Háros, Csettivel is határos

Vannak pozitív hozadékai is a Hárosi-öböl ismételt eldugulásának; a kutatás során előkerült két térkép a XIX. század derekáról, amelyeknek szerzője ráadásul egy eltűnt gödi sziget névadója, emellett új értelmezést nyer a "Háros, Csőttel határos" bejegyzésünk is, hiszen nem csupán a települések voltak egymással határosak, hanem a róluk elnevezett szigetek is. 

Insel Csetti 1854. (forrás)

A két térkép jelentősége röviden összefoglalható. Mindkettőn felbukkan egy földrajzi név, a Csetti, amely nagy valószínűséggel a Csőt név torzult változata. Ez az Insel Csetti a mai Hunyadi-szigetnek felel meg, amely a Háros-sziget lezárt mellékágában ma is megtalálható. Volt egy harmadik neve is; a Mészáros-sziget, azaz Fleischhacker Insel, ami ráadásul ugyanebből a korból maradt ránk. Fegyveresi Ádám két térképe közül a korábbi 1854-ben, a későbbi 1858-ban készült. Ugyanezekben az években jelent meg Pasetti térképe is az Osztrák–Magyar Duna-szakaszról, ahol a Mészáros név fordul elő német alakban. Tehát van egy magyar nyelvű térképész, aki a helyszíni felmérés során hallott vagy valahonnan máshonnan szerzett ismeretei alapján Csettinek nevezte el ezt a szigetet, de ezt a nevet sem előtte, sem utána nem használta más.  

Insel Csetti 1858. (forrás)

Egy bekezdés erejéig érdemes kitérni a térképek készítésének apropójára is. Mostanában a Hárosi-sziget a holtágának feltöltődése kapcsán kerül szóba, másfél évszázaddal ezelőtt a főági oldalának eróziója sürgette az emberi beavatkozást. Ekkoriban a Háros keleti oldalán egy vadászház állt, közvetlenül a Duna partján, ahol a folyó alámosta a partot, így azt kőszórással meg kellett erősíteni. Ez a probléma a későbbiekben is fennállt, hiszen alig húsz évvel később, amikor a magyarországi folyószabályozás egyik legdrasztikusabb beavatkozása során lezárták a Soroksári-Dunát, a megnövekedett vízhozam ugyancsak pusztítani kezdte a Budafoki-ág két partját és vele együtt a szigeteket is. 

Csőt templomának elhelyezkedése egy hosszani, a Dunával párhuzamos magaslat északi csúcsán.

Csőt falu feltárt és konzervált temploma éppen a Csetti-szigettel átellenben található. Egy, a folyóval párhuzamos futású folyóhát északi csúcsán állt, amely mintegy 3 méterrel emelkedett ki környezetéből. A település a templom körül állhatott, az ártérből kiemelkedő magasabb térszíneken. Érdekesség, hogy a folyóhát nemcsak a Háros-sziget, hanem nyugat felé is lejtett, vélhetően a vasútvonal mellett látható 101 méteres mélyebb térszín Duna-meder lehetett egykor, azonban vélhetően már a középkori Csőt falu kialakulása előtt lefűződhetett. Amennyiben feltételezzük, hogy a középkorban a Háros-sziget még a csepeli parthoz volt közelebb, és ezért kapta nevét a török-korban elnéptelenedő Háros faluról, a Csetti, vagy Csőti-sziget már akkor is a jobb parthoz lehetett közel, ezért kaphatta nevét Csőt faluról. A felfedezés felett érzett öröm mellett azonban érdemes némi óvatossággal kezelni ezt a felvetést, hiszen ez a szigetnév csak Fegyveresi Ádámnál fordul elő.