A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dürnstein. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dürnstein. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 18., csütörtök

Májusfa Rührsdorfban

"Außer Betrieb" gúnyolódik ismét a laminált felirat az erdős hegyeken átszüremlő reggeli napfényben a weißenkircheni sodronyköteles komp felhajtójánál. Akkor erről ennyit, gondolja ismét az utazó, lehet szépen hazamenni, itt nem kelsz át, neveti a folyón látható összesen öt szállodahajó, amelyekből ömlik az amerikai turista az álmos wachaui városka nyakába, miközben a busz kiáll a megállóból, és megy tovább Stein irányába. Szemben, Sankt Lorenzben az ósdi templom tövében bánatosan szusszan egyet Wachau orra, mit lehet tenni, megnézni még egyszer a szigetet, amitől az ódon városka Duna-partja kissé jobban néz ki, vagy böngészni a menetrendet visszafelé Kremsbe. 

A revitalizált rossatz-i szigetvilág (forrás: )

Közel s távol ez az egyetlen átkelési lehetőség a Dunán a sötét hegyek reggeli félhomályába burkolózó jobb partra. Mauternnél van híd, Dürnsteinnél talán működik a másik komp, de az pont az ellenkező irányban van a Wachau legészakibb kanyarulatában sorakozó három és fél szigethez képest, melyeket 3,5 millió euróból revitalizáltak az Európai Unió LIFE+ programjának keretén belül 2015-2022 között. 

Másik átkelő keresése nem lehetséges, ugyanis az időveszteség itt nem opció, a mederrekonstrukció olyan jól sikerült, hogy a légvonalban 4 kilométeres kanyarulat ívét majdnem 10 kilométer bejárni az átlábolhatatlan mellékág, a hidakhoz képest távoli szigetcsúcsok, a széles szigetek és az ismeretlen kisvizes helyzetek miatt, a bele nem kalkulált, de igen valószínű eltévedések mellett.  

Élőhelyrekonstrukció Wachauban 2015-2022 között (forrás)

A Wachau betonból kiöntött orrát elhagyva a hegyek kissé eltávolodnak a folyótól mindkét parton, enyhítve a bezártság érzetét az "Osztrák Dunakanyar" legészakibb pontján. A folyó ilyen helyzetben kapva kap az alkalmon, szusszan egyet és egy kis időre lerakja a magával cipelt terhét, aztán ha elkalandozik a figyelme a szemközti homokkősziklák formakincsén, mindenféle növényzet szövi be gyökereivel az összeharácsolt válogatott kavicsokat. Így keletkezett számos kis sziget a domború partél mentén, melyekből aztán kialakultak nagyobbak, a Venediger Au, a Pritzenau- és a Schopperstatt-sziget St. Lorenz és Rossatz között a jobb parton. 

A növekedés olyannyira jól sikerült, hogy a kisebb ágak fokozatosan eltűntek, holtággá váltak, és a Duna egyre ritkábban tette bennük tiszteletét. Ezért volt szükség a rendkívül nagymértékű beavatkozásra, élőhely és meder rekonstrukcióra, melynek révén egy nagy összefüggő mellékágban mindhárom nagy sziget mellett újra folyhat a Duna, ráadásul egész évben, kisvíznél is, amilyenen a néptelen komp is ringatózott Weißenkirchenben, ahonnan éppen rá lehetett látni a Venediger Au nyugati csúcsára, ahol a kikotort mellékág indul, és kanyarog egészen Dürnstein kék templomtornyáig. 


Pedig lenne itt látnivaló. A változatos új meder, ami hol mélybarnán hömpölyög, hol kéken csobog a fehér kavicszátonyok között, szétágazik, kiszélesedik, összeszűkül, hidak alatt bukik át, májusfákra pillant fel, miközben ökölnyi kavicsokat görget, de mégsem látni sehol az alját. Vagy éppen maga a Wachau-i Kultúrtáj (nem mellesleg világörökség), ami a szőlőre, sárgabarackra és a kövekre épül. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak, nemcsak a síkságon, de a meredek hegyoldalakra is felkúsznak az ültetvények. Sőt, a Venediger Au is ilyen kultúrtáj a gyümölcsöseivel, a traktorok által is használt hídjával, és kisebb részben a Schopperstatt-sziget is, ahol az ártéri erdők visszatelepítése ellenére még előfordulnak faültetvények. 

Ezzel szemben a Pritzenau a leginkább természetközelivé formált sziget, főként a keleti nyúlványával összeköttetést biztosító, újonnan kialakított átfolyón látszik, hogy mesterséges képződmény, ami kisvíz idején széles kavicszátonyként bukkan fel, rajta az időközben megtelepedett változatos pionír lágyszárúakkal. Az élőhely-rekonstrukció egyik kiemelt része volt ugyanis a természetközeli part helyreállítása, ahol a kavicsos parton nem csak a vízitúrázók, de az ilyen helyeken fészkelő madarak is új otthonra lelhetnek. Gondoltak a hüllőkre és kétéltűekre is, a Pritzenau felső csúcsán több mély, vízzel teli gödör, kopolya, biztosít számukra élőhelyet és szaporodóhelyet. 

"Außer Betrieb", pedig milyen jó lett volna végigfényképezni ezt a zöld labirintust, dokumentálni hogyan kezdi átrendezni a természet az emberkéz által vezetett munkagépekkel átformált tájat, megfigyelni hogyan oszlik meg a holtágak között az új vízhozam. 













Csakhogy aztán felzúg egy motorkerékpár, erősödik a zúgás, ahogy dél felől bekanyarodik a sodronyköteles komp parkolójába, leszáll róla egy bukósisakos lány, gondosan leláncolja a járművet, odalép a laminált felirathoz, leveszi, hóna alá csapja, leakasztja a láncot a fagerendákkal kirakott felhajtóról, lesétál a komphoz, felnyitja a sorompót is, és int, hogy lehet jönni, legördül egy cseh rendszámú autó, kifizetjük az átkelési díjat, majd a sodrás lassan átvezeti az úszó szerkezetet a revitalizált szigetek fölé magasodó rührsdorfi májusfa felé.

2017. július 6., csütörtök

Tizennégy árvíz Wachauban


Egészen különleges hidrológiai-matematikai feladvány összefésülni Dürnstein és Spitz an der Donau négy árvízi emlékén szereplő tizennégy dátumot. 

Dürnstein, római számokkal ellátott vízmérce (Ds1)

Különösen akkor, ha a hidrológus elfelejti pontosan beszintezni, vagy legalább lemérni a hozzájuk tartozó rovátkákat. A legutóbbi élményvonatos wachaui kirándulás alkalmával összesen négy árvíztáblát és vízmércét (vagy ezek ötvözetét) sikerült lefényképezni. Kettőt Dürnsteinben, kettőt pedig Spitz an der Donauban.

Dürnsteinben mindkét árvíztábla a kolostor közelében található (Ds1: 48.394599, 15.518999, Ds2: 48.394476, 15.519126) ráadásul egymástól sincsenek messze. Az első egy régi vízmérce, melyre két árvíz szintje látható pirossal felfestve, második pedig kifejezetten egy árvízi emlék, melyre folyamatosan húzzák be az újabb és újabb vízszinteket. Spitzben az egyik árvízi emlék a városban, a vasúti híd közelében lévő házon (Sp1: 48.363866, 15.416062), míg a második közvetlenül a parton, a hajóállomás melletti étterem falára felfestve látható (Sp2: 48.364565, 15.420081).

Dürnstein, árvíztábla (Ds2)

A négy táblán a következő évszámok láthatók a legalacsonyabb árvíztől a legmagasabb felé haladva:

Ds1: 1881, 2013
Ds2: 1923, 1920, 1954, 1897, 1899, 2013, 1862
Sp1: 2002.3.22., 1975.7.2, 1991.8.4., 1954.7.13., 2002.8.14.
Sp2: 1985, 1981, 2002.3.24., 1975, 1991, 1954, 2002.8.14.

Összesen 14 különféle dátum található rajtuk, kettő ráadásul ugyanabból az évből, 2002-ből. Ebben az évben a tavaszi árvízhez két különböző tetőzést mértek, két nap eltéréssel, de ezt az egyszerűség kedvéért egynek vesszük.

A dátumokat sorba lehet rendezni évszám szerint és abszolút magasság szerint. Utóbbi nehezebb, ugyanis konkrét vízállásadatot csak néhányhoz találtam és nem áll rendelkezésre relatív, egymáshoz mért távolságuk sem. Egy internetes tanulmány alapján azonban a sorrendet sikerült kiegészíteni a vízhozam adatokkal, melyek ugyan bécsi értékek, de jól szemléltetik a wachaui helyzetet is. Ebben harminc oldalnyi függelék részletezi az 1012-2013 között eltelt 1000 év árvizeit. 

Árvízi emlékek Spitz an der Donauban (Sp1)

Időben így néz ki a négy táblán megörökített árvizek sorrendje (dátum, jelleg, vízhozam, visszatérési idő - utóbbi röviden azt jelenti, hogy statisztikailag hány évente fordul elő ekkora árvíz).
  1. 1862. Január 29. - Február 7. jeges nagyárvíz vízhozam: 9864m³/s (más forrásban: 10500 m³/s) 50 évente visszatérő árvíz 
  2. 1881. Március 13. kisebb  jeges árvíz 
  3. 1897. Július 31. - Augusztus 4. nyári nagyárvíz 9272m³/s, 30 é.v.á.
  4. 1899. Szeptember 17. nagyárvíz 30 cm magasabb az 1897-esnél. 10412m³/s, 100 é.v.á.
  5. 1920. Szeptember 9-11. közepes árvíz 7677m³/s 14 é.v.á.
  6. 1923. Február 3-6. közepes jeges árvíz 7465m³/s, 11 é.v.á.
  7. 1954. Július 9-21. nagyárvíz 9548m³/s, 40 é.v.á.
  8. 1975. Július 1-6. közepes árvíz 8407m³/s 18 é.v.á.
  9. 1981. Július 19-25. közepes árvíz 7440m³/s, 11 é.v.á.
  10. 1985. Augusztus 6-10. 7300m³/s 10 é.v.á.
  11. 1991. Augusztus 2-6.  9050m³/s, 25 é.v.á.
  12. 2002. Március 22-23.  8361m³/s, 17 é.v.á.
  13. 2002. Augusztus 7-17. 10419m³/s 100 é.v.á.
  14. 2013. Június 3-7. 11000 m³/s 300 é.v.á.
Étterem falára festett árvízi magasságok, Spitz an der Donau (Sp2)

A vízállás és vízhozambeli adatok alapján két külön sorrend állítható fel. A 2013. évi árvíz például több vizet hozott másodpercenként, de a 2002. évi nyári magasabban tetőzött. A különbség adódhat a meder 10 év alatti változásaiból, okozhatta a duzzasztóművek eltérő működése és a parti védművek eltérő kiépítettsége. Jeges árvizek esetén pedig a jég torlódása miatt viszonylag alacsony vízhozam is nagyon magas vízállásokat eredményezhet, így kerülhetett fel a dürnsteini táblára az 1881-es jeges árvíz.

Sorrend a bécsi vízhozam adatok alapján:
  1. 2013. Június 3-7. 11000 m³/s 300 évente visszatérő árvíz
  2. 2002. Augusztus 7-17. 10419m³/s 100
  3. 1899. Szeptember 17. nagyárvíz 30 cm magasabb az 1897-esnél. 10412m³/s, 100
  4. 1862. Január 29. - Február 7. jeges nagyárvíz 9864m³/s (más forrásokban: 10500 m³/s) 50
  5. 1954. Július 9-21. nagyárvíz 9548m³/s, 40
  6. 1897. Július 31. - Augusztus 4. nagyárvíz 9272m³/s, 30
  7. 1991. Augusztus 2-6. 9050m³/s, 25
  8. 1975. Július 1-6. közepes árvíz 8407m³/s 18
  9. 2002. Március 22-23. 8361m³/s, 17
  10. 1920. Szeptember 9-11. közepes árvíz 7677m³/s 14
  11. 1923. Február 3-6. közepes jeges árvíz 7465m³/s, 11 
  12. 1981. Július 19-25. közepes árvíz 7440m³/s, 11 
  13. 1985. Augusztus 6-10. 7300m³/s 10
  14. 1881. Március 13. kisebb jeges árvíz 
Ha a kienstocki vízmérce kissé hiányos vízállás adatait nézzük felfigyelhetünk arra, hogy sem Dürnsteinben, sem Spitzben nem jelölték az 1883-as árvizet, amely vízhozam alapján a 10. legnagyobb értéket képviselte az 1862-2017 közötti időszakban (8160m³/s). Felkerülhetett volna továbbá az 1890-es (7765m³/s), a 1892-es (7940m³/s), a 2006-os (7559m³/s), a 2007-es (8008m³/s) és a 2009-es (8169m³/s) árvíz is.
   
A kienstocki vízmérce rekord adatai (Duna, 2015.21 fkm)

1862 és 20163 között több olyan beavatkozás történt az osztrák Duna-szakaszon, amely befolyásolta az árvizek tetőzési szintjét. A hajózás érdekében végzett folyószabályozás által szűkített meder elveszítette az árterét, amely szivacsként szívta magába az árvízi hozam egy részét. Az összeszorított mederben a szűkebb mederszelvényben magasabbra torlódnak az árvizek. A szabályozás pozitív hozadéka volt, hogy eltűntek a jeges árvizek és már nem alakulnak ki jégtorlaszok. Az utolsó jeges árvíz Magyarországon 1956-ban vonult le, de Ausztriában még 1974-ben is előfordult. 1954 után kezdődött Ausztriában a duzzasztóművek építése, amelynek létjogosultságát gyakran azzal is indokolják, hogy segítenek ellaposítani az árhullámokat, ezáltal hasznosak az árvízi védekezés szempontjából. Külön tanulmányt is megérne ennek ellenőrzése, azonban annyi bizonyos, hogy az árhullámokat nem szüntették meg, a két legnagyobb árvíz már bőven a megépülésük után vonult le (2002, 2013).
  
Mobilgát Spitzben 2002 nyarán, háttérben az árvíztáblás épület (Sp2)

Egy méréssel még adósak vagyunk Wachauból, így ha tehetjük legközelebb ezt mindenképpen bepótoljuk, kiegészítve a vízhozam táblázatot a 14 árvíz vízállás adataival!


Ajánlott és felhasznált irodalom:
  • http://www.noel.gv.at/wasserstand/static/stations/207357/station.html
  • http://wetter.tv/news/oesterreich/historische-hochwasser/2.645.449
  • http://www.doris.bmvit.gv.at/fahrwasserinformation/pegelstaende/
  • https://www.blablatt.com/homo_austriacus/article/457/naturkatastrophen_%C3%96sterreich_%E2%80%93_die_strafe_gottes
  • http://www.viadonau.org/fileadmin/content/viadonau/02Infrastruktur/Dokumente/2015/KWD_2010.pdf

2017. június 27., kedd

Élményvonattal Wachauba


A nyári napforduló idején Wachauban gyakrabban botlunk turistákba. Végig, a Duna két partján megbúvó középkori városkákba, apró falvakba megelevenedik az élet alkonytájt, a folyó pedig megtelik kivilágított bécsi, linzi kirándulóhajókkal. Kigyulladnak a parton az őrtüzek, a mélykék égbolton felvillannak a tűzijáték első rakétái. És befut Magyarországról a NOHAB mozdony által húzott MÁV Nosztalgia élményvonata, melynek fedélzetén idén a Dunai Szigetek is felbukkant előadóként. 

Nappali fény csillan a Wachau éjszakai fényeit ábrázoló plakáton. 

Kétszeres öröm is volt, amikor a MÁV Nosztalgia Kft. felkérte a Dunai Szigetek blogot arra, hogy tartsunk előadást a Szentivánéji Álom Expressz utazóközönségének. Az egyik maga az ötlet volt, a másik pedig a célállomás, Wachau. Aki olvasta a 2014. év egyik leghosszabb leírását a blogon, tudhatja, hogy a Dunát kedvelő emberek számára Wachau szerelem első látásra. Különösen annak fényében, hogy a vonatos kirándulás éppen azt a szakaszt (Spitz-Dürnstein) érinti, mely három éve kimaradt. 

Az előadás témája az osztrák Duna-szakasz és benne Wachau volt, utóbbit már olvashatták, előbbiről pedig egy összefoglaló cikk a blogon is meg fog jelenni, különösen annak fényében, hogy a betervezett előadások közül csak egyet sikerült megtartani.

Szombaton reggel Kelenföldön gyülekezett a jelentős részben vasútfanatikusokból álló népes utazóközönség, hogy bevárja a Szegedről érkező Árpád motorvonatot. A gyorssínautóbusz hozta a szegedi utasokat az egész kirándulás kiinduló állomásáról. Kelenföldön az utasok átültek a kultikus NOHAB (Nydqvist och Holm Aktiebolag, ha jól tudom a M61-017) mozdony által húzott szerelvénybe — Ausztria felé. 


Menetrend szerint közel hat óra alatt tettük meg a Kelenföld-Dürnstein távolságot. Duna mellett csak Szőny-Komáromnál, Bécstől Tullnig majd Kremstől Dürnsteinig haladtunk. Két megállónk közül az első a 850 fős Dürnstein település volt, a városka fölé magasodó híres várával. Az osztrák zászló keletkezéséről, az őrgróf keresztes hadjáratáról és Babenberg Lipót herceg Oroszlánszívű Richárd királlyal való rossz, de annál jövedelmezőbb viszonyáról már beszámoltunk a vár kapcsán. Most végre a svédek által lerombolt falai közé is bejutottunk. 


Amiről a dürnsteini képek nem szoktak beszélni, az a vár mellett magasodó, homokcseppkő-szerű képződmények. A Wachau fő tömegét alkotó, a Cseh-masszívumhoz tartozó kristályos kőzetek lepusztulás formái a Velencei-hegység gyapjúzsákjaira emlékeztetnek. Dürnstein várát bábuként állják körül, egykor valószínűleg a várhoz közelebb is álldogáltak, de a kőművesek beépítették a vár falaiba. 

Metamorf bálványok Dürnstein várának szomszédságában

A 2017. június 24-én délutáni állapot szerint a Spitz an der Donau városába tervezett tűzijátéknak az égvilágon semmilyen létjogosultsága nem lett volna. Dürnstein vára alatt egyetlen eldobott gyufaszál percek alatt eltüntette volna az egész erdőt a hegyoldalban, ugyanis szemmel láthatóan hónapok óta nem esett elegendő csapadék a kifejezetten rossz víztartó képességű kőzetből álló hegyen. A fák levelei már leszáradtak, csak egy pár mimóza módjára összecsukódó akác dacolt a sivatagi körülményekkel. A hegy mindenképpen méltó volt nevéhez (Dürnstein = száraz szikla).

Az apátsági templom jellegzetes kék tornya

A tűző napon megtett kaptatóért kárpótolt a kilátás. Annak ellenére, hogy a Duna szintje fölött mindössze 150 méterrel magasodik belátható róla a Weissenkirchen-Hundsheim közötti szakasz (lásd alábbi térképet). Viszonylag ritka jelenség, hogy a Duna észak felé folyik, Aggsbach és Spitz között ez is előfordul (Magyarországon csak Esztergomnál fordul elő ez). Spitz alatt északkeleti irányba fordul, majd a magyar Dunakanyarban található Szent Mihály hegyhez hasonlóan megkerüli Dürnstein városát és Krems felé kiér a lapályosabb vidékre. 


Szemközt, Rossatzbach településnél nem a tipikusan osztrák, rakpartra emlékeztető Duna-partot látjuk, hanem egy homokos, sóderes fövenyen kialakított strandfürdőt. A vízerőművek alvízi szakaszain az elmosódás és a hajózás által gerjesztett hullámzás ellen lerakott terméskő-partvédelem itt rövid szakaszon megtörik a strandolók legnagyobb örömére. És a miénkre is, hiszen ez azt jelenti, hogy a folyó vízminősége strandolásra alkalmas. 

Dürnstein Rossatzbach falu irányában

A vár, ahol 1192-1193-ban Oroszlánszívű Richárd angol király raboskodott 1645 óta romos, miután a 30 éves háborúban a Dunáig előretörő svéd csapatok kifosztották és felgyújtották a környékkel együtt.  


Elpusztult a városka (lehet nyugodtan városnak nevezni, hiszen városfalai a mai napig megvannak) legnagyobb temploma is, a klarisszák temploma. Szerencsére az ágostonrendiek kolostora fennmaradt teljes barokk pompájában. A szobrokkal gazdagon díszített kék-fehér torony az egész folyókanyarulatot uralja. Maga a kolostor és a templom is látogatható, tágas udvara éles ellentétben áll a várost a Dunával összekötő szűk sikátoraival. 


A vártól nyugatra a Dunáig lefutó sziklafalak zárják el Dürnsteint a Wachau többi részétől. Biztos ami biztos alapon ezt két, a visegrádihoz hasonlóan a fellegvártól a Dunáig húzódú várfal erősíti meg. Ezt a közlekedésföldrajzi problémát a vasút- és alagútépítés oldotta meg, ekkor a hajózás kizárólagossága megszűnt. Krems és Emmersdorf közötti szakaszát Wachaubahn néven is ismerik, bár Emmersdorf után a vasút továbbhalad a Duna bal partján egészen Sankt Valentinig (Linz-Mauthausenen is túl). A Wachau-vonalat 1909-ben adták át a forgalomnak, a többi szakaszán már korábban megindult a forgalom. 


Dürnstein tövében, a jobb parton két egykori dunai szigetet találunk. Eredetileg az ősük még a bal parthoz feküdt közelebb, de a folyószabályozás révén átkerültek a túlsó partra. A Venedig- és Pritzenau közül csupán az utóbbi hasonlít még egy szigetre. Ezen a domború partszakaszon némiképpen kiszélesedik a folyó jobb partja — a balpart rovására, ahol a habok már a sziklafalat nyaldossák. 

Csak a napon nem ültek a parti vendéglátóipari egységben, amúgy tömve volt a part emberekkel. 

Dürnstein települése ötvözi a természetesen és mesterségesen kialakult köves partokat. Ahol nem a természet kövezte ki a meredek partfalat, ott az ember borított ki egy jó adag terméskövet. Amire szükség is volt, mert a Duna sodrása jelentősebb annál, amit esetleg Magyarországon megszokhattunk. A túlsó partra csónaknak álcázott komp visz át, menetrendje jóval sűrűbb, mint a magyar kishajóké. Legfeljebb néhány kerékpár fér rá, cserében villámgyorsan teszi meg a két part közötti pár száz méteres távolságot.  A Dürnsteinben szabadfoglakozásra szánt három óra hamar elszaladt, igyekezni kellett vissza a vonatra, ahol a korán visszaérkezőket egy visszautasíthatatlan lehetőség várta. 


Fel lehetett mászni a mozdonyba! Meglepődve vettük észre, hogy a mozdony ablakának kerete és a napellenző is fából van. Szemben pedig ott tátongott a dürnsteini alagút, amelyen keresztül át vezetett utunk tovább, Spitz an der Donauba, a három évvel ezelőtti wachaui kirándulás végállomására. Mindössze húsz perc vonatozás után célba is értünk.


A nap már lemenőben volt, amikor felértünk a Rotes Tor, azaz a vörös kapu nevű hágóhoz, amelyet a helybéliek vére festett pirosra, amikor a protestáns svédek áttörték a védvonalat a harmincéves háborúban. A vért azóta felitta a számtalan szőlőtőke, mely a tájegység világörökségi cím mellett még az 1955-ös osztrák függetlenség elérésében is elévülhetetlen szerepet játszott. A legenda szerint ezzel itatták a szovjeteket az államszerződés megkötése előtt és után is a derék sógorok. Hogy ez nekünk nem jutott eszünkbe a tokajival pl... A régi templom és a Hinterhaus nevű vár tornyán még éppen utolsót csillant a leghosszabb nappal fénye, amikor elbúcsúztunk a kitűnő kilátást kockás terítővel, vacsorával, üveg fehérborral stílusosan ünneplő kirándulóktól, hogy megtekintsük a majdnem szentivánéji tűzijátékot a Wachauban. Szent Iván éjszakája ugyanis a június 23-ról 24-re virradó éjszaka. 


Ahogy a parton gyűltek a turisták és helybéliek, úgy gyűltek a folyón a kirándulóhajók. Megtalálható volt közöttük a legmodernebb utasszállító és a legősibb lapátkerekes gőzös is. Körülbelül tucatnyi kirándulóhajó manőverezett egymás mellett, hogy azért a szembejövők is elférjenek a viszonylag keskeny szakaszon. 

Nem csak tüzijátékban gyönyörködhettünk a spitzi mobilgát betonpadkáján, hanem abban is, ahogy a szemközti domboldalt felgyújtják a helybéliek. Néhány máglya ugyanis inkább a szélnek engedelmeskedve mozgott, nem pedig a tűzoltók vágyainak megfelelve. Látótávolságban, a folyókanyarulatokat is figyelembe véve helyezték el ezeket a hatalmas őrtüzeket, a tűzijátékot pedig elővigyázatosságból nem a hegyoldalban, hanem a Duna fölé lőtték fel. Látótávolságban négy, hallótávolságban három helyszín rakétáit láthattuk. Amint az utolsó rakéta is ellobbant még egy darabig néztük, ahogy a szemközti parton a tűzoltók küzdenek az erdőtűz ellen, majd igyekeztünk vissza a vonatra, hogy pontban 23.05-kor visszainduljunk Magyarországra. 


Köszönet az élményért és a meghívásért a MÁV Nosztalgia Kft. legénységének!

2014. november 3., hétfő

A német Duna


1938. márciusában a német Duna-szakasz közel 1000 kilométer hosszúra bővült. Az Anschluss révén Németország egészen Dévényig nyújtózott a Duna-medencében, sőt novemberben két faluval még tovább. A Duna meghosszabbítása felett érzett örömükben szinte azonnal kiadták a Die Deutsche Donau c. képes albumot, mely érdekes módon nem a "Blut und Boden" ideológiájának szellemében íródott, és az egyeduralkodó politikai nézetet is csupán egyetlen árva horogkeresztes zászló képviseli.

A Fekete-erdőben kanyargó Breg

A könyv Berlinből került hozzám Sajó Tamás jóvoltából, akinek ezúton is szeretném megköszönni ezt a szép gótbetűs dunás könyvet. A könyv bevezető sorait eredeti nyelven a Donauinseln blogon lehet elolvasni. 

Kifejezetten személyes (gyermekkori) élményeken alapul ez a könyv, bár az íróját valószínűleg el kellett küldeni egy újabb dunai körútra, hogy újra bejárhassa az immár német Duna völgyét. Útján elkísérte egy fényképész is, aki a legújabb nemét fototechnológiával volt felszerelve, színes Agfa filmekkel. És éppen ez adja a könyv jelentősségét. A színes fényképezés ugyan komoly múltra tekintett vissza 1938-ban, de a tömeges gyártás alig 2-3 éve indult meg. Így nem túlzás azt állítani, hogy ezek a bejegyzésben szereplő képek az egyik legelső színes fényképek a Dunáról! 

A könyvben negyven felvétel szerepel kezdve a Bregtől egészen a burgenlandi "Pußtáig". Ezek közül válogattam ki és szkenneltem be azokat, melyen a Duna is szerepel. Talán nem sok ennyi kép, de általuk egyfajta időutazáson vehetünk részt egy olyan korba, amikor még lassabban csordogált az élet a Duna mentén. 

A Breg és Brigach találkozása, innentől Duna a Duna

A fiatal Duna

Híd Geisingen mellett

A weltenburgi áttörés

A kelheimi áttörés

A Lajos-csatorna, a Duna-Majna-Rajna csatorna elődje

Kilátás a Walhallából

Regensburg

Táj Vilshofen mellett

Tutajosok a Dunán

Kilátás a passaui várból

Kanyarulat Schlögennél

Linz

Kilátás Linzre a bal partról

Aggstein vára Wachauban

Dürnstein temploma

Ősz Wachauban

Spitz és a Tausendeimerberg

Die Deutsche Donau, ein Farbbild-buch von K. P. Karfeld und A. Artur Kuhnert 1939.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...