2012. november 3., szombat

A feneketlen folyó - avagy hol a legmélyebb a Duna?


A Nagy-Kazán-szoros a Báziástól Szörényvárig tartó Vaskapu szorosnak, azon belül is az ún. Alsó-Klisszurának az egyik része. Plavisevicza falutól a Dubovai-öblözetig terjed, mintegy 4 kilométer hosszúságban. Törökül a kazán üstöt jelent. Nagyon találó elnevezés volt ez régen erre a zátonyos, sziklás, örvényes szakaszra, ahol szinte függőleges mészkőszirtek között forrt és zubogott a Duna.

Nem Norvégia, nem fjord, Mednyánszky László festménye a Vaskapuról (wikipedia.hu)
 
Nem is gondolnánk, hogy a Bánsági-hegyvidék és a szerbiai Miroč-hegység között kialakult antecedens völgyben egykor a Pannon-beltenger (Pannon-tó) tartott köldökzsinórként kapcsolatot a világtengerekkel. Az Alföld pliocén kiemelkedése során a Pannon-tó fokozatosan feltöltődött, és a tengerszoros helyét átvette az Ős-Duna, mely a Kárpát-medence vizeit vezette a visszahúzódó tengerek felé. Akkoriban még más volt a táj képe errefelé. Sokkal lankásabb hegyvonulatok között kanyargott a folyó. A Kárpátok hegységkeretének kiemelkedése során a völgy mind mélyebbre és mélyebbre vágódott. A bevágódás üteme lépést tartott a kiemelkedéssel, a puhább kőzetbe vágódott kanyarulatok alakja átöröklődött a jura-alsó kréta mészkőszirtekre is. Ezt a jelenséget nevezik antecedens völgyképződésnek a földtudományokban.

Széchenyi emléktáblája a Nagy-Kazán-szoros bejáratánál

A Nagy-Kazán-szorosban mindössze 150-170 méterre szűkül le a Duna medre. Utoljára Passaunál, az Inn torkolat után ilyen keskeny a folyó. Hová tűnik ez a hatalmas vízmennyiség? Hiszen a Duna vízhozama itt már többszöröse az osztrák-német határon mértnek, átlagosan 5-6000 köbméter másodpercenként (előfordult már a 16000 is!) Ez a hatalmas vízmennyiség függőlegesen oszlik el a mederben, ezért fordulhat elő, hogy már a duzzasztás előtt is 50-60 méteres vízmélységeket mértek a Kazán-szoros üstjeiben. Jelenleg ez az érték elérheti a 80 métert is a duzzasztás fokától függően. Ennél sokkal sekélyebb vizeket is feneketlennek nevez a népnyelv. Összehasonlításképpen Dover és Calais között 45 méter mély a La Manche. Annak idején Plavisevicza falu körülbelül 60 méterrel feküdt a tenger szintje felett, ebből megállapítható, hogy a Duna a Nagy-Kazán-szorosban majdnem a tengerszintig kivájta medrét. Ez a mélység a hajósok bánatára nem volt állandó, sőt inkább pontszerű. Néhány száz méterrel arrébb már a víz színe alatt megbúvó kőkemény sziklazátonyok leselkedhettek az óvatlan hajókra. Az egyenetlen meder miatt szinte kiszámíthatatlan áramlások, örvények keletkeztek, melyek ide-oda dobálták az erre hajózókat. Vihar esetén pedig a sziklákról lezúdúló orkánerejű szél végképp lehetetlenné tette az átjutást.


Mára megváltozott a folyó képe, megszelídített medveként cammog a hegyek közt, orrában a karika a Vaskapu I. erőmű. A vízszint 25-30 méterrel emelkedett meg a Nagy-Kazánban. A visszaduzzasztás hatása 240 kilométerre is érezteti hatását, jó támpontot nyújt erről az aktuális vízállásjelentés a hydroinfo.hu honlapon. A vízmércék 0 pontja ugyanis maradt a régi helyen, csupán 5-25 méter léccel kellett kiegészíteni őket 1972 után.

Vízállás adatok az Al-Dunáról (2012. 11. 2-3.)

A felduzzasztott, hömpölygő Duna maga alá temetett mindent. Dubova falu vese alakú medencéjével víz alatt áll, szintúgy a délebbre fekvő Plavisevica település. Elmerült Széchenyi emléktáblája, útja és részben elmerült Veterani tábornok barlangja, ahol 1692-ben 300 katonával állta az ostromot a túlerőben lévő török ellen. A Nagy-Kazán-szoros sziklafalai - ha alacsonyabbak is - szerencsére még mindig állnak.



11 megjegyzés:

  1. Remek szöveg, kösz.

    VálaszTörlés
  2. "Akkoriban még más tájkép tárult őseink elé."

    Őseink akkor még Afrikában lehettek.

    VálaszTörlés
  3. Épp ma kérdezte a lányom, hogy milyen mély a legmélyebb pontján a Duna. Holnap megválaszolom neki.

    VálaszTörlés
  4. Kedvenc irom Jokai irt rola egy regenyeben.


    VálaszTörlés
  5. Az Aranyemberben.

    VálaszTörlés
  6. Új Széchenyi-tábla van, olyan is lett, mint a mai helyzet.

    VálaszTörlés
  7. "Akkoriban még más tájkép tárult őseink elé."

    Őseink akkor még fene tudja, hol lehettek, hiszen az elég csekély fennmaradt tárgyi bizonyíték okán módfelett ostoba dolog lenne kész tényként hangoztatni a teóriákat.

    VálaszTörlés
  8. Ezt hol olvastad? A kérdéses részt 2012-ben átírtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! A te kommentedre válaszolónak írtam, mert Afrikát emlegette.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...