A Szentendrei-Dunán, a Luppa-szigettel szemben, létezett egy apró sziget, mely a magyar vízépítés és folyószabályozás keze munkáját dicséri. Azért dicséri, mert kevés ilyen hatékony szabályozási művet építettek a környéken, amely ennyire tökéletesen bevált volna. A tündér-szigeti keresztgát és egyéb munkálatok alig 50 év alatt eltüntettek egy egész mellékágat szigetestül.
 |
| Négy sziget. Középen a Tündér-sziget mellékágának a bejárata |
Már a Luppa-szigetről szóló bejegyzés óta terveztem, hogy írok majd a Duna hullócsillagáról, a Tündér-szigetről. A végső lökést aztán egy - sajnos névtelen - hozzászólás adta meg:
"Nagyon jó írásokat olvastam már itt a Lup(p)a szigetről, az Egyfa szigetről, de a szintén ebben a térségben lévő Tündér szigetről és a legendás 5-ös kőről még nem. Szerintem ezek is megérnének egy misét.
A Tündér sziget, ahogy a legelső képen is látszik régen még egy sziget volt. 7-8 éve olyan jó simavizű kis öböl volt, hogy precíz gyorsító edzéseket tartottunk benne (kenuval) és egy íven lehetett benne megfordulni. Ma annyira feltöltődött és elfoglalták a növények a vízfelületet, hogy 2012-ben éppen hogy csak elfértem az oldalhajós outriggeremmel. A végén kivezető kis csatorna csak minimum közepes víznél járható hajóval, de régen még attól északabbra is lehetett evezni benne.
Az 5-ös kő a Rómairól vagy bármelyik kajak-kenus egyesületből induló vizi ember számára fogalom. Ez az első és talán a legszebb hely a Szentendrei ágban ahol ki lehet kötni fürdőzni, focizni vagy akár sátrazni, bográcsolni. Néha még legelő juhokkal is lehet találkozni. Az öregek elbeszélése szerint régen meredek partfalu volt, de a szovjet katonák lesimították és tankokkal gyakorlatoztak itt. Azt is mondják azért volt erre szükség, hogy a speciális levegőbevezetős járművekkel a meder alatt keljenek át a túlpartra. [...]"
A Tündér-sziget története valamikor a múlt század '30-as éveiben kezdődött, amikor néhány homokzátony bukkant a habok fölé a luppa-szigeti medertágulatban. Ez a medertágulat látható a régi "petőfis" 10 forintoson, ahol a Luppa mellett látható még a híres Egyfás-sziget is. Hogy könnyebben megérthessük mi zajlott le a Tündér-szigeten az elmúlt évtizedekben, összeállítottam vitukis, hadtörténetis légifotókból, valamint egy vízisport és a II. kat. felmérés szelvényéből egy animációt.
A kezdetben különálló három homokzátony az ötvenes években kezdett összeforrni egy egységes szigetté. A három zátony mellett az jobb szeműek észrevehetnek egy negyediket is az 1953, 1955, 1962-os képeken. Mintha az apró Egyfás-sziget költözött volna a tündér-szigeti mellékágba, mely legkésőbb 1962-ben végleg hozzáforrott az erdős szigetmaghoz. Vajon megvan-e még az a fa?...
1958 és 1962 között épült meg az a keresztgát, amiről a bevezetésben már volt szó. Az építés célja ugyanaz volt, mint a többi dunai sziget esetében: a hajózás érdekében több víz kellett a főágba. A Szentendrei-Duna a teljes nagymarosi vízhozamnak mindössze 1/3-át szállítja, ezért itt valóban a Duna minden cseppjére szükség van ahhoz, hogy a kirándulók hajón eljuthassanak Szentendrére, Leányfalura, Dunabogdányba.
 |
| A Tündér-sziget egy képeslapon (alul, '60-as évek) |
A keresztgát megjelenése következtében azonnal megindult a feliszapolódás, annak ellenére, hogy a Tündér-sziget egy homorú folyószakaszban helyezkedik el. Először a gáttól északra lévő területen nőtt fel egy háromszög alakú kis erdő, ekkor a sziget alakja még jól kivehető, bár inkább már csak egy félszigetről beszélhetünk. Aztán a '80-as évektől kezdve a gáttól délre fekvő mederszakasz is erőteljes feltöltődésnek indult. Ennek újabb oka a környéken zajló mértéktelen kavicsbányászat volt, melynek révén a főág tovább mélyült. így egyre magasabb vízállás kellett ahhoz, hogy víz jusson a mellékágba. Állandó vízborítás híján a növényzet lassan birtokba vette az egykori medret.
A Tündér-szigeten, hasonlóan a Szentendrei-, de főként a Váci-Duna-ág szigeteihez két fő morfológiai szakaszt lehet elkülöníteni. Az első 1940-1950 között játszódott le, amikor "nagyon hirtelen" egy addig nyílt vízfelületen egy sziget nőtt ki. Ekkor kezdett "beérni" a folyószabályozás első ütemének a gyümölcse. A második a '80-as években zajlott, amikor a mellékágak mindenütt rohamosan elkezdtek eutrofizálódni, feltöltődni. Ennek legfőbb oka az elképesztő mértékű kavicsbányászat volt és az ennek következtében előálló főági medersüllyedés. Ha lakótelepeken járunk gondoljunk arra, hogy azok a tornyok főképpen dunai kavicsból készített betonból állnak.
A Tündér-sziget szükebb értelemben véve ötven évet élt. Én egyelőre nem találkoztam középszakasz jellegű Dunán ennél rövidebb életű szigettel, aki igen, kérem írja meg melyik az. Tágabb értelemben a Tündér-sziget még napjainkban is létezik, bár inkább csak papíron: térképeken még feltüntetik ezt a nevet.
 |
| A Tündér-sziget 2011. 05. 24-én (googleearth) |
A Tündér-szigetet napjainkban már csak egy szűk csatorna jelöli, melynek bejáratát kisvíz idején hiába keressük. Közepes, vagy nagyvíz esetén érdemes beevezni ide, hiszen ezt a szűkülő Duna-szakaszt már gyermekeink sem fogják látni. Talán még azt az egy fát is megtalálhatjuk.
Köszönöm az inspiráló megjegyzést, egyúttal ezúton szeretnék ösztönözni minden kedves hozzászólót, hogy legalább annyit írjon a megjegyzése után, hogy "Pista", vagy "Margitka", hogy tudjuk kiről van szó.
Én voltam a Névtelen hozzászóló, aki a cikket inspirálta. Nagyon megtisztelő, hogy részben az én hatásomra készült a bejegyzés. Eddig csak elvétve szóltam hozzá, ezért nem foglalkoztam a név kérdésével, de mostantól "Kenuzó" néven fogom ezt tenni.
VálaszTörlésKöszönöm! Amúgy nem nagyon valószínű, hogy a Médiahatóság innen vinne el embereket a hozzászólásaik miatt, szóval szerintem lehet nyugodtan saját névvel aláírni. Persze aki szeretne anonim maradni az maradjon az nyugodtan, csak ebben az esetben ismeretlenül megyünk el majd egymás mellett a Dunán.
TörlésEgy kis kiegészítés. Az, hogy még mindig van valamennyi víz az alulról megközelíthatő öbölben, csak annak köszönhető, hogy a keresztgát alatt kb. 100 m-re van egy kanyargós átkötés a főág és a lezárt mellékág között és ezen keresztül nagyvíznél még van egy kis természetes átöblítés. E-nélkül gondolom, hogy már hamarabb feltöltődött volna. Nem tartom kizártnak, hogy szándékosan hagyták meg az átkötést, végülis a folyamszabályozási célt ez nem befolyásolja.
VálaszTörlésAz ötös környékén - a Tündér sziget fölött kb. 1 km-re - a 80-as években még valóban magas part volt, amit a Szentendrén állomásozó kétéltű katonai járművek koptattak le. Ezen a helyen szoktak pontonhid építési gyakorlatot tartani egy idős svájci evezős ismerősöm emlékei szerint már az ötvenes években is. A magas part legutolsó szakasza az a hely volt, ahol az 5-ös folyamkilóméter tábla állt, amig a két oldalról keskenyedő földnyelvet a Duna el nem mosta. A kétéltű járművek természetátalakító hatására másik példa az ötös tábla helyével szemben, a budakalászi parton lévő öböl. Ez a korábban általam természetesnek gondolt öböl az utolsó húsz évben, a katonai gyakorlatok megszűntével feltöltődött és fák nőtték be.
A Tündér szigeten 1964-ben jártam előszőr, amikor már a keresztgát felül lezárta az ágat. Akkor még favázas vászon kajakkal közelítettem meg. Mostanában (1977 óta) evezős hajóval (kiel, szkiff) járok erre félé viszonylag rendszeresen, tehát elég régóta tanúja vagyok a környék átalakulásnak.
Egyébként gratulálok a Dunai szigetekhez, a benne megjelenő érdekes és színvonalas cikkekhez.
Rákos Péter
Volt egy párszáz méter hosszú kis sziget Pócsmegyertől délre, a régi turistatérképeken név nélkül szerepel, az is hasonló körülmények között születhetett és enyészhetett el. A nyolcvanas években még nagy vadevezős élet folyt ott. Most a Google Maps szerint (47.708931, 19.091363) a holtágból már csak tavak maradtak, és benőtte a növényzet.
VálaszTörlésEz a Kacsa-sziget lesz, talán itt még több a víz, de a bucka is! :) http://dunaiszigetek.blogspot.hu/search/label/Kacsa-sziget
TörlésEz az! Fogalmam se volt róla, hogy van rendes neve is, még a törzsökös helyiek is csak nudista-szigetként emlegették. Jó ez a blog :)
TörlésÚjabb nagyszerű cikket olvashattunk tőled:D Ha javasolhatunk témát, én következőnek egy kicsi és eléggé jelentéktelen, elfeledett szigetecskét javasolnék, a 6-os szigetet:) mostanában ő is sokszor van már szárazon alacsony víznél, de normál esetben ő is sziget. A nagyfeszültségű kábelnél van a kis ágban a 6-os kőnél, és semmi sincs rajta tudtommal csak fák, de te talán tudsz róla valami érdekeset, meglepőt találni, egy nyulfarknyi cikknek is örülnék róla :) Ha esetleg nincs róla hosszú anyag, lehtne vegyiteni más hozzá hasonló kis szigetekkelt, és egy cikkben összefoglalni pár ilyen névtelen szigetet. Rajta kívűl még van sziget Tahi felett kb max 3 km-re a szentendrei szigetoldalon, és aztán efelett 1 kmrel kb a kanyar után a pesti oldalon egy másik szigetvilág következik. Esetleg össze lehetne hozni egy cikket a vízkiemelőről az 1659-esnél. Vagy egy cikket a folyamszabályzásról, arra a részére gondolok amikor a kőgátakat épitették pl a szentendrei nagydunán vagy a Helembai sziget fölött a budai felén. De van egy holtág a helembai szigettel szembe a budai parton is, ami alatt szintén van egy kis sziget. A holtágban kajakoztam is, és csináltam pár képet, undoritóan meleg és büdös volt a vize, de valahogy gyönyörű volt. Nem minőségi képek de elküldhetem ha gondolod. Eszembe jutott még egy hely amiről az öregektől halottam, volt egy Totyi nevű büféféleség a szentendrei szigeten, sőt, ilyen néven 2 létesítmény is volt, persze nem egy időben. Sok öreg vizitúrázó biztos szívesen olvasna egy cikket az emlékére, és az én generációmnak is érdekes lehet. Remélem nem veszed tolakodásnak a kommentem.
VálaszTörlésPeti
A folyószabályozásról szinte mindegyik cikkben van egy kicsit szó, főleg a korai bejegyzések szóltak erről a témáról. Ha a keresztgátakra v. sarkantyúkra rákeresel a címkéknél... Az elsőnek említett szigetről biztosan lesz idén szó, de ahhoz egy interjút kellene elkészítenem, ami nem egyszerű dolog, mivel még sosem csináltam olyat. A nyári szigetkerülős evezésen majd mindegyik szigeten kikötünk! :)
TörlésEllenben egyátlatlán nem haragszom meg, ha az olvasók is dolgoznak egy kicsit, szívesen kiteszek ide komolyabb írásokat, érdekességeket, képekkel természetesen. Térképekkel (és jótanácsokkal) tudok segíteni. :)
Egy rövidke szösszenetet fűznék hozzá ehhez a cikkhez, az én ismereteim szerint a szabályozás egyik célja az volt, hogy szentendrei szigeten lévő partiszűrésű kutak, természetes szűrőréteg vastagságát növeljék. Ugyanakkor ezekkel a manőverekkel mérhetetlen károkat okoznak a dunai élővilágnak. Akárhogy is nézzük a halállomány ívó helyeit számolják föl. Ennek hatásai már ma is kézzelfoghatóak. Nem elég, hogy gyermekeink nem láthatják majd ezeket a gyönyörű helyeket, de horgászni sem fognak az ziher.
VálaszTörlésGratulálok a cikkhez nagyon jó lett, csak így tovább!
Kedves Tibi, azt tudni kell, hogy a parti szűrésű kutak nem állhatnak olyan partszakaszon, amely feliszapolódik. A kiülepedő iszap és agyag ugyanis elzárja a kavicsréteg pórusait, amelynek felületén élő baktériumok és egyéb élőlények megtisztítanák a vizet. Amelyik parton üledékakkumuláció zajlik, ott általában a csápos kutaknak annyi.
VálaszTörlésVéletlenül akadtam erre lapra, és érdeklődve olvastam "névtelen" később "kenus" néven hozzászóló bejegyzését.
VálaszTörlésA Totyi vendéglőről szóló sorait egészíteném ki. A hatvanas évek elején még fénykorában működött a kis, néhány négyzetméteres vendéglő, körülötte x lábú asztalokkal és padokkal. Egyszerűbb ételeket, sört fröccsöt, málnaszörpöt stb. kínáltak, de hozott ételt is lehetett fogyasztani. Hétvégeken az evezősök tömege állt meg a Totyinál vagy más néven 1-es kútnál, ezért az előtte lévő kb 150 méteres aprókavicsos parton szinte alig lehetett kikötni a csónakok között. A Totynak rövid ideig volt egy szárnyas nevezetessége is, a Gyuri névre hallgató szarka, amely akármilyen furcsa, szólítgatásra leszállt az asztalhoz is, sőt egy ízben rálépett apám tojásrántottás tányérja szélére és egy cseppet sem zavartatva magát eszegetni kezdett. Erről a szarkáról - már nem emlékszem, hogy a Nők Lapja vagy az Ország-Világ - közölt egy írást is. A Totyi a hetvenes évek közepén még működött, hogy mikor zárt be nem tudom, de miután néhány éve újra evezek, már csak egy lépcsőmaradványt találtan belőle, gyakorlatilag nyom nélkül eltűnt. (A most a fák között látható épületrom nem a Totyié, hanem az attól északra 2-300 méterre állt vízügyes épület maradványa.) Gábor
Mióta elkezdtem kenuzni járni az Újpesti Hajós Klubbal, azóta ez a blog is kötelező olvasmány számomra, nagyon érdekes.
VálaszTörlésÉs vasárnap mi a keskeny mellékágon (a vízre dőlt faágak között lavírozva) de még körbe tudtuk hajózni a szigetet, szerencsénk volt a vízállással, nagy élmény volt.
Ennek igazán örülök! Ha legközelebb mentek, vigyetek fényképezőgépet, aztán kiteszem ha jól sikerültek!
VálaszTörlésA google térkép az Egyfás-szigetete Pulay-sziget néven jeleníti meg.
VálaszTörlésHonnan ered ez a név elnevezés ?
Hát ez borzasztó érdekes. Rákerestem, de fogalmam sincsen, remélem tudni fogja valaki.
VálaszTörlésNem tudom hogy él e még ez az oldal. Most talàltam rà és kicsit megkönnyezve olvastam hogy a Toty i falatozojàrol is szó van benne. Ő az én nagymamàm volt☺ sokak emlékeznek rà és a főztjére. Örülnék ha valaki ìrna egy cikket róla képeket is tudnék hozzà adni. Anyukàmnak ( Totyi lànyànak) ör
VálaszTörlésLenne ez egy oriàsi meglepetés hisz ő is ott tőltötte gyerekkoràt a szigeten. Van egy kut ott amin az àll "Totyi kút" az még meg van legalàbbis pàr éve még ott volt.
VálaszTörlésA képeknek nagyon örülnék, mert akkor lefényképezném a hűlt helyét és már készen is lenne az írás.
VálaszTörlésKöszönöm a vàlaszt. Nem is reméltem. Hol jelenne meg? És hova tudnàm a fotókat küldeni? És kell e még valami info?
VálaszTörlésMég Bodrogi Gyula és Voith Ági is tudna mesélni. Sokat jàrtak oda.
VálaszTörlésA szerzői jogok alatt van egy mail cím és ezen a blogon jelenne meg az írás. Minden infónak örülök, mert én még nem hallottam erről a helyről, csak itt hozzászólásban.
VálaszTörlésElnézést hamarosan küldöm a képeket. Nem volt időm eddig rà.
VálaszTörlésJelentem, ma járható volt az ág. Igaz csak forgolódva a páros kajakkal (egyszer be is borulva:D), de végig tudtunk rajta menni. Most 300 cm a vízállás Budapestnél (http://www.eumet.hu/vizallas/duna/#budapest), ilyenkor járható, talán 20-30 cm-rel alacsonyabb vízállás esetén is. Gyönyörű és valóban nem biztos, hogy még 5-10 év múlva is végig lehet menni rajta.
VálaszTörlésNagy nosztalgiával olvasom a megjegyzéseket, totyi büfével kapcsolatban. Végül készült írás Edina Török információi illetve képei alapján
VálaszTörlésGyerekkorom óta evezek a Dunán. Sokszor voltam már az Öbölben. Anno gyerekkoromba (kb 1989) Apámékkal még kiel-lel is át tudtunk menni az öblön és a csatornán kievezni. Igaz a végén már nem igen volt hely az evezőnek.
VálaszTörlés2021 Augustus 15 én voltam egy tengeri kajakkal, amit a Békében kölcsönöztem. Kidőlt nagy fák ellenére, még egy kajakkal végig lehet menni most is. Aktuális vízállás 276 cm volt Budapestnél. A nagy Dunára kivezető szakaszon az utolsó métereknél, már leért a kajak alja. Itt ki kellett szállni, és áttolni a vízen a kajakot. (ha 5-6 cm magasabb a víz átmegyek rajta) Asszem ez a legkisebb vízállás amin még ki evezhető a holtág. És a bedőlt fák fölött is átmegy a kajak. Talán kenuval is megközelíthető.
A mai napon, azaz 2023. április 22-én végigmentünk rajta kajakkal úgy, hogy 370 cm-es volt a vízállás. Elképesztően hangulatos és vadregényes volt, főleg az északi része. Erősen kellett forgolódni, meg néhány helyen majdnem leértünk, de sikerült. A konklúziók:
VálaszTörlés1) A szigetet már majdnem elöntötte a Duna ennél a vízmagasságnál, nagy része vízben volt, és így is, a mederben több helyen már kicsi volt a víz. Főleg az északi szakaszon, néhány helyen már alig tudtunk átmenni, ha 20-30 cm-rel kisebb a víz, ez már nem megy. Vagyis a 2017. augusztusi bejegyzés óta legalább 30-40 cm-t töltődtek az ágak, mert 300 cm-nél már biztosan nem lenne járható. A szigetjelleg emiatt már csak az északi bejáratnál maradt meg, ott meredek partfal van, egyébként már nincs.
2) Kb. 350-400 cm közötti vízállásnál van értelme erre menni, de a legoptimálisabb ez, a 360-380 cm közötti.
3) A déli részén, egészen az utolsó szakasz kivételéig még aránylag mély volt a víz ilyen állásnál, néhány helyen a két métert is meghaladta.
4) A 2017-es bejegyzés óta eltelt 6 év, az ág még mindig bejárható, de már csak nagyon szűk tartományban (vízállásra gondolok). Ez évente pár nap, legfeljebb pár hetes időablakot jelent, jellemzően tavasszal.
5) Igen, ha mindez így folytatódik, a sziget teljesen el fog tűnni. Én kicsit kijjebbre becsülöm ennek idejét, úgy 2030-35. közé. Ha az északi bevezető csatornát kicsit megkotornák és a bejáratát a Duna folyásirányához igazítanák, az sokat javítana a helyzeten.
Kimondható, hogy a sziget a végóráit éli, és már nem sok ember fog tudni úgy végigmenni rajta élvezhetően, mint mi ma.
Tobak László
2023. május 15. 411 cm-es vízállásnál kettes tengeri kajakkal körbejárható volt a Tündérsziget.
VálaszTörlés2023. november 23. 463 cm-es vízállásnál kettes tengeri kajakkal körbejárható volt a Tündérsziget.
VálaszTörlés2023. november 25. 409 cm-es vízállásnál kettes tengeri kajakkal még éppen körbejárható volt a Tündérsziget.
VálaszTörlésTrollius 2024. június 15-én este 8-kor 510cm-es vízállásnál (Vígadó) tartottunk felfújható kajakokkal Szentendréről Rómaira és sikerült megtalálnunk az északi bejáratot. Varázslatos a hely! A 4,5 méteres hajókkal szépen ellavíroztunk a fák között.
VálaszTörlés