Partra vetett szigetek 5. - Hatos-sziget

Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Aprócska sziget a Hatos a Szentendrei-Dunaágban, többnyire víz is veszi körül, lássuk idén ősszel hogyan nézett ki!

A Hatos-sziget déli irányból.

Szentendre legdélebbi szigete, a Hatos/Sárkány valahogy így fest olyankor, amikor szigetként viselkedik. Érdemes összehasonlítani a tavaly nyári állapotokkal, amikor Budapesten mért 165 centiméternél éppenhogy körülvette a Duna. 

Idén ősszel kissé más volt a helyzet, pedig még az egy métert sem érte el a vízállás csökkenése. Mivel a hatos a part domború oldalán helyezkedik el, alapból sekélyebb helyzetben van, mint a szemközti part. Helyzete előre is vetíti a sorsát, beavatkozás nélkül hamarosan összenő majd a parttal. Pedig a mellékága többnyire még víz alatt van, bár a 2015-ös év második felében ilyesmi szinte egyáltalán nem fordult elő. 

A szigettől délre kavicsbordák nyúlnak a folyóba, mintha valaki sóderből épített volna sarkantyút a hajósok kedvéért. Köztük viszonylag mély gödör-öblök találhatók, ahol nem lehet csak úgy áttolni a kerékpárt, sajnos mélységük miatt kerülőt kell tenni. 

Zátony-mintázatok a szigettől délre

A Hatos elsősorban a vízitúrázók számára ismert tájékozódási pont, a horgászok mellett a vadkempingezők hallhattak már róla a blog olvasóin kívül. Nevét amúgy a hatos folyamkilométer tábláról kapta. Viszonylagos ismeretlensége miatt érdekes, hogy egy alaposan kitaposott földút vezet be rá a töltésről. Úgy tűnik a honvédség levonulása óta is járnak be ide gépjárművek. 

A kiszáradt mellékág

Kis szigethez keskeny mellékág tartozik, az is ki volt száradva már jó ideje. Hogy honnan lehet ezt ilyen biztonsággal megállapítani? Úgy, hogy az ősszel lehullott összes levél ott volt a kiszáradt iszapon, legfeljebb a szél halmozta őket át néha, a víz biztosan nem. Legmélyebb pontjain volt némi nedvesség, amely az esővízből, vagy a talaj nedvességéből származhatott. 

Vékony sziget, átlátni a fák között

A Hatos kicsiny sziget, egyszerre rövid és keskeny (~200m hosszú és ~55 m széles), amit a fák sűrűségéből lehet megállapítani. Közöttük így lombhullás után, mint egy fasoron keresztül átderengett a kék ég. 

Kitűzés

A mellékág legalacsonyabb pontját gondos kezek egy karóval jelölték meg az erre vetődő hidrológusok örömére. A legmagasabb pontját pedig egy hevenyészett, a levelek alatt alig észrevehető kőszórás mentén találjuk. Nehéz eldönteni, hogy ez egy hivatalos mellékág elzáró kőgát maradványa, vagy valaki más dobálta össze. Mindenesetre a vízáramlásnak nem nagyon áll az útjába. 

Hová-hová?

A főági part meredekebb, szűkebb a  bejárható szárazulat a víz és a fák között. Bár a már bemutatott földút még éppen elfér. Legkülönösebb része ez a kettős sordonykötél, melyet elnyel a Duna.

A Hatos észak felől

Északi betorkollásánál csillogott némi víz, de a gazok (főként a keserűfüvek) már elkezdték meghódítani ezt a szakaszt is. A beáramló víz által kivájt csatorna megvan, epekedve várva a csapadékosabb időjárást. Éppúgy, mint a Hatos/Sárkány-sziget, melyek érdemes vízi járművel felkeresni középvíz idején is!

A Hatoson/Sárkányon

Szentendre város legdélebbi szigete a vízügyes terminológia szerint a Sárkány-, vízitúrázók számára a Hatos-, a szélsőjobboldali polgártársaink szerint a Szálasi-sziget. Nem mondhatni, hogy a blog eddig még nem foglalkozott vele eleget, először az elnevezése körüli problémakört vettük górcső alá a Földrajzinév-bizottságig elmenve, majd olvasói kommentek segítségével is rekonstruáltuk a kicsiny sziget keletkezésének időpontját és körülményeit. Ezen a nyáron pedig végre sikerült is felkeresni egy rosszul végződött villám-kerékpártúra keretein belül.

Strandoló gólyapár a Sárkány-szigettől délre

 
Igazából nehéz eldönteni, hogy a sziget nevei közül az elsőt, vagy a másodikat használjuk a rendelkezésünkre álló háromból (az utolsót lehetőleg semmiképpen sem), így a döntést az olvasóinkra bízzuk, a bejegyzés végén található demokratikus applikációval lehet véleményt nyilvánítani.

Visszatérve a szigethez íme egy remek fotó róla a 2013 júniusi nagyárvíz idejéből. Ekkor nemogy a mellékágban, de egészen a töltés tetején futó kerékpárútig állt a víz és ebben a vízben az ártéri erdő.

A töltés tetejéről egy földút vezet le az ártérhez, ahol éppen egy parkoló autó mellett pumpálta egy család a gumicsónakot. Keresve sem találhattak jobb helyet, a folyópart itt olyan lapos, hogy szinte adja magát a csónakok vízrebocsátásához. Innen mindkét irányban sűrű, áthatolhatatlan ártéri erdő kíséri a Dunát.

Hatalmas szerencsére 2014. június 28-án Vácott mért 75-78 cm-es (reggel ill. este 7 órás mérés) és Budapesten mért 179 cm-es vízállásnál éppen volt némi átfolyás a mellékágban. Azért nagy szerencse ez, mert így a legkönnyebb meghatározni, hogy egy mellékágnak mekkora a küszöbszintje, azaz hány centiméteres vízállásnál szűnik meg, ill. indul meg újra a vízáramlás. Ehhez pedig nem kellett más tenni - mérőszalag híján - csupán hozzávetőlegesen meghatározni mekkora a legkisebb aktuális vízállás a mellékág két végében. Ami nem bizonyult túlságosan egyszerű feladatnak.

A szentendrei parton nem lehetett végigsétálni, a Duna éppen a parti fák és cserjék tövéig ért. Az ártéri erdőben pedig szinte áthatolhatatlan volt a szemét, uszadék, kidőlt fa, aljnövényzet és szúnyog sűrűsége. Elképzelhető, hogy a nyár elejei TeSzedd mozgalom hullámai ide már nem értek el. A talajt hólepelként borította a nyárfákról hullott szöszmösz, és ez az anyag kifejezetten jól tapad az ember ruházatához is. Egy ponton sikerült kiérni az ártéri erdőből egy talpalattnyi iszapos részre, ahol a mellékágra merőleges ritkás kősort lehetett látni a víz alatt; mintha egy régi keresztgát maradványa lett volna. Ilyet azonban egyik térképen sem jeleztek. Végül egy örökkévalóságnak tűnő háromszáz méter után sikerült átkelni ezen a dzsungelen és kiérni a sziget északi csúcsánál lévő kavicszátonyhoz.

Keskeny csatornán át áramlott a Szentendrei-Duna vize a meglehetősen sekély, zátonyokkal tarkított mellékágba, a legsekélyebb helyen is vádliig ért a víz, ami azt jelentette, hogy ha 30 centimétert apad még a vízállás kiszárad a mellékág és a sziget megszűnik szigetként funkcionálni. Ez Vácnál mért 45-48, Budapesten mért 150 centiméternél következne be.

A Hatos/Sárkány sziget nem tartozik a nagy dunai szigetek közé, mindössze 200 méter hosszú és 55 méter széles, így rövid idő alatt be lehet járni. Partja mindegyik irányban lapos, nincsenek rajta meredek szakadások. Magassága alapján gyakran elboríthatják az árvizek. A sziget belsejében ugyancsak rengeteg szúnyog van, az aljnövényzetet azonban itt első nyaras facsemeték borítják, a levélzetük alapján valamilyen juharféle. Egy, a sziget középvonalában kifeszített drótkötél mellett csak a milliónyi szúnyog érdemel említést. Lassan érthetővé válik miért a Szúnyog-sziget a magyar Duna-szakasz leggyakoribb szigetneve.

A sziget déli csúcsán  - és a szentendrei part mentén - a szukcesszió jelei mutatkoznak. A lapos, iszapos-agyagos területen kanadai aranyvessző, keserűfű és egyéb gyomnövények kezdik meghódítani a frissen lerakott hordalékot. A feliszapolódás és kavicszátony-képződés zónája egészen a szemközi parton fekvő erdősávig tart, melynek előterében a gólyák strandoltak a kezdő képen. Hacsak nem történik drasztikus változás a folyó dinamikájában öregkorunkra itt már ugyancsak áthatolhatatlan ártéri szemetes-szúnyogos erdőt fogunk találni.

Itt is jelentkezett vízáramlás, bár a csatorna mélysége feleakkora volt, mint az északi csúcsnál. Csupán bokáig ért a víz, amiből az következik, hogy a mellékág déli irányból fűződik le először Vácnál mért 65, ill. Budapesten mért 165 centiméternél.

Ha a mellékágban szeretnénk kenuzni, érdemes előtte az adatokat ellenőrizni a hydroinfo.hu honlapon. Kalandvágyók vízitúrázók számára a szemközti part erdőjében is rejtőzik érdekesség: két régen eltűnt sziget. Kerékpárral is könnyű meglátogatni, a Lupa-tavak északi partjainál található az odavezető földút lejárata. 

És a beígért kérdőív: 

online polls