Megújuló Erebe-szigetek

Nagyszentjánosban és Gönyűn az alábbi írást már valószínűleg kézbesítették szórólap formájában, hiszen az Erebe-szigetvilág revitalizációja közigazgatásilag az ott lakók belügyének számítana, ha a Duna nem lenne egy nemzetközi folyó, ahol a revitalizáció is nemzetek feletti módon, Európai Uniós szinten intéződik. A projekt honlapja 2024. június eleje óta él, sőt a munkálatokat Facebookon és Instagramon is lehet követni majd, ha a Duna visszaengedi a munkásokat a munkaterületre.

A Vöröskői-vezetőművön megtelepedett facsoport

Az élőhely-rekonstrukciós munkálatok ugyanis hosszú évek előkészítése után már tavaly, 2023-ban megkezdődtek az Erebe-szigeteknél, legalábbis a projekt honlapja szerint. Ezzel szemben a Fertő-Hanság Nemzeti Park által kezelt honlap, Instagram és Facebook oldal csak idén indultak el. A természetvédelmi projekt hármas célt tűzött ki: a biodiverzitás növelését, a vizes élőhelyek helyreállítását, valamint a helyi lakosság életminőségének javítását. Az indoklás szerint minden baj okozója a blogon bőven kitárgyalt átgondolatlan folyószabályozás: 

A Duna németországi és ausztriai szakaszán lévő erőművek, a bősi vízlépcső, valamint a szigetközi fenékküszöbök akadályt képeznek a folyó természetes kavicshordalékának útjában. Mivel a folyó az alsóbb szakaszokon nem tudja pótolni ezt az elszállított kavicshordalékot, a Duna főmeder folyamatosan mélyül. Ezáltal pedig a mellékágakba csak nagyon ritkán jut be a víz, pár évente egy-egy magasabb vízállás esetén csak - mint ami jelenleg is tapasztalható. A mellékágakban az ott felgyülemlett kavicshordalék ennek következtében ott marad. A mellékágak és a dunai főmeder mederszintkülönbsége folyamatos nő, ezáltal a mellékágak szárazodnak, a szigetek pedig elvesztik a „sziget” jellegüket. Ezt a folyamatot szeretnék visszafordítani a Wild Island projekt keretén belül a vizes élőhelyek és a biodiverzitás védelme érdekében.

Az erebe-szigeti medertágulat az 1965. évi árvíz idején (fentrol.hu)

Az Erebe-szigetek jelenleg NATURA 2000-es védettség alatt állnak és a rajtuk található az egyetlen, nem Gemenchez köthető dunai erdőrezervátum. Az előkészítő munkálatok során felmérték az idegenhonos invazív fásszárú növényeket, várhatóan ezek ritkítása is megtörténik, az újulatot fűzfákból tervezik telepíteni, ilyen módon 10 hektár ártéri puhafás erdő újulhat meg és juthat valamivel több áramló vízhez. 

Változatos mederformák kavicszátonnyal, kőszórással és mély gödrökkel

Gönyűnél, pontosabban Nagyszentjános külterületén a Duna egykor majdnem 1,5 kilométer széles ártéren terülhetett szét. Ebben a medertágulatban számos sziget és zátony keletkezett, miközben a Duna egyaránt alámosta a csallóközi és a dunántúli partját. A szélesebb ártér a déli, magyar oldalon található, azonban a medermélyülés miatt napjainkra egyre kevésbé öntik el az árvizek. Ezen a szakaszon mintegy 5 kilométeres hosszúságban épült kőszórásos vezetőmű a főági mederben, ami azt jelentette, hogy még a mellékágelzárás is túl széles medret hagyott volna a folyónak. Ezért szükséges volt további 200 méternyi szűkítés, ami a közel másfél kilométerből mindössze 420 métert hagyott meg a folyónak, ami alig harmada az eredeti keresztszelvénynek. A kőszóráson csak néhány helyen maradt rés, ahol a mellékágrendszer vízutánpótlást kaphatott, de idővel ezek is az elzáródás útjára léptek. Az árvizek idején bejutó víztömeg ereje és a behordott elsősorban kavicsos üledék kifejezetten élénk felszínformákat, gödröket, kavicszátonyokat, alámosódásokat képzett az egyre inkább beerdősülő zátonyok között. Összefoglalva annyit érdemes megjegyezni, hogy a sziget-zátony komplexum nyugatról kelet felé fiatalodik, legidősebb tagja a Kis-, és Nagy-Erebe szigetek, az alsó szakasz mentén elhelyezkedő legfiatalabb erdők helyén még a kilencvenes években is kopár kavicszátonyokat találunk.

Október végi hajnal a sziget melletti legelőn

Az élőhely-rekonstrukció ezeket a hatásokat próbálja ellensúlyozni, de a bemutatott tervek alapján kétséges lehet a kitűzött tervek elérése. Elsődleges cél megnyitni a vezetőmű kőszórását, ezt három helyen tervezik, a sziget feletti Vöröskői-vezetőművön, aztán a mellékágat közvetlenül lezáró, a mederre majdnem merőleges zárást, valamint a Macska-sziget felső csúcsánál alakítanának ki állandó átfolyást. Mindegyik alig 20 méter széles lenne, de csak az utóbbi kettőhöz terveztek mederkotrást a mögöttes mellékághoz. Ez a két 2018-as kisvíz alatti mederkotrás két különálló részre tagolná a szigetvilágot, a nyugati Erebe-szigetekre és a keleti Macska-szigetre és a kapcsolódó zátonyokra. Ehhez kapcsolódóan szükséges rendezni a Cuhai-Bakony-ér torkolati szakaszát, és a leghosszabb, 2800 méteres mellékágkotrás lehetővé teszi nyugodt, a hajózás által állandóan generált hullámzástól mentes ívóhelyek kialakítását.

Az Erebe-szigettenger nyugati részén tervezett beavatkozások (forrás)

Az Erebe-szigettenger keleti részén tervezett beavatkozások (forrás)

A Fertő-Hanság Nemzeti Park részéről célszerű lett volna a szóróanyagból néhány példányt az ácsiak postaládájába is bedobálni, ugyanis a kikotorni tervezett 40 ezer köbméter kavicsot a vezetőmű elvégződése alatt, már ácsi területen terítenék szét a Duna főágának magyar oldalán. A helyi lakosság életkörülményeit a parton kialakított pihenőhelyekkel és információs táblákkal tervezik megoldani, valamint várhatóan 2027 nyarára a szigetek és zátonyok teljes területét megtisztítják a szeméttől, de ebbe bárki besegíthet, akit arra visz a jó sora. A projektet az Európai Unió finanszírozza 65%-ban, a koordinálás az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park kezében van, akik a WildIslands projekten keresztül előreláthatóan 2027-ig nemcsak a dunai szigeteket számolták meg és kategorizálták, hanem tevékenyen részt is vesznek a dunai élőhelyek rendbehozásában. 

Kapcsolódó oldalak:

https://wildisland.ferto-hansag.hu/tevekenyseg/vizes-elohelyrekonstrukcio/

https://www.facebook.com/erebe.fhnp

https://webgate.ec.europa.eu/life/publicWebsite/project/LIFE20-NAT-AT-000063/danube-wild-island-habitat-corridor

https://wildisland.danubeparks.org/wildislands/about-the-project/