Egy héttel a hagyományos Bajai Halfőző Fesztivál előtt jártunk Baján. Az e hétvégén (júl 12-15.) 17. alkalommal megrendezendő esemény évről évre egyre több látogatót vonz. A rendezvények egy része a város szabadidő parkjában, a Sugovica (más néven Kamarás-Duna) túlpartján, a Petőfi-szigeten kapott helyet. Mivel a Petőfi-sziget hazánk kevés emberkéz által létrehozott szigeteinek egyike, ezért mindenképpen megérdemli, hogy közelebbről is megismerjük.
A Petőfi-sziget fiatal mivoltát bizonyítja a névadás. 1871 előtt ez a terület még a Pandúr-sziget keleti szeglete volt. A Pandúr-sziget elnevezés a XVIII. században, a Duna kiöntései miatt elnéptelenedett Pandúr falu nevéből származik. A Mohácsi-szigetet keletről határoló mesterséges (baja-bezdáni) Ferenc-tápcsatorna építésének köszönheti "függetlenedését". 1871-1879 között készült el a Türr Istvánról elnevezett átvágás, mely a tápcsatorna vízellátását biztosította, ugyanakkor téli kikötőként is funkcionált és funkcionál napjainkban is. Az alábbi, 1941-es légifotón a nap megcsillanása ellenére még látszanak a part éles határvonalai.
A sziget érdekes módon sokáig nem tartozott a Bács-Bodrog vármegyei Bajához, hanem a Pandúr-szigettel és a szeremlei határral együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legdélebbi nyúlványát alkották. A határt a Sugovica egy szakasza képezte. Ez az állapot 1876-tól egészen 1932-ig tartott, amikor Bajaszentistván nagyközséget egyesítették Bajával, így Szeremle település exklávévá változott, melyet ugyancsak a csonka Bács-Bodrog vármegyéhez csatoltak. 1950 óta a terület Bács-Kiskun megye részét képezi.
A bajai partról száraz lábbal egyetlen ponton lehet a szigetre jutni, mégpedig a hasonló nevű, 1982-ben elkészült Petőfi hídon. Innen szép kilátás nyílik a Sugovica strandjára jobbkéz felé, ahol egy mederbe épített szökőkút teszi látványossá az árvízvédelmi töltéssel megemelt partot. Balkéz felé pedig a belváros házai emelkednek.
A híd lábán vízmérce található, rajta az 1958. március 13-án mért legmagasabb vízállással. (Az évszám utolsó számjegye lehet tévedés is, hiszen errefelé az 1956-os tavaszi jeges árvíz volt a legnagyobb, mely számtalan gátszakadása révén került be a magyar hidrológia fekete napjai közé.) Ott jártunkkor 340 centiméter volt a vízállás.
Szerencsére a Duna vízminősége évről-évre javul, így sorra nyithatnak meg újból az ÁNTSZ jóvoltából a Duna szabadstrandjai. Baján még vízilabda kapu is várja a fürdőzőket, akik a délben, a napon mért 41 fokban jobb helyet nem is találhattak az enyhülésre, mint a Sugovica partját és a parton álló zsúfolásig megtelt vendéglátó helyeket.
Szemközt, a Pandúr-szigeten található az ADUKÖVIZIG (rejtvény is lehetne, hogy mit jelent ez az elnevezés) központja, saját vízmércével és kikötővel. Előtte számtalan teherhajó, jégtörő, kitűzőhajó ringatózott, közülük a legújabbnak a NAV "Hannover" nevű "cirkálója" tűnt, friss zöld-fehér festéssel. A Türr István-átvágásban pezsgett a vízi élet, motorcsónakok, evezősök, kajakosok és kenusok hada igyekezett a főág felé. Később az is kiderült, mi okozta a vízi járművek eme "rajzását".
A Pandúr- és a Petőfi-sziget, noha egykor egy testet alkottak ma mégis nagyon különbözik az arculatuk. Előbbi, ahogy egyre messzebb megyünk a várostól, úgy változik át üdülő-külterületből természetvédelmi oltalom alatt álló vadregényes ártéri rengeteggé. A Petőfi-sziget ezzel szemben kis kivétellel teljesen "hasznosított" terület. Még a középső, napégette mezején is cirkuszi kamion-konvoj állt a Halfőző fesztivál korán felhúzott fabódéi között. Foci- és teniszpályák, vízitelep, kemping, kollégium, hidrometeorológiai állomás és vendéglők sorakoznak a városhoz közeli részen. Ez nem az az eldugott paradicsom. Itt lépten-nyomon emberekbe ütközünk, akik egyszerűen csak kutyát sétáltatnak, vagy a csónakjukat takarítják a fák árnyékában.
Az átvágás partján lakótelepi házakhoz épített garázsok mintájára állnak a csónakházak. Nem is egy, hanem rögtön négy sorban. A parton is sorban állnak a vízi járművek, közéjük tájidegen fajként egy-egy autó is beparkol, hogy védve legyen a rekkenő forróságtól. Stégek, stégek végén tarka csónakok, sőt csónakba ültetett muskátli jelzi, hogy hamisítatlan vízparti üdülőterület az, ahol járunk.
A Petőfi-sziget déli részén, a tápcsatorna északi betorkollása környékén a táj hirtelen megváltozik. Ez már egy ártéri erdő, sokkal inkább természetközeli állapotot mutat, mint a sziget bármely más tája. Fűz és nyárfák szegélyezik a kerékpárutat mindkét oldalról. A régi Baracskai-Duna szerepét átvevő tápcsatorna partjára kiérve eloszlik ez az idill, hatalmas daru úszik be a képbe. Visszakanyarodunk a város felé, mely a lombsátor alatt csupán egy rövid pillanatra törlődött ki a gondolatainkból.
A Sugovica túlsó partján sokáig észrevétlenül bújnak meg az épületek a sűrű ártéri erdő mögött. Majd lassan kiemelkedik az a magaspart-szakasz, melynek Baja városa a létrejöttét köszönheti. Itt ugyanis az ármentes térszín közvetlenül a hajózható Duna partjáig fut le, természetes kikötőt alkotva halászok, hajósok és kereskedők számára. A várostól északra és délre ez a magaspart újra eltávolodik a Duna mellől. A Sugovica partja fölé meredeken emelkedő háton épült házakból nagyszerű kilátás esik a Petőfi-szigetre és a távolabbi Gemenc széles árterére.
Ha Baján járunk mindenképpen érdemes felkeresni a Petőfi-szigetet, ahol kiváló alkalmunk nyílhat egy igazi helyi specialitás, a bajai halászlé kipróbálására valamelyik parti étteremben.
Akik ezen a hétvégén nem tudnak leutazni Bajára, azok számára álljon itt a bajai halászlé receptje:
Hozzávalók (négy főre): 2 kg ponty, 2 db nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál őrölt fűszerpaprika, só ízlés szerint, 2-3 db cseresznyepaprika, 2-3 db zöldpaprika, 0,5 kg gyufatészta.
A megtisztított halat főzés előtt egy órával sózd le, főzésig pihentesd. A hagymát vágd apróra, 2,4 liter vízben a hallal együtt tedd fel főni. Ha kiforrta a habját, tegyél bele sót, fűszerpaprikát és cseresznyepaprikát. Erős tűzön, a forrást követően 30-40 percig főzd, a forrás utolsó 15-20 percében tedd bele a belsőségeket (tej, ikra), majd a kifőtt gyufatésztára tálald a levet, külön tányéron a halszeleteket, belsőségeket. Hogy tartalmasabb legyen a leves, tehetünk bele néhány gerezd fokhagymát és 10 dkg paradicsomot is. Jó étvágyat hozzá!
Jómagam hűtlen vagyok a dunai hagyományokhoz ezen a téren, ugyanis a szegedi halászlét kedvelem, annak is a korhely változatát. De az előtt a bajai halászlé előtt, amit a sugovica-parti Véndió vendéglőben kaptunk mégis megemelném a kalapom.
