Mederkotrás Nagymaroson

A 2018-ban megkotort Kompkötő-sziget után újabb "élő" dunai szigetet hoznak létre a Dunakanyarban. A helyszín ezúttal a Nagymaros és Kismaros közötti homokzátonyos bal part. 

A kotróhajó (fotó: Zirig Árpád)

Amikor Zirig Árpád először szólt, hogy éppen kotorják Kismaroson a szigetet utána kellett kérdezni, hogy melyiket? Szigorúan közigazgatási alapon Kismaroson ugyanis egyetlen sziget volt (a Kismarosi-sziget) még nem is olyan rég is és azt biztos, hogy nem kotornák meg. Feljebb, Nagymaros felé pedig számos zátony található, egy részük már be is erdősült az elmúlt néhány évtizedben. 

A Nagymarosi-sziget és zátony 1989-ben, utóbbi még jobbára kopaszon

Ezen a szakaszon zajlik ugyanis a magyarországi Duna-szakasz leglátványosabb és legintenzívebb szigetfejlődése. Jelenleg is. A folyószabályozás a Szentendrei-sziget felső csúcsánál egy viszonylag széles medret hagyott meg a Dunának, ahol a folyó kitöltötte a rendelkezésre álló teret úgy, hogy a csendesebb folyású szakaszon lerakta a hordalékát. A Sólyom- és a Kismarosi-sziget között hatalmas területen képződött kavicszátony, melynek a legmagasabb részei idővel beerdősültek. Az alsó zátonyon 1989-ban elig telepedett meg a növényzet, de a mellékága már akkor is javarészt feltöltődött. Mindez olyan gyorsan történt, hogy ezeknek a szigeteknek a mai napig nincsen hivatalos neve (annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban 2013-ban megkérdeztük a Földrajzinév-bizottságot is), így nem is olyan egyszerű róluk írni, rájuk hivatkozni. A köznyelv "homokszigetként" hivatkozik rájuk, amely elnevezés általában egyet jelent a remek strandolási lehetőséggel. 

Nagymarosi-szigetvilág (Selmeczi Kovács Ádám fotója)

2020. szeptemberében a képen látható hosszúkás sziget (nevezzük most az egyszerűség kedvéért Nagymarosi-szigetnek) mellékágában zajlik a kotrás. A képes beszámolót Zirig Árpádnak köszönhetjük, aki a helyszínen járva élt a lehetőséggel és meginterjúvolta az egyik uszályost. 

Eszerint a homokos szigetcsúcs megmarad, de az eliszaposodott, berakódott medret a zárásig, vagyis kb. a Nomád Bárig végig kikotorják. Valószínűleg megszűnik a száraz lábbal átsétálás, de az iszapos lerakódás, az első sziget lassú beleolvadása a partba megszűnik, vagyis lesz ívóhely a halaknak, kevesebb lesz az ember által otthagyott szemét, és valós dunai környezet alakulhat ki újra.

(fotó: Zirig Árpád)

(fotó: Zirig Árpád)

Jól látható a kitűzés a szigeti oldalon (kép: Szentkuti Roland)

A feliszapolódott mellékág 2015 őszén

 

Az alsó szigetcsúcs 2015 őszén

Fontos leszögezni, hogy ez a mellékág nem hajózó út, így a kotrás nem ezért fontos. Korábban 2019-ben a "Kismaros Község II. Települési Környezetvédelmi Programjában" már szerepelt egy mondat a Duna "ökológiai célú" mederkotrásáról. 2020. Májusban a kismaros.hu már hírt adott egy kotrásról a kismarosi Duna-szakaszon. Valószínű, de nem 100%-ig biztos, hogy akkor is ugyanerről a szakaszról volt szó. A kotrás célja feltehetőleg a sziget sziget mivoltának visszaállítása, kérdés csupán az, hogy a hidrológiai helyzet megváltozik-e annyira, hogy újabb feliszapolódás ne következhessen be. 

Tovább folyik a partrendezés Verőcén

Tavalyi utolsó bejegyzésünkben a rejtélyes verőcei mederkotrás körülményeit sikerült tisztáznunk, szerencsére maga a tervező is segítségünkre sietett a helyzet tisztázásában:

"A mederkotrás vízjogi és környezetvédelmi engedélyek birtokában történik, a tervek, hatásvizsgálati anyagok (előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció, Natura2000 hatásvizsgálat) az engedélyezési eljárás során mind a Zöldhatóságnál, mind Verőce Önkormányzatánál kifüggesztésre kerültek.

A mederkorrekciónak konkrétan két célja van:
1. a verőcei partfal alámosódásának megakadályozása
2. a partszakasz többi részének eliszapolódásának megelőzése

Az első kizárólag az épített környezet - tehát a helyi lakosság érdekét szolgálja, viszont a második - amellett, hogy a part kikapcsolódásra, fürdőzésre való alkalmassága megmarad - az itt élő Natura2000 jelölő fajok - pl. az év hala, a magyar bucó - élőhelyének megőrzését is szolgálja."

A kotrás már befejeződött, jelenleg a parti mélyedések visszatöltése zajlik, melynek révén a parti ingatlantulajdonosokat és a híres Ybl-féle támfalat nem fenyegeti többé az alámosódás veszélye.

Képes beszámoló: Zirig Árpád

Ősz óta kotornak folyamatosan a falu előtt, a Vác felőli oldalon kezdték, de hónapok óta a falu kismarosi vége és a Török-patak között dolgozik a kotró.

Július 9-én jött egy másik hajó is. A kotróhajó mellől ehhez úsztatják az uszályt, majd az felkapja a sódert és a part mellé köpi a szállítószalaggal, hogy azt a kis öblöt, ahol a víz meg tud fordulni és a nagy hajók hullámai egészen az Ybl-támfalig csapnak, betöltsék.

Az idősebb helyiek azt mondják, hogy az akkor alakult ki, miután a támfal új szakasza megépült, mert annak töltőanyagát simán a Dunából kotorták ki, és azzal megváltozott az áramlás, és kialakult az öbölke. Ez nem tudom helytálló-e, de tény, hogy az érintett házak lakói nem voltak jó helyzetben, próbálkoztak egyénileg nagy sziklákat leszóratni, de nem volt maradéktalanul sikeres.

Az elmúlt héten közben abbahagytak a kavics kirakását,es már járt erre valami bulldózer es megkezdte a simítást.

A hírek szerint a beavatkozásra az épített környezet megóvása miatt volt szükség, reméljük, hogy a Török (Morgó)-patak torkolatától lefelé nem egy Dunából kiemelkedő szigetecske csíráját egyengették el.

A munkálatok pontos helyszíne:  47°49'20.6"N 19°01& - Google Maps
Képek forrása: http://indafoto.hu/baowah/betoltik_az_oblot