Szigetkeltető Dunakanyar - 2. Dunavirág ünnep Verőcén

2023. augusztus 12-én, szombaton rendezik Verőcén a második Dunavirág ünnepet annak örömére, hogy a folyó élővilága magára talált a Duna tisztábbá válása következtében. A tisztulás egyik legszebb indikátora a 2012-ben először észlelt tömeges dunavirágzás volt. Az eltelt évtizedben felélénkült érdeklődés azzal járt, hogy egyre többen szereznek tudomást róla, hogy nem csak a Tiszán látható ilyen csodálatos jelenség, de a tudományos világ is megmozdult annak érdekében, hogy minél kevesebb rovar végezze folyóparti fénycsapdákban. A Dunavirág ünnepen az érdekükben szervezett mentőakcióról is hallhatunk!

Dunavirágok tánca (Potyó Imre fényképe)

A szervezők meghívására lesz élőben Dunai Szigetek előadás is (ritka alkalom). Szigetkeltető Dunakanyar címmel tartok egy 45 perces fényképes előadást a Verőcei Művelődési Házban a Helemba és Kismaros közötti szigetek életciklusáról (születéséről, életéről, elhalálozásáról), ahol mind a mai napig születnek zátonyok és szigetek. Remélhetően minél többen leszünk és a dunavirágok is tiszteletüket teszik.

Tavaly egy remekül sikerült kenutúrán beszéltem a dunai szigetekről és a rájuk leselkedő veszélyekről Selmeczi Kovács Ádámmal közösen. Idén az előadás fedett pályás lesz a Verőcei Művelődési Házban (Árpád u. 20.), de lesznek programok a Duna-parton és a településen is. Érdemes eljönni, már csak azért is, mert az előadásból nem tervezek külön bejegyzést, annak ellenére, hogy szintézise lesz az elmúlt évtizedek terepi  megfigyeléseinek. 

A teljes program: 

10.00-11.00 Helytörténeti séta -Verőce fürdőtelepülés - Kik és hogyan nyaraltak itt az 1930-as években? Kinszki Imre fotóit követve felkeressük a település zsidó emlékeit is. A séta a művelődési ház elől indul Fábián Erika (Dunakanyarkult blog) vezetésével.

15.00-16.00 A dunavirág és a fény Dr. Egri Ádám (ELKH Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet) előadása

16.00-17.00 Dunakanyar, a szigetkeltető Szávoszt-Vass Dániel (Dunai Szigetek blog) előadása

17.00-17.50 A dunavirág mentőakció – filmvetítés, utána:
Hogyan lehet, és hogyan nem lehet dunavirágot filmezni - beszélgetés a film rendezőjével, Balázs Gergővel

16.00-17.00 Szárnyalló - kézműves foglalkozás

17.00-18.00 hangszerbemutató, hangszersimogató Molnár Balázzsal

15.00-17.00 folyamatosan filmvetítés: Poláros Világ - Dr. Kriska György filmje

17.00-18.30 Helytörténeti séta Költők találkozása Nógrádverőcén, a Rozsnyay-Dapsy házaspár vonzásában - Ady szellemét követve indulnak irodalmi sétára, amelyen a Verőcéhez fűződő versek is el fognak hangzani. A séta a művelődési ház elől indul Fábián Erika (Dunakanyarkult blog) vezetésével.

19.00-20.00 Dunavirágra hangolva -UnaCorda Őri-Kiss Botond koncertje

20.15-20.30 a mandala meggyújtása

19.00-20.15 A Duna élővilága –bemutató a Dunavirág Vízibusz és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel

20.30-22.00 A remélt dunavirág rajzás, rovarászás a Duna parton Szabadfalvi Andrással (Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel

A programokra a belépés díjtalan! Szeretettel várnak mindenkit a rendezők:

• Duna-Ipoly Nemzeti Park, 
• Dunakanyarkult Egyesület,
• Verőcei Művelődési Ház

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/124358700730519

Szabadulás a fénybörtönből

Idén jelent meg az első olyan könyv, amely kifejezetten a Dunavirágokkal foglalkozik. A gyönyörű képekkel illusztrált 64 oldalas könyv tudományos igényességgel készült, amelyből rengeteg új ismeretanyag mellett arra is fény derül, hogyan sikerült megmenteni ezeket az apró rovarokat a Duna kitüntetett pontjain előforduló káros emberi hatásoktól. 

A Dunai Szigetek blog 2012 óta számol be rendszeresen a dunaviágzásról. Ebben az évben fordult elő hosszú idő után először a Dunán élő kérészek tömege rajzása. Ugyanez a rácsodálkozás köszön vissza a szerzők visszaemlékezéseiből is, és ez indította el őket azon az úton, amely A Dunavirág Fénybörtöne című kötethez vezetett. 

Potyó Imre természetfotós és Farkas Alexandra tudománykommunikációs szakember mellett több más kutató munkája is szerepel a könyvben. Kriska György írása alapján képet alkothatunk arról, miért válhatott a Kárpát-medence a kérészek jégkorszaki menedékévé, annak ellenére, hogy pl. tiszavirágokkal találkozni manapság a Dnyeper folyó mentén is. Egri Ádám, aki Kriska Györgyhöz hasonlóan az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató intézetében dolgozik, a polarizált fény jelentőségét mutatja be a kérészek szemén keresztül. Kiderül milyen színt szeretnek a kérészek és az is, hogyan látják ezek a rövid életű rovarok a Dunát. A kérészek kapcsán természetesen nem mehetünk el a fényszennyezés problematikája mellett, Horváth Gábor és Kolláth Zoltán professzor írásában röviden bemutatja ennek a jelenségnek a hátterét és a megoldásra tett kísérleteket. 

A kötet gerincét a gödi Potyó Imre képei adják, aki többször is volt már Magyarországon az év természetfotósa. Képein keresztül megismerhetjük a kérészek a szabad levegőn eltöltött alig pár órás életét, ami gyakorlatilag a nászukra és halálukra korlátozódik. Megfigyelhetjük mi a különbség a hímek és a nőstények testalkata, fejlődése között és szó esik a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyről. 

Ez nem más, mint a folyóparti közvilágítás. A dunaparti lámpák fénye eltéríti a jellemzően napnyugta után rajzó kérészeket a folyótól, holott pont az lenne a lényeg, hogy a nőstények petecsomói a vízbe és ne a meddő szárazföldre hulljanak. Különösen nagy veszélyt jelenthet egy folyón átívelő híd, ami fénygátat képez a folyón. A nőstények kompenzációs repülése során folyásiránnyal szemben repülnek, hogy oda hulljanak a peték, ahol annak idején kikeltek. Erre azért van szükség, mert a folyó sodrása folyásirányban elviszi az éppen átalakuló kérészeket. Egy folyami híd lámpái csalogatóan hatnak a kérészekre, ennek következtében a kérész-peték milliárdjai hullanak a híd aszfaltjára. Ezekből soha nem lesz már kérész.

Felsőgöd, 2013. augusztus 21. Dunavirág rajzás Gödön. Fotó: Potyó Imre

A könyv legérdekesebb fejezete éppen arról számol be, milyen erőfeszítések és tudományos kutatások révén sikerült ezt a problémát kiküszöbölni. De én ezt itt nem fogom elárulni, a lényeg az, hogy ez a megoldás a kérészek 89%-át tartja a víz felett, azaz ilyen arányban kerül több pete a folyóba, hogy lehetőleg még sokáig gyönyörködhessünk a dunavirágok július végi-augusztus eleji násztáncában.

Farkas Alexandra - Potyó Imre: A Dunavirág Fénybörtöne, Kornétás Kiadó 2021. 

Dunavirágzás a Rábán!

Tavaly ugyan elmaradt a korábbi években megszokott tömeges Dunavirág-rajzás. Reményeink és bizonyos kedvező jelek alapján idén is megrendezik a dunai kérészek éves násztáncukat, mely a tiszai rokonokkal ellentétben sötétedés után kezdődik,  és lámpafényben igencsak látványos. 

A Tisza már elvirágzott, most a Dunán a sor. Jellemzően augusztus utolsó két hetében zajlik ez az esemény, ezért arra szeretnénk kérni olvasóinkat, hogy az elkövetkező hétben dunai sétáik alkalmával vigyék magukkal fényképezőgépüket, hogy megörökíthessék ezt a gyönyörű eseményt. A Dunai Szigetek blog szeretné a fényképezési kedvet ösztönözni és egyben felhívni a figyelmet erre a csodálatos tüneményre. 

A bizonyos kedvező jelekről pedig Potyó Imre számolt be (és illusztrálta két nagyszerű képével), aki idén már látott Dunavirágzást, igaz a Rába folyón. 

"Rábahídvégen augusztus 2-án megkezdődött a dunavirág (Ephoron virgo) tömeges rajzása. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet, valamint az ELTE Környezetoptika Laboratórium kutatócsoportjai Dr. Kriska György és Dr. Horváth Gábor vezetésével megkezdték idei kísérletsorozatukat Rábahídvégen. A kutatók elsősorban a kérészeket érintő ökológiai és poláros fényszennyezés negatív hatását vizsgálják. Gyönyörű csillagos estéken sikerült megfigyelni a rovarok hatalmas rajzását. A Dunán augusztus végén számíthatunk a jelenségre."

Szóval járjunk nyitott szemmel a Duna-parton esténként és vigyázzunk a sörökre, üdítőkre, mert bármikor belepottyanhat egy Dunavirág!  

Régebbi cikkeink a témában:

• Dunavirágzás 2013
• Dunavirágzás 2012
• Virágzó Duna (általános összefoglaló a jelenségről)