Apostagi Ördögök

Az 1902-ben Apostag térségében végzett folyószabályozási munkálatokra tekinthetünk úgy is, hogy az ember létrehozott egy kőketrecet, amibe a Duna elkezdte behordani az anyagot, idővel beleépített egy kis és egy nagy Ördög-szigetet, de mivel nem volt ami megállítsa a folyamatos feltöltődést ezek az ember alkotta szigetek egyre kevésbé felismerhetők. 

1910. Az Ördög-sziget "építési gödre".

A hozzávetőleg 80 hektárnyi területű apostagi "kőketrec" határát 1902-ben alakították ki, széleit a korabeli part, egy T-sarkantyú és egy normál sarkantyú képezte. Ezek a kőszórások illeszkednek a Csepel-sziget alatti szakasz tágabb szabályozási munkálataiba, melyek hosszú évek alatt készültek el, és több szigetre is hatással voltak, ezek közül a Scharbert (Apostagi)-szigetről és a szomszédos Baracsi-szigetről már írtunk korábban. A beavatkozás kiváltó oka a "túl széles", "túl zátonyos" meder volt:

"Jégtorlaszképződés szempontjából a legrosszabb a Dunavecse-Apostag közötti szakasz volt, úgyhogy a budafoki ág után mindjárt ezt vették munkába. Itt mindkét ág nagyon zátonyos volt, úgyhogy kisvíznél az uszályokat megkönnyítve egyenként kellett átvontatni, a személyhajónak (alábbi képen a révátkelés) pedig meg kellett a [Scharbert-]szigetet kerülni, hogy Apostagon kiköthessen. A mellékágakat elzárták, a zátonyokat kikotorták, a medret pedig párhuzamművekkel összeszorították."

Nos, a mainál mindenképpen szélesebb volt eredeti, természetes állapotában a meder a kőketrec alsó és felső végénél, a könnyebb eligazodás végett érdemes a szabályozás előtt, 1880-ban készült III. katonai felmérés térképlapját fedvénybe hozni a mai állapottal. A jobbparti Kisapostagnál ekkor még megvolt az eleinte Apostaginak nevezett (eredetileg a túlsó parti faluhoz tartozó), majd a birtokos francia eredetű családról átnevezett Scharbert-sziget, ennek alsó csúcsánál a mellékágat is beleszámítva 1150 méter széles volt a Duna, ez dél felé alig egy kilométernyire szűkült össze a Baracsi-szigetnél. 

Ebből a lassú folyású sekély, kisvíznél nagy területen zátonyos, mederszakaszból alakult ki a ma is látható, kevesebb mint felére szűkülő, felerősödő sodrású, saját üledékébe bevágódó hajózási csatorna, két oldalán kőszórással és a kőszórások között rohamosan feltöltődő és beerdősülő területekkel. Ott, ahol most ártéri erdőben susog a szél, másfél évszázaddal ezelőtt még hajómalmok őröltek. Sőt… 

Partvonal változása Apostag és Kisapostag között (1880-2025)

Nem is kellett ennyi idő az Ördögök felbukkanásához, a szigetről készült első ismert ábrázolás alig három évtizeddel a mederszűkítő kőszórások lerakása után készült, és ha nem is teljesen pontos a sekély részeken, megfigyelhető rajta, hogy a T-sarkantyú milyen fontos szerepet játszott az Ördög-sziget létrejöttében. A lelassuló vízmozgás a kőszórás végén hordalékkiülepedést okozott, a folyamat rendkívül gyorsan végbement, a nagyobbik Ördög-sziget alig tíz évvel később már teljesen kitöltötte a két sarkantyú közötti területet, és ezzel gyakorlatilag elérte a mai hosszúságát, miközben a lapos part is szárazra került 200-300 méter szélességben, ráadásul ennek az alsó felén már az ártéri erdő is megtelepedett, de az árvízvédelmi töltés nyugati oldalán légifotókon még sokáig látható volt egy hosszúkás mélyedés, ahol magasabb vízállás idején megjelent a víz. Ez a parti rész vélhetően már eleve nagyon sekély lehetett, de elképzelhető. hogy a kikotort anyag egy részét is itt deponálták, és talán a sziget helyén is létezhetett egy zátony, amit a kotrás és medermélyülés miatti relatív szintemelkedés következtében véglegesen a vízszint fölé került. 

1930. Az épülő Ördög-sziget, feketével a harminc évvel későbbi állapot. 

1963-ra a nagyobbik Ördög-sziget mellett a feltöltődés és az áramlási viszonyok miatt kialakult a felső csúcs mellett a T-sarkantyú "árnyékában" egy kisebbik sziget is. Emellett a nagyobbik sziget is növekedett, elsősorban a holtág rovására, hiszen a főág mentén ezt a sodrás miatt eleve lehetetlen volt. Mindkét szigetet dús ártéri erő borítja, bár a nagyobbik sziget alsó harmadát mintha már telepített, vagy fiatalabb sarjerdő borítaná, csakúgy mint a szemközti partszakaszt. A sarkantyúk part felőli része eltűnt a feltöltődés miatt, csak a főág felőli rövidke szakaszuk áll szabadon. Az alsó sarkantyú alatti szakaszon még nyílt vízfelületek vannak, ezeket a gödröket az átbukó vízáramlás ereje mosta ki, de ezek feltöltődése is egyarányú, visszafordíthatatlan folyamat volt. 

Az Ördög-sziget 1963. szeptember 20-án. (fentrol.hu)

1968-ban, vélhetően a három évvel korábbi nagyárvíz következtében a szigetek faállománya megritkult, nyiladékok alakultak ki benne, ahol a víz jelentős számú fát kidöntött vagy kimosott. A holtág elsősorban a felső, Kis-Ördög-sziget melletti keskeny ágakban töltődött, a holtág középső szakaszát ez a feltöltődés csak kisebb mértékben érintette. A korábban csupasz kőszórásokon is fák kezdtek nőni, ezek a fák csapdaként szolgáltak az uszadék számára, tovább szűkítve a beáramló víz útját. 1990-re már a holtág alsó részén is kialakultak sekélyebb, zátonyos szakaszok, a legnagyobb parti zátonyon 2005-re már ártéri nőtt, alaposan leszűkítve az ág keresztmetszetét. 

A holtág feltöltődését a zátonyos részen kialakított gázló is gyorsította, ahol a partról kerülő nélkül be lehetett jutni az Ördög-sziget alsó csúcsára, ahol az erdőgazdálkodás és a szabályos sorba ültetett hasznonfák egyre nagyobb teret foglalnak. A helybéliek már érzékelték a feltöltődésből adódó problémát, felmerült a holtág teljes kikotrásának lehetősége, de a T-sarkantyú megbontása nélkül ennek nem lett volna hosszú távon fenntartható eredménye. Azonban a sarkantyút egy kis szakaszon megbontották, ez biztosíthat némi vízmozgást a két Ördög-sziget között, és helyiektől származó információ szerint némi kotrás is zajlott végül, de ez csak a holtág alsó tizedét érintette.

Az Ördög-sziget 2005-ben

Mivel az Ördög-sziget holtága mindvégig üledékcsapdaként viselkedett, az állandó áramló vízáramlás hiánya miatt sok más dunai szigethez hasonlóan az eltűnés réme fenyegeti, meglehetősen fiatal, alig száz éves kora ellenére. Ezt a hatást erősíti az utóbbi évek sorozatosan alacsony vízállása, ugyanis a főág leszívó hatása érvényesül az Ördög-sziget kavicságyán keresztül, ezért kisvizes időszakokban a holtág vize csak az agyagos részeken képes tavacskák formájában megmaradni. Nem kell nagy jóstehetség megjósolni a sziget eltűnését, a következő években a holtág részmedencékre tagolódik majd, és ezek is fokozatosan felszívódnak majd a terjeszkedő ártéri erdő alatt. 

Öreg Ördög. A kétnevű sziget.

Az emberkéz alkotta Ördög-sziget történetéről szóló írás végén érdemes szót ejteni egy térképtörténeti érdekességről. Régi katonai felmérések térképszelvényein szokott előfordulni, hogy a szomszédos térképlapok felmérése között évek telnek el, ahol az egyik évben mocsarat ábrázolnak egy területen, a következő évben, vagy azután már szántóföld látható. Az Ördög-szigeten minden geometriai elem a helyén van, csak a sziget nevét nem egyeztették le egymással a készítők. 

Ajánlott irodalom:

• A Baracsi-sziget metamorfózisai https://dunaiszigetek.blogspot.com/2018/06/a-baracsi-sziget-metamorfozisai.html
• Elnézést, Scharbert-sziget https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/02/elnezest-scharbert-sziget.html
• Aligha van más dunai sziget amellyel így elbántak https://dunaiszigetek.blogspot.com/2014/02/aligha-van-mas-dunai-sziget-amellyel.html
• Sallai Zoltán: Adatok a Duna apostagi szakaszának és az Ördög-sziget mellékágának halfaunájáról. 2003.