2010. szeptember 25., szombat

Link ajánló: Lupasziget.hu

Kitettem a fontosabb honlapok közé a Lupasziget.hu linket, melyet tegnap találtam. Meg kell mondanom, hogy nagyon örültem neki. A sziget története kötelező olvasmány is lehetne a Dunai szigetek olvasóinak. Nekem is új volt például, hogy a régi petőfis 10 forintos bankjegy hátulján három sziget is látható! Rengeteg fontos adalék, adat, leírás is található a honlapon, mind a vízállásról, mind a folyószabályozások következményeiről.

A lakók, nyaralók 1932-ben vehették először birtokba a közigazgatásilag Budakalászhoz tartozó szigetet, ekkor indult meg a parcellázás. Névadója Luppa Péter országgyűlési képviselő volt, azelőtt Mészáros szigetnek hívták. A sziget közösségi életét is megjelenítő oldal szemlélete hasonló a Dunai szigetek bloghoz, ezért mindenkinek szeretettel ajánlanám nemcsak az olvasását, hanem a meglátogatását is! Elérhetőségek, menetrendek ugyancsak fellelhetők az oldalon!

2010. szeptember 23., csütörtök

Könyvajánló: Margit-sziget, Törs Kálmán 1872

  
Ma az Eiffel Antikváriumban igazi kincsre leltem. A 600 forintos dobozban ott hevert Törs Kálmán 1872-es Margit-szigete. Igaz, hogy reprint kiadás, de minden pénzt megér. 
Két fő részből áll, az elsőben a sziget múltját, régiségeit mutatja be Rómer Flóris tanítványa. Szó esik a római múltról, a Boldogasszony templomról és zárdáról, ahol Szent Margit is élt. Állt itt rendháza a johannita lovagrendnek, vára az esztergomi érseknek, Törs Kálmán még egy római torony romjait is megemlíti a sziget északi részében.
A második rész a sziget jelenével  foglalkozik, Budapest városfejlődésének egy pillanata bontakozik ki előttünk. "...ott, hol most a Lipótváros legszebb házsorai emelkednek, nehány évtized előtt csolnakon vadkacsázni jártak az urak a nádasba..."
Még nem épült föl a Margit-híd, a második híd Buda és Pest városa között, melyek ekkor még külön Szabad Királyi Városok.
Mi is odaállhatunk Törs Kálmán mellé, mikor ezeket a sorokat írja a sziget déli csücskén növő füzes erdőben.

"A sziget déli részén nyires erdőcske terül, fehér törzseivel, lelógó ágaival. E nyires alól leirhatatlan a kilátás. Órákig elmerenghet a szem rajta és nem fárad bele, s ha a nap egy másik szakában nézi, egészen ujnak tetszik ismét. Nem kell hozzá egyéb, csak hogy a világitás más oldalról jőjjön, s egészen kicserélve látszik a táj.
Baloldalt Pest gyárainak gomolygó füstjét lilaszinüre festi a napsugár, mig palotáinak ablakain izzó vörössé törik, mintha tüz égne rajtuk belül s lángban állnának a szobák. E kőből rakott kolossoknak tűzszeme van, mint Dante alakjainak a pokolban. Az egész város fényözönben uszik, s a messze falvak köralakjai is ott lebegnek tisztán a láthatár szélén. Jobbra látszik Buda-Ujlak, a vár, a Szent-Gellért-hegy, az oldalába rakott fecskefészkekkel, a mikben a szegény nép lakik. A citadella, a mogorva hegygyel, a királyi vár fel egész a Mátyás tornyáig tömör árnyat vetnek az egész budai Dunapart hosszában. Pesten a fény, Budán az árnyék a legszebb összhangzatban, melyet valaha festő képzelete álmodhatott. Közbül csillámlik a Duna s elviszi tekintetünket egész a Csepel-szigetig, mely e pontról tekintve, a viz határát látszik képezni, mintha nem is volna folyam, hanem valamely tó, a mit a felséges látvány emelésére emberi kéz csapolt ide. S valóban, a folyam csendes, sima tüköre sem akarja megczáfolni e fogalmukat, oly nyugodt, mintha álló viz volna s nem is jutna eszébe, hogy a fekete tengerbe siet. Csak a soroksári kanyarodás felé látható egy nyilás, a melyen elszabadulhatnak csillogó árjai. Itt messze, messze összeölelkezik az égboltozattal, összeolvad vele, elvész benne, mintha a lehajló égbe folyna bele.
Ez elragadó látomány nagyszerüsége mellett egészen el vész Budapest legnagyobbszerü épülete, a lánczhid. Ez óriási épitmény, melynek megcsodálására siet fel a vidék, s mely országunk egyik büszkeségét képezi, az egész tájkép nagyszabásu szépségeivel szemben csaknem hogy elenyész, eltörpül, s csak hosszabb szemlélés után veszszük észre a Duna közepén álló két oszlopot, melyen aztán felötlik a hid is, mint valami nádfonatu dobogó, melynek csak merész hajlását csodáljuk.
Nem tudjuk, örüljünk-e neki, vagy fájlaljuk, hogy a Margit-sziget déli csucsa e gyönyörü kilátásától meg lesz fosztva.
A Dunaszabályozást és a fővárosok egyesitését czélzó munkálatok terve szerint ugyanis a Margit-sziget déli végét meg fogják hosszabbítani, ugy hogy ez a pesti északi és a budai vaspályák indóházait összekötendő vasuti hid egyik oszlopának támpontját képezendi. Ez épület, a mint a tervből kitetszik, méltó társa lesz a lánczhidnak. Középen felül fognak elrobogni a gőzvonatok, két oldalt egyéb jármüvek, mig alább, mint valami függő erkély, a gyalogjárók számára épitett járda fogja szegélyezni Pestről, Budáról, a szigetre szolgáló gyönyörü lépcsőzettel. Ez által a szigettel való közlekedés, mely most egyedül a hajókra szoritkozik, nagyban könnyebbülni fog, de a sziget egyuttal nagyrészt elveszti azt a páratlan szép kilátást, mely innen a két főváros legszebb részének panorámájára nyilik.
Jobbfelől kissé korlátolva van a kilátás egy kisebb sziget által, melyet a Margit-szigettől csak egy keskeny és sekély csatorna választ el. E sziget sürün be van nőve a vizes talajt szerető fákkal. Épen ellentéte a kultivált Margit-szigetnek, mert ezen még kertész ásója, favágó baltája nem hagyott nyomot, tán mióta fennáll. E sziget most Buda városáé, de a Margitsziget igazgatósága bérli évi 600 frtért, nem azért, mintha hasznot hajtana, mert a szigetről a lekaszált füvön kivül ugy sincs egyéb haszon; de az okból, hogy az illetéktelen látogatóktól, kik ez oldalról ladikon, egy szál deszkán, vagy az elválasztó csatornát egyszerüen átlábolva, könnyen átjöhetnének, a bemenetelt elzárja. Ha e csatorna alsó végét erős czölöpökre támaszkodó gáttal elrekesztenék, a Duna maga hordaná meg kaviccsal, iszappal s nehány év alatt a két sziget egyesitve lehetne. De Buda városa nem szivesen válik meg a szigettől, melynek pedig vajmi kevés hasznát veszi. A föntebb emlitett Dunaszabályozás azonban alkalmasint segiteni fog a bajon, egyesiti a két szigetet, mely esetben aztán az "allodium" fölötte alkalmas lesz egy kis tehenészet felállitására a Margit-szigetbeli vendégek számára, üvegházaknak, melegágyaknak stb., hogy a plántákat és csemetéket ne legyen szükség messze földről ide hordani."

2010. szeptember 18., szombat

Az egykori Torda falu elhelyezkedése és a korabeli Duna medrek


Aki mostanában jár a Szentendrei szigetnek Váccal szemközti részén nem is gondolná, hogy ott a nadrágszíjparcellák helyén egykor település állt (1. kép). A török időkben elnéptelenedett falu neve átöröklődött a Dunában álló szigetekre és két dűlőre, az Alsó-, és Felső Tordákra. Az élesebb szeműek a friss szántásban (jó ha nagy eső is volt nemrég) számtalan cseréptörmelékre bukkanhatnak (2. kép).  




Torda falu keletkezésekor még egy önálló sziget csúcsán állt. A szintvonalak alapján megállapítható, hogy a jelenlegi Duna fölött mintegy 6-7 méter, a nyugat felé eső, mára feltöltődött meder fölött 3-4 méter szintkülönbség volt. Ez a viszonylag ármentes térszín alkalmas volt a megtelepedésre.


A Szentendrei-sziget több szigetmag összeolvadásából keletkezett, a szigetmagok között egészen az ármentesítési munkálatok befejeztéig (1940-es évek) gyakran újra és újra birtokba vette a Duna az alacsonyabban fekvő egykori medreit. A Duna Mappáció során készített feljegyzésekben szó esett a Nagy Árokról, mely Suránytól északra vezette le időszakosan az árvizeket. Szigetmonostor fölött is sokszor átszakadt a Váci Duna a Szentendrei Dunába és viszont. Ilyen medermaradvány húzódik a Tordai szigetmagtól nyugatra is (a képen kék nyíllal jelölve). A légifelvételen szépen kirajzolódik a mederben épült homokzátony (1. kép). Kevés szerves anyagot tartalmazó homok lévén a növényzet gyérebb rajta, mint a környezetében, így könnyebben azonosítható felülről, mint a helyszínen barangolva. Mivel már régebb óta mezőgazdasági művelés alá vonták ezt az elhagyott medret, az egykori szintkülönbségek már nem vehetők ki a 10.000-res katonai térképen (3.kép).


Az elhagyott-elpusztult Torda falu látképe napjainkban, nyugat felé tekintve. Keskeny nadrágszíj parcellák állnak itt ma, alig néhány épülettel. Területe Tahitótfaluhoz tartozik.

2010. szeptember 14., kedd

Környezeti hatástanulmány készül a Gödi Gázló kotrásáról

 
Göd város honlapjára tegnap 14:37 órai dátummal felkerült ez a dokumentum a környezeti hatósági eljárás megindulásáról. Érdemes végigfutni, mindössze két oldal.


Holnap, szeptember 15-én lesz délelőtt tíz órakor a megbeszélés a Városházán, erről az EU által finanszírozott beruházásról, mely a hajózhatóság javítását tűzte ki célul a Dunán.

Szeptember 16-án délután 5-kor lesz egy Városfejlesztési Bizottsági ülés, melyen ez a téma is szóba kerül. Aki éppen ráér menjen el, főleg ha még Gödön is lakik, és jelent számára valamit a Duna, mint élő folyó.

Október 19-én, tehát a 3 hónapos határidő lejárta UTÁN közmeghallgatás lesz a témáról a Városházán délután 2 órakor, gondolom azért ekkor, mert ez a hétköznap déli időpont legtöbbünknek alkalmas lesz... Ekkor már valószínűleg a kész tényekkel fognak szembesülni az érdeklődők.

Az érintett területek térképen:


A kotrás területe Göd, Dunakeszi és Sződliget-Horány határán. A kotrás paraméterei:

Hossz:                                     1785 m
Szélesség:                                150-180 m
Kotrás által érintett terület:       cca. 29 ha
Kotrás átlagos mélysége:          40-60 cm
Kotrás maximális mélysége:      95 cm
Kotrás anyagmennyisége:         53000-73000 köbméter
    


A lerakásra szánt terület Vácott a Torda-szigeteknél.

A depónia hossza:               700 m
A depónia szélessége:         140-150 m
Depónia területe:                 cca. 10 ha
A lerakott anyagmennyiség: 53000-73000 köbméter
Depónia magassága:           A Gödön kitermelt anyag magasságának háromszorosa, 120-180 cm
Erre valószínűleg még rájön a Sződligetnél kikotort anyagmennyiség.

2010. szeptember 12., vasárnap

Az alsógödi strand képeslapokon

 

Az alsógödi magaspart Csónakház és a 11-esek (Kossut L. utca) közötti szakasza. 



Két kép az alsógödi révátkelésről, az egykori Zsuzsi, most Széchenyi-forrás fölötti lépcsőkről.


Az egykori téglagyári kikötő. A Feneketlen tavi Duna-szakasznál készült képen háttérben a Gödi-sziget. A bal oldalon horgonyzó hajó egy úszó fürdőház, míg a kép közepén álló bárka szolgált a téglák szállítására. A sziget egykor sokkal keskenyebb volt, ezt jól láttatja a ritkás és alacsony növényzet. Az előtérben a későbbi Feneketlen-tóból, a téglagyártáshoz kibányászott agyagkupacok látszanak.

Köszönet a képeslapokért Horváth Tibornak!

2010. szeptember 7., kedd

A Gödi-sziget képeslapokon







E négy képeslap a két Világháború közötti alsógödi strandot mutatja be. Mind a négyen északi irányba tekintünk, balra a látható a sziget. Az első kép készült legészakabbra, a Feneketlen-tó magasságában. A harmadik képen a piarista iskola alatti kiépített sétányt láthatjuk, a negyedik a Széchenyi-csárda alatti fövenyről készült. Így 70 év távlatából is nagyon nehéz elképzelni a partot, ahogy a képeslapokon látszik. Igencsak gondban lenne az is, aki arra vállalkozna, hogy újrafotózza ezeket a helyszíneket.

Napjainkra bal oldalt sűrű, 100 méter széles ártéri erdő nőtt, az egykori homokos part iszappal és szerves anyaggal töltődött fel. Az egykor széles Kis-Duna ág szélessége már csak harmada-negyede az egykorinak. Errefelé már nem járnak fürdőzők, legfeljebb sétálók, akik menekülnek a szúnyogos ártérről. A folyószabályozás következtében létrejött új alsógödi Duna-part már nem csábítja Budapestről a nyaralókat, a kis szigetcsúcs kivételével, ahová nyaranta a fél település bezsúfolódik. Motorcsónakokkal, jetskikkel, vízisível. A mellékágban már csak magasabb vízálláskor lehet csónakázni, magas vízállás esetén pedig csak a révnél lehet lejutni a Dunához.

Még több képeslap található a 2010-es évi XV. Gödi Almanachban.
Köszönet a képeslapokért Volentics Gyulának!

Esetleg ha bárkinek lenne hasonló képeslapja, régi fényképe a Duna bármely szakaszáról odahaza, és szívesen felajánlaná digitális formában a DunaiSzigetek blog számára, azt nagyon megköszönném.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...