A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VITUKI. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VITUKI. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 7., csütörtök

Adathiány

 
7/2012. sz. Ügyvezető Igazgatói Utasítás

 Tárgy:  A  Társaság  működésével,  tevékenységével  kapcsolatos  információ nyilvánosságra hozatala a sajtón keresztül.

 A  társaság  ügyvezetőjének írásbeli engedélye nélkül egyetlen munkavállaló sem hozhat nyilvánosságra, vagy tehet hozzáférhetővé a táraság működésével, tevékenységével,  vagy  gazdasági  helyzetével  összefüggő semmilyen tényt, adatot vagy információt, különösen sajtó útján.
 Minden  fenti,  ezen  utasításban  foglalt tilalmat sértő magatartás súlyos szándékos  kötelezettségszegésnek  minősül, amely a munkaviszony rendkívüli felmondással  történő  megszüntetésén  túl, akár kártérítési igényt is maga után vonhat.

 Budapest, 2012. május 22.

Csúzy Anita sk.    
  
ügyvezető igazgató

 
Már most hiányzik nekem a www.hydroinfo.hu. Az évek során reggeli rutinná vált a munkahelyemen a vízállásadatok végigböngészése. Ami másnak egy egyszerű adat volt, az sok más embernek kézzel fogható valóság. 125 cm Vácnál? Örömhír, van vízáramlás a gödi mellékágban. 250 cm? Most már az Égető-sziget is valódi szigeté vált. -50 cm Budapesten? Irány az Ínség-szikla, nem otthonfelejteni a fényképezőgépet! 

És ezentúl majd, ha a hétvégén vízállást akarnánk mérni valamelyik mellékágban, majd a hasunkra ütünk és fiktív adatokkal fogunk dolgozni? Vagy árhullámok tetőzési időpontjainak dátumát házilag fogjuk kiszerkeszteni?


És ez csak a vízállás.


Emellett ott vannak a tanáraink, a Kvassay-zsilipnél megtartott hidrológia óráink, az a rengeteg gyaloglás át Lágymányosról, hóban, fagyban, napsütésben. Barátok, munkatársak, akik a Vitukinál helyezkedtek el végül. Most bizonytalanná vált a helyzetük, és a fenti körlevélre hivatkozva még nekünk sem árulják el mi lesz majd eztán velük, az intézettel, a vízállásjelentéssel, és az előrejelzéssel. 

2007. nyara óta nem mondja már be a Petőfi, hogy a "hajóvonták találkozása tilos". Nem sokan tiltakoztak ellene, mondván teljesen felesleges, amikor mehet helyette reklám, vagy valami bugyuta zene. Voltak akiknek nagyon hiányzott: akik a Duna partján álló nyaralójukban az ebéd utáni kávéhoz még meghallgatták meddig jön föl a Duna másnapra, akik vízitúrára indultak, nemcsak a térképet fóliázták le, hanem az előrejelzést is kinyomtatták. Erdészek, természetvédők, vízügyi szakemberek, mérnökök, akiknek a munkavégzéshez elengedhetetlen volt a vízállásadatok ismerete.

A hírek szerint megszűnik a 120 éves Országos Vízjelző Szolgálat. Le is vettem a polcról a 100 évfordulóra kiadott, féltve őrzött kiadványt, melyben Stelczer Károly leírja, hogy 1886-ban a megalapítás fő szorgalmazói Hermann Ottó polihisztor és Hieronymi Károly, az Osztrák-Magyar Államvasutak vezérigazgatója voltak az Országgyűlésben. Nem vonnám kétségbe a maiak hozzáértését, de talán érdemes lenne a döntéshozóknak utánaolvasni, hogy annak idején miért hozták létre ezt a szolgálatot. Vagy esetleg arccal és névvel kiállni és vállalni a döntés súlyát. Esetleg elmagyarázni, hogy ezt most így hogy?

Nem értem miért kell egy működő, 120 éves rendszert felszámolni. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni a szervezet sorsát. 

Hátha ez az adathiány csak egy ideiglenes rossz álom lesz.

2011. február 23., szerda

Három konferencia


2011. Április 8-án, a WWF keretein belül, nemzetközi tudósok részvételével a Duna hordalékháztartásával kapcsolatban lesz megbeszélés.

- - -  

2011. Június 7-8-án, Szegeden rendezik a Természetföldrajzos Geográfus Doktoranduszok X. konferenciáját. A szervezők a Szegedi egyetem természetföldrajzi és geoinformatikai tanszéke, valamint a MTA Természetföldrajzi Bizottságának Geomorfológiai Albizottsága.
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke. Szeged Egyetem u. 2-6.
Jelentkezési határidő: Május 15.
A legjobb előadóknak publikációs lehetőség a Journal of Enviromental Geography, illetve az AGD Landscape and Enviroment lektorált folyóirataiba.

- - -

2011. Június 16-17. XXV. Duna Hidrológiai Konferencia (Dunai Országok XXV. Hidrológiai Előrejelzési és Vízgazdálkodási Konferencia) a BME és a VITUKI kht. szervezésében.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Témakörök:
  • Hidrológiai előrejelzés
  • Hidrológiai és meteorológiai szélsőségek
  • Globális éghajlatváltozás és a hidrológiai folyamatok
  • Vízgazdálkodás a Duna vízgyűjtőjén
  • Árvizek és morfológiai folyamatok, hordalékszállítás és erózió
  • Fejlődés a hidrológiában.
Információ: http://www.hidrologia.hu/mht/index.php?option=com_content&task=view&id=290&Itemid=107

2010. május 5., szerda

WWF-VITUKI vita a dunai hajózásról

Dunai hajózás


Legnagyobb folyónk és környéke felbecsülhetetlen értéket jelent mindannyiunk számára. A folyó mellékágai, ártéri erdei, gyepei gazdag élővilágot, a kavicságyak mélye pedig hatalmas és olcsón kinyerhető ivóvízkészletet rejt. A Szigetköz és a dél-dunai szakasz növény- és állatfajok utolsó példányainak nyújt otthont, a Dunakanyar páratlan szépsége hazánk büszkesége. a Duna-menti települések lakóinak számára pedig sokszor a folyó jelenti a legfőbb megélhetést. A transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztési programja azonban egészen más szempontokat vesz figyelembe.
Az Európai Unió Közlekedési Politika kiemelt fontosságú projektje a Rajna/Mosel-Majna/Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítása, azaz mintegy 1500 km hosszú szakasz szabályozása, amely a magyarországi Duna-szakaszt is érinti. A szakemberek 2006 januárjától kezdték kidolgozni a "Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány"-t, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. A tanulmány drasztikus mederszabályozással kívánja elérni a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységének biztosítását a Duna teljes magyarországi szakaszán. A meder-szabályozásoknak azonban súlyos ára van mind a magyarországi mind a többi (német, osztrák, román-bulgáriai) szakaszokon. 
Duzzasztás esetén a keresztgátak felett állóvízi körülmények alakulnak ki, ahol megváltozik és silányul az élővilág, valamint megszűnik a halak vándorlási útvonala. A mellékágak levágásával a gazdag élővilágú helyek idővel feltöltődnek és eltűnnek. Az ártéri növényzet csökkenésével nagyobbak és hirtelenebbek lesznek az árvizek, illetve kevésbé lesz hatékony a befolyó csapadék tisztítása, szűrése. A szabályozó művek mögött lerakódó iszap pedig szintén kincset érő ivóvizeinket szennyezi, illetve kavicsos halívó-helyeket temet be, tesz tönkre. Mindez pedig jóval költségesebb víztisztítást és rossz minőségű, drágább ivóvizet eredményez. A kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk megfelelőnek.
 
Éppen ezért elkészíttettük a Dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését, amely gazdaságilag is alátámasztja, hogy nincs szükség a meder-átalakításra. Sokkal hatékonyabban lehetne élénkíteni a hajóforgalmat piacszabályozási eszközökkel, kikötői és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel, precízebb vízállás előrejelzéssel, a rakományok egységesítésével, valamint a flotta technológiai fejlesztésével.

Ezen felül fontosnak tartottuk, hogy a Dunai hajózóút fejlesztési program véleményezésébe bevonjuk a társadalmat is, különös tekintettel a folyó mentén élőkre. Fórumokat szerveztünk, és összesen 14 ezer aláírást gyűjtöttünk a Duna mai képének megőrzéséért. Szeretnénk, ha a vízi teherszállítás fejlesztése olyan formában valósulna meg, hogy az ne okozzon ökológiai károkat. Munkánkban számos partnerünk van. A dunai hajózás természetvédelmi kérdéseivel a teljes Duna szakaszon a WWF Duna-Kárpát Program Iroda foglalkozik. A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) a hajózhatósági tanulmány társadalmi véleményezésében segédkezett. A "Dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését" a Magyar Környezetgazdaságtani Központnak (MAKK) köszönhetjük.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...