2022. június 20., hétfő

Vácott előkerült a második 1838-as árvíztábla!


Vácott megduplázódott az ismert 1838-as árvíztáblák száma. Jó hír, hogy egyáltalán megvan, jó kezekben, aki ismeri a tábla értékét. Üröm az örömben, hogy egyhamar nem kerül vissza az eredeti helyére, ugyanis a házat, amelyen eredetileg állt 1989 után lebontották, és a telek azóta is üresen áll. 


Vácról egészen ezidáig egyetlen 1838-as köztéri árvíztábla volt ismert. Ez egy ház falán található a Budapesti főút 67. szám alatt kb. 135 centiméter magasságban. Érdekessége, hogy a felirata nem közölte a tetőzés konkrét időpontját (hónap, nap), csak az évszám található rajta. Vácott ismerünk még egy 1775-ös árvíztáblát az uszoda támfaláról, és vannak források arról, hogy az 1809-es árvíz szintjét is feljegyezték az eredetileg a révnél állt Nagyhídnál ill. a Ferences templom környékén, de ezek eltűntek azóta. 

A most megkerült árvíztábla is a Ferences templom közvetlen környezetében állt a Tímár utca-József Attila sétány sarkán álló házon, mely 1989-ben még látható volt egy légifotón. 1838-ban ezen a szakaszon még szélesebb volt a Duna, egészen a vár tövéig ért. Ezt a szakaszt a II. világháború után fokozatosan feltöltötték és parkosították

A lebontott ház, amelyről állítólag a tábla származik (1985, fentrol.hu)

Pontos időpontját nem ismerem a sarkon álló ház bontásának, sem annak körülményeit. Így azt is nehéz eldönteni, hogy a tábla csak a bontásnál tört el, vagy már korábban megsérült. Annyi biztos, hogy most két összeragasztott részből áll, miközben az ovális formájú árvíztábla jobb oldali része a hüvelykujj miatt fura alakú kéznél hiányos. A tábla felirata két okból különleges. Elsősorban a Wizár felirat tűnhet fel, ami nem egy korabeli légiközlekedési vállalat volt, hanem valószínűleg a helybéli német lakosság felé tett gesztus lehetett. A másik különlegesség a dátum, ami akár ki is zárhatná, hogy a tábla eredetileg más településről származott volna. Az esztergomi árvíztáblák ugyanis egy kivételével mind március 13-i tetőzést örökítenek meg, miközben Budapest területnén március 15-i vízállásra mutatnak a mutatóujjak. Tehát a két helyszín között félúton található Vácott tetőzhetett a Duna 14-én. Azonban Nagymarosról ismerünk árvíztáblát március 15-i dátummal, sőt az Esztergomon "túl" található dunamocsi tábla is március 14. és 15-i dátumot említ. 

A második váci árvíztábla alig néhány házzal került csak arrébb, jelenleg Szántó-Komáromi Péter Pál tulajdonban van, (aki hozzájárult, hogy névvel említsem). A Tímár utcai történelmi emlékházra jellemző, hogy a leszerelt árvíztábla pillanatnyilag az eredeti váci Nepomuki Szent János szobor háta mögött hever, amely korábban a révnél állt. Az árvíztábláról másolat készült egy 3D szkennelést követően, így akár egy szintezést követően vissza is kerülhetne az eredeti helyére, amennyiben az üres telken új ház épül és a tulajdonos pozitívan áll a kezdeményezéshez. Addig digitális formában mentjük el az utókor számára a magyarországi (Budapest, Esztergom és Szentendre városokon kívüli) 1838-as árvíztáblák közé.


A tábla történetében még rengeteg hézag tátong. Melyik oldalon állt a tábla? Az utcára nézett, vagy a Dunára, esetleg a kertben volt? Milyen magasságban volt? Ha a házat valóban 1989 után bontották el és a tábla csak ekkor került le róla, elképzelhető, hogy előkerülhetnek róla fotók, ami nagyban megkönnyítené a tábla visszahelyezését. Éppen ezért arra kérnénk olvasóinkat, ha bármi információval rendelkeznek erről, vagy más régi váci árvíztábláról küldjék el a blog címére!

2022. június 15., szerda

Röviden a dunai folyóteraszokról


Nehezen megfogható téma a dunai, vagy más folyóteraszok kialakulása, hiszen időben meglehetősen elhúzódó, akár százezer éves periódusokról beszélünk, ráadásul az éghajlati ingadozások mellett a függőleges tektonikai mozgások is szerepet kaphatnak. Az egyszerűség kedvéért a három legérdekesebb ábrán keresztül vázoljuk a témát a geomorfológiában (eddig még) nem járatos olvasóinknak.

Folyóteraszok a Dunakanyarban (A Földgömb 2005 július)

Talán még bonyolultabbnak tűnhet a téma, ha valaki azt hallja, hogy a Duna folyóteraszára épült a Budai Várnegyed és folyóteraszon épült az Esztergomi Bazilika is. Hogyan, mikor és miért kerülhetett ilyen magasságba a Duna? A pontos válaszért vissza kell menni a nagyedidőszaki eljegesedésekig.

Hol máshol lehetne kezdeni ezt a témát, mint az alapoknál, azaz a dunakavicsnál. No nem a fogtörő édességnél, hanem annál az anyagnál, amely a dunai teraszok fő alkotója. Megtalálható a folyó medrében, a Dunán Paksig bezárólag, de előfordulhat akár 300 méteres magasságban a folyó 0 pontja felett, vagy akár fél kilométerrel a felszín alatt. A folyóterasz kutatás tudománya valahol ott kezdődhetett, amikor valaki feltette a kérdést, hogy mit keres a dunai kavics ebben a helyzetben?

Igazából a kavics nem is anyag, hanem egy szemcseméret-tartomány, melybe a legkülönfélébb hegységekből a legkülönfélébb ellenálló kőzetek tartoznak. Ebből épülnek fel a folyók medrét két oldalról a legkülönfélébb szélességben változó magasságban előforduló sík teraszok. A terasz maga is egy szemléletes elnevezés, hiszen általában remek kilátás nyílik róluk a folyó völgyére, már amennyiben a növényzet nem zavarja a kilátást. Ez a remek kilátás azonban eltörpül egy másik, fontosabb telepítő tényező mellett, ami lehetővé tette az emberi megtelepedést ezeken a térszíneken. A folyóteraszok ugyanis ármentesek, mindegyikük az ártéri szint felett helyezkedik el. 

Ez visszavezet minket az kiinduló kérdésünkhöz, hogyan kerülhet a Duna által felhalmozott üledék ármentes helyzetbe, majd pedig olyan magasságba mint a Budai Várhegy? A rövid válasz az, hogy a folyó szakaszjellegének változásai hozzák létre a folyóteraszokat. A Duna esetében is voltak olyan hosszú, akár több tízezer éves periódusok, amikor a vízhozam-hordalék arány az utóbbi felé tolódott el, és a folyó vize szinte elveszett a saját bőséges hordalékában. És vannak olyan rövidebb periódusok, amikor hirtelen megnőtt a vízhozam és a szállított hordalék aránya csökkent, a folyó középszakasz jelleget öltött és bevágódott a korábban lerakott hordalékába. Ezek a változások pedig korrelálnak a pleisztocén éghajlatváltozások periódusaival, amelyek nagyjából százezer évenként követték egymást. A kavicsanyag lerakódása jellemzően a hideg periódusban történt, majd az enyhüléssel párhuzamosan a folyó egy (terasz)szinttel mélyebbre vágódott. Aztán egy újabb lehűlés már ezen a szinten teregette szét a kavicsot és az újabb bevágódással ismét létrejött egy teraszszint. 

Pécsi Márton 1959-ben összesen jét teraszt számolt össze. Számozásuk kérdése azonban ma sem problémamentes. "Alulról kezdődik a számozás, a római I.-es számot a magasártér kapja. e fölött már ármentes teraszok következnek, de a II. számú teraszt idővel morfológiai szempontok miatt megkettőzték a fiatalabb II/a és az idősebb II/b teraszra. A legújabb kutatások már a III. teraszt is "a" és "b" szintre tagolják. A IV. sz. terasz kormeghatározása még lehetséges, ezen felül azonban a teraszok olyan mértékben lepusztultak, vagy eltemetődtek, hogy pontos kormeghatározásuk nem lehetséges. 

Folyóteraszok felkavicsolódásának és kivésésének korával (Gábris 2006, 2007)


A teraszképződés, ha pusztán csak klimatikus változások lennének egyirányú lenne, azaz a folyóvölgy csak mélyülne. Azonban a földkéreg a legritkább esetben van teljes nyugalomban, függőleges mozgásai hatással vannak a folyóteraszok kialakulására és pillanatnyi helyzetére is. Az alábbi ábra jól szemlélteti a folyó esésvonalával (kékkel) párhuzamosan kialakuló teraszszintek tektonikai eredetű torzulásait a magyarországi Duna-szakaszon. A Kisalföld és a Nagyalföld süllyedése azt eredményezte, hogy a Duna-teraszok eltemetett helyzetbe kerültek. Ezzel párhuzamosan a középhegységek emelkedése lokálisan eltérő ütemben, de megemelte a teraszok relatív szintjét. Igy fordulhat elő, hogy például a lilával és 4-es számmal jelölt középső pleisztocén végi III. sz terasz Nagymaros környékén 80 méterrel magasabban van a Duna 0 szintje fölött, miközben Mohácsnál közel kétszáz métert kell lefúrni, hogy e terasz kavicsanyagával találkozzunk. Tehát a folyóteraszok kutatása arra is választ adhat, hogy milyen átlagos ütemben emelkedtek ki középhegységeink a Duna Visegrádi áttörése óta, illetve milyen ütemben süllyedtek az Alföldjeink.

A dunai teraszzintek tengerszint feletti magassága (forrás: Pécsi Márton)

Ideális esetben—például egy tankönyvi ábrán—a folyóteraszok mindkét parton megtalálhatók, teljes hosszukban kísérik a folyót, különböző relatív magasságokban, ami lépcsőzetes megjelenést kölcsönöz a folyóvölgy keresztmetszetének. Ideális helyzet azonban nem létezik, ez különösen igaz a magyarországi Duna-szakaszra. A folyóteraszoknak ugyanis számos természetes ellenségük van, például az üledékfelhalmozódás és az erózió különféle formái. Életkorukból következően a legveszélyeztetettebb helyzetben a folyó legidősebb teraszai vannak. Ezek vannak a legkiemeltebb helyzetben és az eróziónak több ideje volt, hogy elpusztítsa őket. Már a terasszá válás után fenyegeti a folyó oldalazó eróziója, vagy felszabdalhatják a partokról érkező vízfolyások, és az ezek által hordott hordalék néha nehezen különíthető el a Duna hordalékától. Röviden összefoglalva minél idősebb egy folyóterasz, szakaszai annál nehezebben azonosíthatók, és annál nehezebb kialakulásuk korának meghatározása. A fiatalabb folyóteraszokra ennek ellenkezője igaz, hosszú szakaszon nyomozhatók, viszonylag felismerhetők és ebből kifolyólag koruk is pár ezer év bizonytalansággal, de ismert. Lásd alábbi ábra: 


Léteznek azonban olyan folyamatok is, melyek segítenek megőrizni a folyóteraszokat. Ilyen például a folyómederből kifújt homok vagy lösz, ami nemcsak eltemeti a folyóteraszokat, de segíthet meghatározni azok korát is. A lerakódott homok és a közéjük települt paleotalajok termolumineszcens koradatai felső értéket adhatnak a terasz kialakulási korának. A lösz és a futóhomok azonban viszonylag laza üledék, az erózió könnyen megbonthatja. Ennél keményebb üledékek is kialakulhatnak a folyók árterén. Budapesten viszonylag széles körben ismertek a hegylábak tövében, az ártéren, sőt a Duna medrében feltörő hévforrások. Ezek a folyó lokális erózióbázisán törnek a felszínre és szállítják magukkal a környező hegységek kőzetanyagából kioldott karbonátokat. A túltelített oldatokból a felszínre érve kiválik a mészkő, hivatalos nevén a travertínó. A mészkiválások mintegy páncélként védik a terasz kavicsanyagát a lepusztulástól. A források jellemzően gazdag élővilága lehetővé teszi a képződés környezeti rekonstrukcióját és ezáltal a kormeghatározásukat is. A budai várhegy édesvízi mészköve például tavi környezetben képződött, körülbelül 350 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt. Mai helyzetébe az évi 0,11 mm átlagos kiemelkedési rátája jutatta. Északabbra, az Ezüst-hegy környékén gyorsabban emelkedett a térszín, az éves átlagos ráta elérhette az évi 0,3 millimétert.

Zárszóként érdemes volna szót ejteni a jövőbeli folyóterasz-képződés trendjeiről. Mivel a Duna jelentős szakaszán be van lépcsőzve, és vízerőművek módosítják a folyó esésviszonyait, ráadásul a folyószabályozás és kotrás radikálisan átalakította a folyó szakaszjellegét, ma már nem beszélhetünk természetes teraszképződésről. A folyó antropocén bevágódása a magyar szakaszon már elsősorban emberi, és nem éghajlati, vagy tektonikai okokra vezethető vissza. A szocialista rendszerben végzett folyami rablógazdálkodás során legalább 64 millió köbméter kavicsot termeltek ki, miközben a duzzasztóművek radikálisan lecsökkentették a hazánkba érkező hordalék utánpótlását. A napjainkban kialakuló új teraszt célszerű lesz majd "A" betűvel jelölni, utalva az egyértelmű emberi hatásra. Hacsak a tervezett magyarországi duzzasztóművek nem alakítják át drasztikusan a Duna szakaszjellegét

2022. június 5., vasárnap

Rudolf Hess és Tildy Zoltán ásója

Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne olyan szempontból írni a Duna-Tisza csatornáról, amiből még nem vizsgálták ezt a legalább három évszázados projektet. Adná magát, hogy a blog nevéből kiindulva a Duna legyen a középpontban, azaz annak az a szigete ahol a csatorna nyugati végpontja található, de aztán szembejött egy kép Sziléziából, ahol a Német Nemzetiszocialista Párt második embere, Rudolf Heß éppen lapátot vesz a kezébe.


Nem ritka, hogy egy fontos pozícióban lévő politikus szerszámot ragad a kezébe. Azonban abban biztosak lehetünk, hogy olyankor sohasem tenne ilyet, amikor nincsen kellő számú fényképésztől körülvéve. 1939. december 8-án, a német lapok fényképes beszámolója alapján a sziléziai Gleiwitz városkában a náci párt második embere elkezdte kiásni a Duna-Odera-csatornát, melyet aztán hadi-, politikai-, és egyéb foglyok ezrei folytatták. Megvalósulását tekintve párhuzamot lehet vonni a Duna-Tisza-csatornával, azonban Tildy Zoltán református lelkész (nem mellesleg köztársasági elnök) ásója talán még inkább hasonlóvá teszi ezt a két régóta tervezett, de kudarcba fulladt Duna-menti beruházást.

A középkor végén is felmerült már a Duna és a Balti-tenger összekapcsolása, ennek megvalósítására azonban csak a XX. században nyílt lehetőség. Habár korábban is előfordult olyan politikai helyzet, hogy a Duna és az Odera felső folyása egyazon uralkodó fennhatósága alá tartozott, az OsztrákMagyar Monarchiában csak 1901-től számoltak a beruházás koncepciójának kidolgozásával. Kellő anyagi forrás és szándék hiányában a megvalósítás elhúzódott, majd az első világháború és az azt követő területi felosztások miatt meghiúsult. 1937-ben a csatorna tervezett nyomvonalának déli része Ausztriához, középső része Csehszlovákiához, északi része pedig Németországhoz tartozott. Két év múlva a politikai változások azt eredményezték, hogy az egész nyomvonal német fennhatóság alá került és az északkeleti szomszéd, Lengyelország is eltűnőben volt a térképekről az október 6-i kapituláció után. 

Ahhoz, hogy alig két hónap múlva Rudolf Heß Gliwiczében ásót ragadott azt feltételezte, hogy Németország már korábban eltervezte a csatorna megvalósítását, amikor a kijelölt nyomvonal még más államok fennhatósága alá tartozott. Ez a vonal Bécs-Lobautól északkeleti irányban keresztül vágta volna a Morva mezőt és Angern an der March falu mellett csatlakozott volna az akkoriban a szlováknémet határt képező Morva folyóhoz. A csatorna a Morva folyását követte volna Morvaországon keresztül Kroměříž-ig, majd Přerov-tól annak mellékfolyója, a Bečva mentén haladt tovább Hranicéig, ott pedig a Fekete-tenger és a Balti-tenger vízválasztó hátságát leküzdve ereszkedett tovább Ostrava, majd végül a lengyelországi Kędzierzyn-Koźle irányába már az Odera völgyében. 

A Duna-Odera csatorna tervezett nyomvonala. (forrás

1939-ben a sziléziai első "kapavágással" párhuzamosan a Bécs melletti Lobauban is volt egy ünnepélyes megnyitója a munkálatoknak. Sőt, a tulajdonképpeni "ásás" itt kezdődött meg, és egészen 1945 elejéig folyt, amelyhez egy 400-500 fős fogolytábor szolgáltatta az élőmunkaerőt Lobau ártéri részén. A Német Birodalom 700 millió márkát és hat évet szánt a projekt megvalósítására, azonban mire a Vörös Hadsereg Bécs alá ért a tervezett határidő évében, 1945 tavaszán alig hét kilométer készült el négy különálló szakaszon. Az egyes szakaszok határait dunai töltések, főútvonalak, illetve korábbi Duna-medrek képezték, és Groß Enzersdorftól keletre végződött el a pusztában.  

A csatona megvalósult nyomvonala Groß Enzersdorftól keletre (forrás: wikipédia)

A csatorna befejezésének terve az újjáalakuló Ausztriában is felvetődött, de végül a partját felparcellázták nyaralóházas telkek számára, nagyjából ugyanabban az időben, amikor Magyarországon ugyanez a folyamat zajlott le a Soroksári-Duna partján. Valahol ott, Dunaharaszti határában is, ahol Tildy Zoltán államfő a kamerák kereszttüzében, a kivezényelt lakosság tapsa közepette markába köpött, és nekilátott kiásni a Duna-Tisza-csatornát.

Tildy Zoltán és a nyél 1948. március 22. (forrás)

A Filmhíradó is beszámolt a nevezetes eseményről, ennek kikockázott képei illusztrálják a Duna és a Tisza összekötésének első lépését. (Most egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy egy Duna-Tisza csatornát már sikerült felépíteni; Ferenc császár csatornáját 1802-ben adták át Monostorszeg és Bácsföldvár között.) Tildy Zoltán valahol a Haraszti-szigeten mélyítette ásóját a Duna-árterébe, talán éppen a Gubacsi-zárás következtében kialakuló Paradicsom-sziget környékén. 

A nevezetes "kapavágás" 1948. március 22. (forrás)

A Duna-Tisza-csatornának több nyomvonal-terve létezett, jellemzően minél rövidebb volt a nyomvonal annál nagyobb szintkülönbséget kellett volna leküzdeni a Kiskunság Dunából kifújt homokdombjain keresztül. Talán épp ezért egy köztes megoldás mellett határoztak, mely Dunaharasztitól délkeleti irányba, Kerekegyházáig tartott, onnan keletre fordulva Kecskeméttől északra elhaladva érte volna el a Tiszát Ókécske mellett. 32-33 méter szélesre tervezték, ami lehetővé tette volna, hogy 1000-1200 tonnás hajók is közlekedhettek volna rajta. 

A Duna-Tisza-csatorna tervezett nyomvonalai (forrás)

A terv bukása részben már az első kapavágásnál kódolva volt. A hároméves tervben csupán az első 25 kilométeres szakaszra volt fedezet, Gyónig. Az építkezés egyik célkitűzése a munkanélküliség megszüntetése volt, de a korabeli újságcikkek szerint ifjúsági szervezetek és külföldi brigádok is dolgoztak itt. Mai terminológiával ez önkéntes gyerekmunka és vendégmunkások alkalmazását jelenti. A mai szemmel elképesztő a Filmhíradóban látható középkori munkamódszer. Míg Rudolf Heß mögött láthattunk gépeket, itt talicskások hada végezte a munka java részét. Még csak világháború sem kellett hozzá, a munkálatok alig három hónap után leálltak, Tildy Zoltán alig négy hónap múlva már házi őrizetben volt, az ifjúsági szervezeteket pedig feloszlatták.

Partját, a Paradicsom-szigetnél található rövid szakasz kivételével nem parcellázták fel. A Duna-Tisza-csatorna hossza kb. 23 kilométer, Dabastól délre végződik el. Pillanatnyilag valamivel kevesebb esély van a projekt befejezésére, mint a Duna-Odera-csatorna megvalósulására. 


Források: 
  • https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6687
  • https://noe.orf.at/magazin/stories/3155759/
  • https://de.wikipedia.org/wiki/Donau-Oder-Kanal
  • https://adt.arcanum.com/hu/view/GazdasagiMernok_15_1891/
  • https://adt.arcanum.com/hu/view/DunantuliNepszava_1948_03/
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...