2020. május 6., szerda

Brúnó és a budapesti szigetek



Különleges könyv jelent meg a napokban a budapesti Dunáról. Igazából irigykedhetnék is rá, hiszen már sokan reklamáltak, hogy miért nem lesz könyv verzió a Dunai Szigetekből. (Akár lehetne is, van rá elképzelés. Csak idő és pénz nincs.) A könyvírás valószínűleg olyan elven működhet, mint a természet; irtózik az ürességtől és igyekszik azt azonnal kitölteni a rendelkezésre álló meghódítatlan területeket. Ebben az esetben a "horror vacui" azt jelenti, hogy ha én nem írok dunai szigetes könyvet, akkor meg fogja tenni más. Jelen esetben Bartos Erika, a népszerű gyermekkönyv író élt a lehetőséggel, aki a Brúnó Budapesten sorozat ötödik kötetét szentelte teljes egészében a budapesti Dunának, felerészben (egészen pontosan 60%-ban) pedig a dunai szigeteknek. A maradék 40% a dunai hidaknak jutott, a különbözet miatt a borítón vigasztalódhatnak a hidak szerelmesei. 

Számomra az első hat fejezet teszik a legjobban ebben a 280 oldalas könyvben. Bartos Erika könnyeden és röviden összefoglalja mindazt, amiről lassan 11 éve írok a blogon és sosem érek végére. Szó esik mindenről, amiről itt a blogon már mindenki olvashatott; történelmi dunai árvizek, római romok, folyószabályozási létesítmények, térképek a szigetvilág utóbbi kétszáz évben bekövetkezett változásairól, némi kitekintéssel (északi tájolással) balra a Fekete-erdőig, jobbra pedig a Fekete-tengerig. A 3+-os gyerekek igen fiatalon megismerkedhetnek Luppa Péterrel, József nádorral, sőt Danuvius istennel is. Ez komoly dolog tudván, hogy emberek tömege éli le az életét Magyarországon, anélkül hogy akár egyikőjükről hallott volna. 

Brúnó és barátai kalandjain keresztül bejárhatjuk, vagy legalábbis megismerhetjük Budapest valamennyi szigetét és hídját. A valamennyit szó szerint kell értni, hiszen a Szigetmonostorhoz tartozó Tündér-szigettől egészen a 2018-ban az év dunai szigetének választott soroksári Molnár-szigetig bezárólag olyan apró és ismeretlen szigetek is felbukkannak, mint a Háros- és a Hunyadi-sziget ölelésében pihenő Szerelem-sziget, vagy a mitikus Fürdő-sziget. Természetesen a híres szigetek nagyobb hangsúlyt kaptak, de talán nem kell részletezni, hogy a Margit-szigetről miért szól egy külön fejezet.

A könyv második részében pedig olyan hidakról is olvashatunk mint pl. a K-híd, vagy a Népszigetre átívelő gyalogos híd. Régi fényképeken elevenednek meg olyan régi és rövid életű hidak, mint a Kossuth híd, Manci híd a Böske híd, vagy a Boráros téri hajóhíd. Mivel a szerző végzettségét tekintve építész, a részletgazdagabb rajzok a könyv második felében bukkannak fel.

Bartos Erika szerencsére nem kizárólag fotelből írta meg a könyvet. Az "Így készült a Duna-könyv" bejegyzésben tételesen felsorolja mennyi érdekes helyet járt be személyesen a könyv megírása apropóján, köztük olyanokat is, ahová még én sem jutottam el.

A könyvről eddig csak pozitív dolgokat írtam, de ennek is megvan az oka. A javítandó dolgokat ugyanis már a könyv megjelenése előtt megírtam. 2019. október 2-án este ugyanis levelet kaptam a szerzőtől, amelyben megkért arra, hogy szakmai szemmel nézzem át a készülő könyvet. Én ennek örömmel tettem eleget, rengeteg dolognak kellett utánanéznem, hogy minden adat a helyére kerüljön. Innen is tudom, hogy milyen hatalmas munka áll a könyv mögött. Amely egy remek ugródeszkaként szolgálhat arra, hogy a gyerekek már fiatalon megismerkedjenek a budapesti Dunával és annak a szigeteivel.

Jó hír, hogy a lektorálásért kapott tiszteletpéldányok egy részét olvasóink nyerhetik meg, már amennyiben neveznek az őszre halasztott dunai szigetes fotópályázatra!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez egy jó hír! :-)

Gratula a lektori szerephez, és köszönet a könyvajánlásért!

csecsaba

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...