Isten veled, Prímás-sziget

1987/1988-ban járunk. Hat lelkes érdeklődő szemrevételezi a Prímás-sziget felszámolását bemutató makettet, melyen egy parti töltés zárja le a Kis-Dunát a bazilika tövében. Ugyan nem fért rá a makettre, de ekkoriban egy hasonló mellékáglezáró töltést terveztek a szénrakodóhoz is, nehogy a Duna megemelkedő vízszintje elöntse a város alacsonyabban fekvő területeit, pl. a Prímás-szigetet. A megemelkedő vízszint nem az éghajlatváltozásból származott volna, nem a mértékadó árvízszint emelkedését követte volna a beruházás, hanem a nagymarosi duzzasztó miatt kellett volna felszámolni Esztergom Janus-arcú szigetét, amely egyszerre volt városi sziget és egyszerre volt ártéri dzsungel. Aztán 1992-ben a homlokunkat törölgetve konstatáltuk, hogy ez csak egy rémálom volt. Esztergom visszaaludt, és most, 2024 januárjában arra ébredt ismét, hogy ez nem egy újabb rémálom, hanem maga a valóság. A Prímás-sziget felszámolása elkezdődött.

2024. január 29-én elkezdődött Esztergom új árvízvédelmi töltésének az építése, melyre hivatalosan a mértékadó árvízszint (MÁSZ) megemelkedése miatt van szükség. A MÁSZ egy hipotetikus szint, egy abszolút magasságvonal, amely igazodik a Duna mindenkori legmagasabb árvízszintjéhez (LNV). Ehhez a vonalhoz képest kell az árvízvédelemnek viszonyítania az árvízvédelmi töltéseket, jellemzően egy méterrel feljebb. Esztergomban jelenleg az árvízvédelmi töltés szintje egy méter 30 centivel marad el a MÁSZ-tól. A védvonal a Kis-Duna belső, városi oldalán fut, rajta gyönyörű platánsorral, ami azzal jár, hogy ezt a töltést csak a platánsor felszámolásával lehetne megmagasítani. 

2015. óta több terv is készült a táti öblözet és Esztergom város új árvízi védvonalára. Az első tervek szerint a védvonal a Kenyérmezei pataktól a vízivárosi hegylábig tartott volna, viszonylag közel a Dunához. 2013-ban az Esztergom és Tát közötti öblözet teljes egészében víz alatt volt, ezt szinte teljes egészében mentesítették volna az eredeti terv szerint. A Prímás-szigeten keresztül felhúzandó földtöltés a felső torkolat és a gátőrház között keresztezte volna a Kis-Dunát, majd az ártéri erdőn keresztül haladt volna a főágig, a beépített terület mentén. A 2024-ben megkezdett beruházás ennél azonban kisebb léptűnek ígérkezik. Azért csak ígérkezik, mert meglehetősen keveset tudni az Országos Vízügyi Főigazgatóság terveiről, akik 10 nappal azután tették közzé a projektindító hírt "Elindult Esztergom árvízvédelmi fejlesztése", hogy a teljes szigeti nyomvonalon szó nélkül kivágták az ártéri erdőt ötven méter szélességben, 800 méter hosszúságban a szigeti Palkovics pad és a "szárazföldi" gátőrház között. Február második hetében hasonló sorsra jutottak a parti fák a Palkovics pad és a Mária Valéria híd között is, itt majd egy árvízvédelmi mobilgát épül, kellő mélységű betonalapozással. A feltöltéshez és a töltés építéséhez az anyag egy részét kotrásból fogják fedezni, ami együtt jár majd a talajvíztükör süllyedésével, kedvezőbb lehetőségeket teremtve a Prímás-szigeten mélyépítésben gondolkodók számára. 

A szigeti 800 méteres nyomvonalon egy földtöltés készül még az idén, szervízúttal, szépen kaszált rézsűvel a rendezett városi terek kedvelőinek nagy örömére. Tehát nem a beépített területek rovására létesül a védmű, hanem több mint 12 hektárnyi ártéri erdő rovására, ami való igaz sok helyen a különféle helyi építkezésekből idehordott sitten telepedett meg. Ezt a sittet egykor vizes élőhelyek feltöltésére használták, többek között annak a folyóágnak a feltöltésére, amely az egykori Ebszorító- és Vízivárosi-szigetet választotta el egymástól. 

Ha a korabeli terminológiát használjuk, akkor az Ebszorító-szigetet csak részben, de a Vízivárosi-szigetet teljes egészében ármentesítik, azaz a parthoz kapcsolják, azaz megszűnik szigetként létezni.

Holott a 2022-ben az év dunai szigetének választott Prímás-sziget egyike még pillanatnyilag a valódi dunai szigetek egyre csak fogyatkozó elit klubjának. Annak ellenére is, hogy a Kis-Duna időnként kiszárad, annak ellenére is, hidak vezetnek rá, hogy az északi része külalakját tekintve egy csatorna. És ugyan a Prímás-szigetnek még van egy-két éve hátra, a diagnózis egyértelmű, a második ütem során a gátőrháznál, valamint a Kossuth hídnál egy árvízkapu és egy beeresztő műtárgy épül, amely beköti a védművet a már meglévő nyomvonalba, a Prímás-szigetet meg végképp a városhoz kapcsolja, éppen úgy, mint a Tassi- és a Kvassay-zsilip a Csepel-szigetet. Mivel ezek a műtárgyak még tervezés alatt vannak, nem tudni, mennyi víz jut majd a kisebbik ágba, lesz-e lehetőség hajókkal átjutni rajta, sem pedig azt, hogy ezek esztétikailag hogyan fognak kinézni (habár léteznek 2018-ból látványtervek), annak ellenére, hogy az első ütem munkálatai már zajlanak. Annyi biztos, hogy az urbanizált partszakasz tovább nyúlik majd dél felé, miközben a természetközeli, burkolat nélküli part ugyanilyen arányban rövidül.

A régi védvonal a Kis-Duna mentén a platánsorral (jobbra)

A mobilgát leendő nyomvonala a Mária Valéria hídtól délre

A nem kívánt rész törlendő (a panel marad)

Hasonló volumenű árvízvédelmi berhuházások más dunamenti településeken is megvalósultak. Szentendrén és Nagymarosban éppen a 2013-as árvíz előtt készült el a helyben sok vitával járó árvízvédelmi fal, Visegrádon 2022-ben épült töltés a Duna partján. Azonban egyik helyen sem számoltak fel a védekezés érdekében egy dunai szigetet. Hacsak közben el nem fogy a pénz, az esztergomi Prímás-sziget sorsa egy harminckét éves kegyelmi periódus után végleg megpecsételődni látszik.

Ajánlott irodalom:

https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2023/11/januarban-indul-az-esztergomi-arvizvedelmi-gat-epitese

https://www.szeretgom.hu/content/87370-igy-fog-kinezni-a-szigetcsucs-majd-egyszer

https://www.ovf.hu/hireink/ovf-hirek/elindult-esztergom-arvizvedelmi-fejlesztese

Árvízvédelmi fal vagy dunai panoráma? - Gát épül Nagymaroson is

Miközben a Római Partra tervezett mobilgát akkora hullámokat vetett a Dunán, hogy a hír az ország legtávolabbi zugába is eljutott, a Szentendrén épülő mobilgát már alig került be a hírek közé addig a Nagymarosi árvízvédelmi falról kis túlzással csak a környékbeliek hallottak. Mivel az ország egyik legszebb dunai panorámája került veszélybe, érdemes erről a duna-parti beruházásról is szót ejteni.

"Nagymaros Város Önkormányzata az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében árvízvédelmi vonalat létesít a Duna – folyam, bal part 1693+330 fkm – 1695+720 fkm szelvényei között, mivel jelenleg nincs megfelelően kiépített védelmi vonal a 2390 m hosszan húzódó Duna menti szakaszon. A létesítést indokolja, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján 4-6 évente jelentkezik elöntéseket okozó árhullám.
Az árvízi védvonal kiépítési munkáit a Magyar Vízépítő Zrt. hajtja végre, melynek kezdő napja 2012. június 26. Várható befejezés 2013. december." - katasztrofavedelem.hu

 
A már meglévő töltésbe 2,5-3,5 méter mélységben vasbeton résfalat építenek be, amire egy 60 centiméteres fejgerenda kerül. Ez a most meglévő töltésszakasz szintjéig tart, erre kerül a látható "felépítmény" egy terméskőből felfalazott 1,2 méter magas mellvéd, melynek közét betonnal töltik ki. Az utcák végén, valamint a kerékpárút-csatlakozásoknál mobil zsiliptáblás technológiát alkalmaznak, ahol ármentes időszakban zavartalan lesz a közlekedés. Ha közeleg az árvíz, ezeket a szakaszokat ugyanúgy zárják le, mint a mobilgátakat.

  

Az árvízvédelmi fal Felsőmező utcai vége. További tervrajzok itt.

Tehát a Római parti és a szentendrei mobilgátas megoldással szemben itt "maradandót" alkot az árvízvédelem. Látványterveket ugyan nem találtam, de nem kell messzire mennünk, hogy elképzeljük hogyan fog mindez kinézni; Vácott, ugyanezen kerékpárút mellett, a komptól észak felé eső partszakaszon majdnem ugyanilyen árvízvédelmi fal áll.

Szükség van-e erre az árvízvédelmi falra, avagy fölöslegesen rondítják el a visegrádi panorámát?

Kellő ismeretanyag nélkül erre a kérdésre felelőtlen és nehéz dolog válaszolni. A nyitókép érzékelteti a helyiek problémáját, miszerint a Loreleytől (Zöldfa utca, Nepomuki Szent János szobor) Dömösi átkelés felé eső szakaszon a Széchenyi útról többé nem lehet majd látni a Dunát, hacsak nem kapaszkodunk föl a fal mellé a csupasz földön. Ez is csak részben igaz, részben pedig nem.

Vízügyi szempontból érdemes megvizsgálni a nagymarosi vízmérce alapadatait. Nullpontja 99,428 méterrel van a Balti tenger szintje fölött, a legnagyobb mért vízállás 714 cm volt, nem számítva az 1838-as jeges árvizet, melynek táblája máig megtalálható a Váci út - Fő tér sarkán. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy a LNV 106,568 abszolút értéken tetőzött 2006. április 4-én. Jelenleg a Széchenyi út melletti töltés átlagos magassága körülbelül 106,4 méter magasságban húzódik. Egyszóval a legmagasabb árvizek jelenleg akadály nélkül öntik el az amúgy már feltöltésre épült parti ingatlanokat. Ezért talán nem ördögtől való a vélemény, hogy az árvízvédelmi falra szükség van.

A tervrajzokon a fal koronaszintjét 107,34 méter magasságban jelölik, ami azt jelenti, hogy LNV + 70-80 centiméteres árvizeket is meg tud majd fogni.

A fal déli - még befejezetlen - része. (Magyarországon csak Esztergomban és itt folyik észak felé a Duna)

Római, középkori és modern kori falak (Sibrik-domb, Fellegvár, Nagymaros)

Egy vékony csík marad a folyóból

A beruházás legkomolyabb hátulütője, hogy a parti sétányról és a kerékpárútról - vízállástól függően - alig vagy éppen sehogy sem fog látszani a folyó. Valójában még ez is relatív, ugyanis a szemlélődő ember magassága ebbe ugyanúgy beleszámít. A terméskő borításban csupán azt furcsálltam, hogy "tájidegen" mészkőből készül, az itt "őshonos" andezit helyett. Az ide látogatóknak és főképp a helyieknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy vajon nagy-e ez az ár, amit az árvízi biztonságért kell fizetni Nagymaroson.

Ide kerül a beton

A Loreley nevű, jég ellen épített partvédelmi műtől az árvízvédelmi fal a telekhatárokon fut tovább, a csatlakozó utcák és kapuk viszonylatában mobilgátas megoldással. Ezen a részen a fal kevésbé lesz feltűnő, az eddig egyedi kerítés-szakaszok lesznek csupán uniformizálva. Ez a szakasz a Tégla utcáig tart, ahol felkanyarodik a főúthoz. Ettől lejjebb a főút és a Duna között már csak a füves-nádas-fás ligetes ártér van és a - jobbára - lábon álló nyaralók.

Árvízvédelmi fal és utca kereszteződése

Kerítés hagyományos anyagokból

Nem mindenhol maradnak meg a dunai kapuk

Nem túl áramvonalas megoldás

Az árvízvédelmi fal északi elvégződése

A Magyar Állam és az Európai Unió közös finanszírozásával 1,16 milliárd forintból megvalósuló beruházás előreláthatólag 2014. januárjától fogja védeni a várost az árvizektől.