogy egyszer arra járt...

5662_1 Öt generáció

Hercegszántó és Dávod között ott találjuk a Baracskai-Duna öt generációját, a fiútól egészen az ükapáig. A legidősebb generáció széles medrével szinte tökéletes félkörívet metsz ki a Bácskai-löszhátból. Büszke futása jelzi, hogy nem véletlenül húzták meg itt az emberek Bácska és Baranya határát; medre egykor a Mohácsi-ág vízhozamával vetekedett. Kissé szerényebb utódja e félköríven belül már kisebb íveken kanyarog, de nyomát ő is rajta hagyta a tájon. A csökkenő vízhozam mind keskenyebb medreket eredményezett, a nagyapa-ágat már jobbára kitakarják a nadrágszíjparcellák. A még elő apa-generációba az ember mesterségesen, szinte szikével vágta be lomha kanyarok átvágásával a legfiatalabb fiúmedret. Bácska és Baranya határát talán már csak a parcellák nagysága rajzolja ki.
 

6166_2 Noémi szigete

 
A Temes-sziget (Острово) alig látszik ki az 1941. évi késő tavaszi zöldárból. Az egységes szigetet a magas vízállás újból csíkokra szabdalta. Megszámlálhatatlan sziget épült ebben a csodaszép medertágulatban, ahová Jókai elrejtette a világ elől Noémijét. Az egykori Temes vármegye legdélebbi települését ma már gátak övezik. Szükség is van rájuk, ugyanis az 1972-ben befejezett Vaskapu I. erőmű által visszaduzzasztott víztömeg ezt a szigetet is elárasztással fenyegette. Annak ellenére, hogy 150 kilométernyire esik tőle.

/A légifelvételekből készült térképek forrásai: Hadtörténeti Múzeum térképtára. A felvételek készítésének ideje: 1941. május 31 - október 4./

Rejtőzködő Szürkő-sziget

 

Aki nyaralót keres magának egy nyugalmas szigeten, és mellékesen az sem zavarja, hogy a szomszédjában akár horrofilmet is lehetne forgatni az őserdővel benőtt szellemházakban, akkor azok számára ideális választás lehet a Szigetmonostorhoz tartozó Szürkő-sziget. Az 1666-os folyamkilométernél fekvő földdarabon egy 540 nm-es telken álló 62 nm-es nyaralót az érdeklődők már 5,2 millió forintért megvásárolhatnak, amennyiben nem zavarja őket, hogy a sziget csak csónakkal megközelíthető. Annak ellenére, hogy az egész terület fel van parcellázva, erdő besorolás alá került valamilyen oknál fogva. Az árvizek rendszeresen elborítják, ezért az ingatlantulajdonosok kénytelenek voltak betonból készült kacsalábakra építeni nyaralóikat. Ez a magasság többnyire egy emelet, a földszinten fészer, csónaktároló, és egyéb raktárcélú hasznosítás lehetséges csak. Az árvizek nyomai megtalálhatók ezen a lábazaton sőt a lakott részek burkolatán is, ami azt jelenti, hogy a parcellázás idején (80-as évek) még alacsonyabb árhullámmal számoltak az építkező tulajdonosok. A Duna nemcsak az árvizeknél ostromolja a sziget partjait, hanem a közepes vízállásnál is komolyabb károkat tud okozni a hajózás keltette hullámverés és az erős sodrás. A főág felőli részt sok helyütt a nyaralók előtt kőszórással próbálják menteni. A sziget növényzete egyaránt magán viseli a természet (ártéri erdők) és az ember (kertből kiszökött bambusz, tuják, stb.) keze nyomát. Érdekes a sziget északi csúcsán elburjánzott, kiirthatatlan bambuszerdőben sétálni.

A Szürkő-sziget Göd felől.

Lábas nyaralóházak.

Elhagyott lábas nyaralóház.

Kerti zuhany.

Árvizek által ideiglenesen lerakott fatörzs.

Kőszórással megerősített főág felőli partszakasz.

A sziget déli csúcsán veszteglő hajók.

A dunakeszi medertágulatban kialakult, orsó alakú sziget egy zátony benyomását keltette még az 50-es években (légifelvétel: Hadtörténeti Múzeum, 1953). Erdőnek akkor még nyoma sem volt. A vízjárás csak satnya fűzfáknak hagyott életteret. Ha ma megnézünk egy légifelvételt  a  Szürkőről, egy egységes, erdővel borított szigetet látunk, itt ott  elszórt épületekkel. Ha azonban lehántjuk a növénytakarót, érdekes morfológiát tanulmányozhatunk. Az egységes sziget négy jól elkülönülő részre valamint két szintre bontható. Az északi részen, a főág felőli oldalon a fattyúágak két apró szigetmagot ölelnek körül. Ez a fattyúmeder mind a mai napig felfedezhető a szigeten, az érkező árvíz elsőként veszi birtokba.
 
A szigetet elkerülte a Duna szabályozása, ennek köszönhetően az év minden napján víz öleli körül. Itt nem épültek sarkantyúk, mellékág elzáró gátak. Rendszeres mederkotrások azonban zajlanak a szigettől egészen Alsógödig, ahol a kemény oligocén mederanyagot kell eltávolítani a hajók útjából. Ha  az itteni nyaralókon múlik valószínűleg még sokáig megőrződik a sziget elzártsága.

Búcsúpillantás a Szürkő-szigetre a Fortepan egyetlen "Dunakeszi" találatán. A honlapon található csúszka szerint éppen egyidős a Hadtörténeti Múzeumból származó képpel.