2017. május 17., szerda

Hogyan mondják szlovákul, hogy Csallóköz?


1910-ben a Csallóköz szlovák nyelvű lakossága körülbelül 1200 főt tett ki, akik közül 770 tót Komárom városában élt. Ez a teljes lakosságnak kevesebb mint az 1 %-a volt. A Csallóközi települések, földek, erdők, vizek nem rendelkeztek szlovák névvel, ha használták is ezeket a neveket a közbeszédben, az a magyar kifejezések átírása volt. Így volt ezzel a Csallóköz név is, melyet évszázadokon keresztül Čalokez formában használtak. 1919 után az új állam alaposan zavarban lehetett a Duna legnagyobb szigetének nevével kapcsolatban; 1958 és 1993 között például nem is volt hivatalos neve!

Veľký Žitný ostrov

Püspöki Nagy Péter "A Csallóköz neveiről" c. könyve alapján tekintjük át, hogyan került használatba és egyúttal a térképekre négy különféle változat, majd tűnt el 30 évre. 

Szláv nyelven először 1544-ben egy Nagyszombat városában keltezett Morvaországba címzett levélben találkozunk a Csallóközzel Ssuthy és v Ssutach (többes szám) formában. Feltehetően egy németül jól beszélő ember írhatta ezt a cseh-morva nyelvű levelet, a névből ugyanis visszaköszön a német nyelvben használatos Große und Kleine Schüttinsel kifejezés. Előbbi a Csallóközt, utóbbi a Szigetközt fedi, a kettő együtt die Schütten formában szerepelt. A Ssuthy tehát feltehetően szórvány nyelvemlék, melyet egy szlávul és németül egyaránt beszélő ember alkotott levélírás közben a német elnevezés szlávosításával.

Ostrov

A Csallóköznek volt egy másik, a köznyelv által rendszeresített elnevezése, ami egyszerűen a magyar változat átírása volt: Čalokez. Püspöki Nagy Péter könyvében csak feltételezés olvasható arról, hogy 1544-ben miért a Ssuty, 1826-ban, Bernolák Antal "A' Magyar Országi leg gyakorlatosabb Tót, Cseh, Deák, Német és Magyar nyelveknek közönséges Szótárjában" miért a Čalokez változat szerepel 14 szófaji alakban. Véleménye szerint a magyar Csallóköz a XVI-XVII. században betelepülő szlovén és horvát menekültek közvetítésével jutott el a szlovák nyelvbe. Ezek a szlovén és horvát betelepülők a magyarok által lakott vidéken magyarrá, a tótók által lakott vidéken tótokká asszimilálódtak. Ez az elmélet megmagyarázná, miért nem ismerték 1544-ben a Čalokez alakot, de történetileg és nyelvészetileg még bizonyításra szorul. Mindenesetre egyetlen hivatalos térképen sem szerepelt feliratként. A Čalokez alak kialakulásának a legegyszerűbb magyarázata a szlovák-magyar interakció, a szlovákok átvették a magyar formát és a saját nyelvükre alakították. Feltehetően ezért sem maradhatott használatban 1919 után.

Veľký ostrov Žitný 1935 (forrás)

Jelenleg Európa legnagyobb szárazföldi szigetének, a Csallóköznek hivatalos szlovák elnevezése a (Veľký) Žitný ostrov. Jelentése Rozs- vagy Gabona-sziget. Azt gondolhatnánk, hogy ez a németre hajazó kifejezés az 1919-es megszállás utáni kapkodó névszlovákosítási hullámban keletkezett, de ez csak félig igaz, a kifejezés már jóval előbb felbukkant, viszont tudatos szláv névalkotás eredménye. 

1919. január 5-én került nyomdába egy Komárom környékét ábrázoló 1:200000 méretarányú, majd 1919. július 9-én egy Bécstől Budapestig terjedő 1:750000 léptékű áttekintő térkép, ahol elsőként szerepelt hivatalosan a (Veľký) Žitný ostrov felirat. A csehszlovák feliratokkal ellátott osztrák katonai térképek létfontosságúak voltak, ahhoz, hogy a béketárgyaláson beterjesztett csehszlovák igények jogosságát visszavetítsék a múltba. Ennek egyik első lépése volt a magyar földrajzi nevek szlávosítása. 

Ez a munka azonban nem 1918 őszén indult, hanem már harminc éve folyt. 

1887-ben kezdődött meg Prágában egy, a mi Révai lexikonunkhoz hasonló kiadvány szerkesztési munkálata. A prágai Ottó könyvkiadó vállalatról elnevezett lexikon, az Ottův slovník naučný (másképp: Ottova encyklopedie) 1907-ben XXVI. kötetében szereplő Magyarország (Uhry) szócikk térképmellékletén bukkan fel először a mesterségesen megalkotott Žitný ostrov a Csallóköz helyett. Írásban azonban már korábban felbukkan ugyanebben a lexikonban. Az 1892-ben, megjelent V. kötetben a Csallóköz szócikkben szerepel egy hivatkozás: (lásd Žitný ostrov), miszerint 1892-ben már tudták, hogy a jóval később megjelenő XXVII. kötetben majd vissza fognak térni rá. De ugyanez a zárójeles utalás szerepel a VIII. kötetben, a Duna szócikken belül, amikor a Csallóköz kerül szóba. A hivatkozott szócikk az 1907 után kiadott XXVII. kötetben kapott önálló megjelenést. Érdekes módon más korabeli kiadványban egyáltalán nem fordul elő a Žitný ostrov alak. Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt az Ottův a legnagyobb és legátfogóbb cseh enciklopédia, a kifejezés nem ment át a köztudatba. 

1903-ban (az 1919-es térképeket átíró) cseh Niederle professzor "A magyarországi szlovákok néprajzi térképe..." c. műben már szlovákul feltüntetett magyar településnevek mellett is a Čalokez alakot használja. Tehát a Žitný ostrov földrajzi név valamikor 1887 táján születhetett Prágában, a lexikont szerkesztő bizottság szócikkeinek listáját összeállító ülésén. 


Az új cshszlovák földrajzi név nehezen ment át a köztudatba, 1928-ig csehszlovák kiadványokban még előfordult a Čalokez, párhuzamosan a Žitný ostrov, ill. 1921-től a "sima" Ostrov formával. Utóbbit inkább a (titkos) katonai, előbbit a polgári térképezés használta. De az is előfordult, hogy a tájegység nevét nemes egyszerűséggel lehagyták. Ez a következetlen (tanácstalan?) állapot egészen 1958-ig fennmaradt, amikor is a frissen megalakult csehszlovák Névtudományi Bizottság egyszerűen törölte az összes verziót, így a Csallóköz hivatalosan is hivatalos név nélkül maradt. 

Dunamenti-alföld (forrás)

Ez a döntés talán a Kis-Duna egyre csökkenő vízhozamával is összefüggésben lehet, ahogy a Csallóköz egyre kevésbé tűnt dunai szigetnek. Pótmegoldásként eleinte a Dunamenti-alföld, szlovákul a Podunajská nížina került rá a térképekre, de mivel az Alföld is túl magyaros kifejezésnek tűnhetett 1977-től divatba jött a Podunajská rovina forma, azaz Dunamenti-síkság. Előfordult, hogy az "Ostrov" szót odabiggyeszették magyarázatként ezek végére, de 1982 után ez a megoldás végleg eltűnt. 

Dunamenti-síkság

A rendszerváltás, ill. Szlovákia függetlenedése megoldotta a tájnév problémáját, ismét a (Veľký) Žitný ostrov alak vált hivatalossá. Annak ellenére, hogy még Szlovákiában is sokan vannak, akik szerint ez a névadás erőltetett, ráadásul túlságosan hasonlít az öntvénysziget jelentésű egykori német alakhoz, a Schüttinselhez. Mindez természetesen nem hozhatja vissza a túlságosan magyar Čalokez tájnevet. 


Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről
  • http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/A_csallokoz_sziveben/pages/013_csallokoz_nev_nyomaban.htm

3 megjegyzés:

pera írta...

Az érdekes áttekintéshez annyit tennék hozzá, hogy az Ottuz slovnik azért valószínűleg nem "számított" a későbbi fejleményekre, és nem valamiféle tudatos elnevezés-imperializmus áll a történtek mögött. Ezt azért is gondolom így, mert egy többedmagammal írt Esztergom vármegyéről szóló helytörténeti könyvben mi is átvettünk egy térképet az 1890-es években kiadott lexikonból. Szlovákiát ábrázolja a történeti Magyarországon belül, amibe a Dunától elég messze északra fekvő területek nem tartoznak bele. Tehát a térkép vagy a lexikon készítői nem "tolták ki" a határokat a mai politikai határokig. Ettől persze a rejtély még rejtély marad, hogy miért nevezték el a csehek a Csallóközt Gabonaszigetnek.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Kedves pera, ezt az említett cikket elkérhetem valamilyen formában?

pera írta...

Az általam említett térkép illusztrációként szerepel Kollai István Egy békeszerződés pszichológiája c. írásában, ami megjelent a Meghasadt múlt : Fejezetek a szlovákok és magyarok történelméből, Terra Incognita Alapítvány, Bp. 2008. Érdekes az írás, leírja többek között a cseh-szlovák koncepciók módosulását, egyre nagyobb étvágyának alakulását, pl. hogy a Duna mint határ már 1915-ben szerepelt az elképzelések között.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...