Az első észak kelleti Osztálynak 50dik Táblán való Duna környéke meg irása
A Szent Endrei Sziget környül folyó nagyobb Duna árkát adja elő ezen Tábla a Tekintetes Pest Vármegyében helyeztetett Grof Eszterházy János Pots Megyer faluja, Hertzeg Grassalkovits Szöd faluja és Göd Pusztája határain.
Ezen Wátzi Duna ága sokkal nagyobb a Tótfalussi Duna ágnál magos partok között és mély ágyba sebesen folyik, a hajokázásra egyebirant igen alkalmatos, tsak hogy a karaj mellyékének igen zátonyos vólta kissebb vizkor a hajokat igen tavol a vontató erötöl járni kényszerít, melly nagy erö s' idö veszteséggel van oszve köttetve. A sok zátonyoknak oka pedig a mind két partján lévö sivány homok, melly a szelek által a Dunába hordatvan mindeg uj zátonyokat formál. Annal fogva és a kétszeri által változás miatt a hajósok inkább a Totfalussi Dunán vontatnak felfelé, tsak nagyobb ár vizkor, mikor a Totfalussi Dunán több lapossabb partokon gázoltatni és több fokokon által usztatni kellene inkabb a Wátzi Duna magassabb jobb partjára kerülnek. Az aláfelé sietö hajók tobbnyire mind a tágasabb és sebessebb Wátzi Dunán járnak tsak kissebb könnyen forgatható hajók evedzenek a Tótfalussi Dunán aláfelé. A viz sebje általjába a jobb Duna parthoz közelit.
Az ezen a Táblán ki tetzö jobb Duna partja tsak éppen a felsö Tábla végén a Nagy árok be szakadása mellett olly alatson, hogy a nagyobb ár viz fellyebb növén magát a Nagy árok laposságába el öntheti, azon kivül a jobb part altaljába magassabb a leg nagyobb viz állásnál, menetelen iszapos karaju, sárga homokos földböl álló. A jobb Duna partja mellett levö Somos erdötske, Körtvélyes Földek, Gyümöltsös erdö és öreg Füzes erdö erössebb homokos földböl állanak. A bal Duna partja a felsö Tábla végén a Chlinski árok torkáig alatson, lejtös iszapos karaju homokos agyaggal vegyes földböl álló, de a Rakossi major domb fele hamar emelkedik. A Chlinski árok torka alatt a bal Duna partja egy kis darabon magassabb a leg nagyobb viz állásnál, azutánn középszerü magasságú, menetelen, iszapos karaju, homokos agyaggal vegyes földböl álló. A Chlinski arok a Szöd felöl jövö Mlinski árokbol ki szakad, s a ki szakadása mellett azért van el töltve, hogy a Mlinski arok felül folyó vize a kanalis utján a réteket táplálja. A Mlinski Árok a Szödi hegyek közzül zúgással jön, alább a Szödi malomtol tartoztatva a Nagy rét lapossan el terül, és kiváltképpen minek elött a viz le vévö arok el készült volna a Szödi és Gödi réteket gyakran el boritotta, most egy kis arok vezetti a vizet a malomra nagyobb ásott árok pedig a Gödi pusztán keresztöl vezeti a fellyebb folyó vizet a Dunába.
A bal part mellett levö homok dombok sárga sivány homokbol állanak és többnyire meg vannak gyepesedve, a rétek pedig fekete homokos agyaggal vegyes földböl állanak.
