2018. január 31., szerda

Kecske-zátony, Lapos-sziget


2017. november végén bukkantunk rá egy eltűnt győri szigetre, amelyet egyetlen korabeli térkép sem jelölt, így a nevét sem tudhattuk. A blog írásban az a szép, hogy nyugodtan meg lehet írni azt is, amit nem tudunk, de szeretnénk, hogy kiderülne. A cikket átvette a Régi Győr csoport, az Index és végül a Kisalföld újság is, így elmondható, hogy az írás elérte a kívánt hatást. Meglett a sziget neve, megtudtuk az eltűnés időpontját és okát is, amellett, hogy az egyik legnépszerűbb írásunk lett 2017-ben. 


Tartoztunk annyival ennek a kis dunai szigetnek, hogy eltűnése után ötven évvel legalább egy nevet találjunk neki, ezért a blog hat lehetséges nevet versenyeztetett meg az olvasók körében. Hála a Régi Győr oldalnak, a 918 szavazó nagy hányada győri volt, így mondhatni helyben dőlt el a sziget neve. Két hónap alatt a Lapos-sziget került ki győztesen, a szavazatok relatív többségét (268 szavazat; 29%) megszerezve. A győzelemben szerepet játszhatott a híres Lapos-tanszék, csakhogy ez alatt a két hónap alatt előkerült a sziget korabeli elnevezése is.


Méghozzá egy kommentből a Régi Győr oldalon: 


Sajnos ezt az információt nem lehet visszanyomozni és mivel térképen sem szerepelt soha kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az 1960-as években valóban Kecske-zátonyként ismerték a szigetet a győriek. A Lapos-sziget elnevezéssel párhuzamosan akár ezt is lehet használni a település történetével, vízrajzával foglalkozó írásokban.

Ugyanakkor több új részlet is felbukkant a sziget eltűnésével kapcsolatban. Egy 1969-ben készült fénykép alapján a Kecske-zátony ebben az évben már nem létezett, legalábbis a növényzet eltűnt róla. A győri Távközlési Főiskolát 1968-ban kezdték építeni, ami nem az épületek felhúzásával vette kezdetét, hanem a terület előkészítésével. Azaz a Vásárhelyi utca parasztházainak ledózerolásával, amiben a helyben állomásozó szovjet hadsereg is segítséget nyújtott. Minderre egy Kisalföld hétvégi mellékletben 2018. január 27-én megjelent cikkből derült fény. Ebben a szerző megemlítette ugyan a Dunai Szigetek blogot, de az írás megjelenésről már nem kaptunk értesítést. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az online verzió fizetős, és sok pénz az 1990 forint egy olyan cikkért, amely hibáival együtt már megjelent itt a blogon...


A cikk második részében szereplő új információk révén némiképpen pontosíthatjuk a képet a Kecske-zátony felszámolásáról. 1970 és 1971 tavasza között zajlott a főiskola területének feltöltése. Egy év alatt 116 ezer köbméter anyagot terítettek szét a révfalusi oldalon, hogy se a Mosoni-Duna, se a Rába árvizei ne akadályozzák az oktatást. A feltöltéssel két legyet ütöttek egy csapásra, ugyanis a mederből kitermelt sziget révén egyszerre magasodott a talajszint és csökkent a Mosoni-Duna szintje. A munkálatokat az Észak-dunántúli Vízmű és Mélykotró Vállalat, valamint a FOKA, azaz a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat végezte. 


Így sikerült két hónap alatt minden apró mozaikdarabkát összeillesztve fényt deríteni egy 50 éve eltűnt dunai sziget sorsára és egy névadással megadni neki a végtisztességet. 

Nyugodj békében, Kecske-zátony/Lapos-sziget!

2018. január 21., vasárnap

A Rábca négy torkolata II. - Séta a Bercsényi ligetben


Sorozatunk első részében a győri Rábca történelem előtti torkolatait vettük górcső alá. Történetünk fonalát ott vesszük fel, ahol már térképekre hagyatkozhatunk nyomozásunk során. Ma egy olyan mederszakaszt járunk be, amely több mint száz éve nem funkcionál mederként, ugyanis Győr városa egyszerűen odébb tette a folyó torkolatát 1906 nyarán.


A Rábca-torkolat a Radó-szigettel

Előző bejegyzésben bizonytalanságban hagytuk az olvasót, nem eldöntvén a kérdést, mi történt a  Rábca torkolatával a Nagy-Tákó kanyarulat lefűződése után. Az egyik elmélet szerint a Rábca a győri Bercsényi-ligeten keresztül érte el a Mosoni-Dunát, de nem kizárva azt a lehetőséget, hogy Győrszigetet már csak a nevéből adódóan egy Rábca-ág északról is körülölelte, valódi sziget-hangulatot kölcsönözve az 1905-ig önálló településnek. Egy másik (nem hivatkozott) elmélet szerint, melyet a Régi Győr honlap említ az épülő győri vár árokrendszerének vízellátása miatt vezették a Rábcát a mai Bercsényi liget helyére. Egy biztos, a modern kori térképészet hajnalán (XVIII. sz. vége) már csak egyetlen ágban folyt a Rábca a Mosoni-Duna felé. Mégpedig a mai sétánk helyszínén, a Bercsényi-ligeten keresztül. 
Győr, 1840-ben.

1840 körül a Rábca viszonylag kanyargós, (kis)alföldi térszínen érkezett meg Győrbe nyugat felől. Pinnyéd előtt egy már levágódott kanyarulat elhagyása után balról felvette a Tákó-kanyar maradék vizeit, majd egy éles jobbkanyarral beérkezett a városba, méghozzá Győrsziget és a bécsi külváros, (korábbi nevén Rácváros, újabban Újváros) között. Délkeleti irányból egy szokatlanul éles, derékszögű kanyarral északnyugat felé fordult és a Radó-sziget mellett — bármily meglepő, de körülbelül negyed kilométerrel a Mosoni-Duna előtt a Rábába torkollott. A Tákó kanyarulat lefűződése és a már említett 1906-os beavatkozás között a Rábca a Rába mellékfolyója volt a földrajzkönyvek szerint is.

Győrszig1840et település térképe 1851. (forrás)

Győrben a Rábcát ártéri erdők kísérték. Az 1840-es térképen látunk egyet Pinnyéd mellett, aztán a mai Gorkijvárosban a Kámán és Radnóti utcák között, valamint Győrszigettől északra a Rábcától a Dunáig. A jelenkori és múltbéli északnyugati szélirány ismeretében ez utóbbi felfogható egyfajta véderdőnek is, amely mögött Győrsziget házai némi szélárnyékot élvezhettek. Az 1851-es térkép még a fafajt is közli. Az utolsó, derékszögű kanyarulat után már városias településen halad keresztül; épületek kísérték szorosan mindkét partján. 

A Rábca egykori medre Győrben, 1976.

Kezdetben mindössze egyetlen fahíd vezetett át rajta Győrben, méghozzá az árulkodó nevű Híd utcánál. 1875-ben épült mellette, a mai Burcsellás köz vonalában egy gyalogos híd, amely a Krajcáros, vagy Cifra híd nevet viselte. 

Az 1875-ben épített ún. „Krajcáros híd” vagy „Cifra híd”.

A Híd utcai fahíd felett hamarosan eljárt az idő és a forgalmat sem bírta. 1893. októberében egy Resicabányáról idefuvarozott vashídra cserélték, mely tizenhárom év múlva szerepet kap még egyszer a Rábca történetében. 

A győri Rábca-híd 

1906-ban került sor Győr egyik legnagyobb városszerkezeti beavatkozására. Az eseményről 1906. november 28-án a Budapesti Hírlap így tudósított:

"Egy város átalakulása. Győri tudósítónk jelenti: Két nap óta új mederben folyik a Rábca és néhány hét mulva hamis lesz a földrajzi adata, hogy Győr a Duna, Rába és Rábca összefolyásánál fekszik. Az uj meder a város végén levő zsidó temető mellett vezeti a Rábca vizét a Dunába, mi által Győrt és a régi Győrszigetet a régi Rábcameder kiszáradása után szárazföld kapcsolja össze. A beállott változás a régi Győr képét teljesen átalakítja. A régi meder betöltésével nyert terület egyrésze Győr gyönyörü sétaterét fogja megnagyobbítani, a másik részét építkezésekre és egy új vasutállomás létesítésére használják föl."
A torkolat áthelyezésére az árvízveszély miatt volt szükség, hiszen a Mosoni-Duna visszaduzzasztása hatással volt a Rábcára is, amely ellen a szűk, városias partján nem lehetett védekezni. 

A Rábca híd utolsó pillanatai

Mivel a Rábca új medre átkerült Győrsziget északi részére — a már említett fűzerdőbe — a Rábca hídjai is funkciójukat vesztették. De mivel a győriek sajnálták volna kidobni a vadonat új hídjukat inkább hajóra pakolták és átvitték az újonnan kiásott meder fölé. Ennek a műveletnek 1908. augusztus 20-án az ország minden szegletéből csodájára jártak. Vízzel teli uszályokat úsztattak a híd alá, erre fából felépítmény került, amire ráfeküdhetett a vashíd. Amikor ez megvolt kiszivattyúzták a vizet és az egész alkotmány megemelkedett. Eztán mai helyére vontatták a hidat és ott ismét vízzel töltötték meg az uszályokat, a híd pedig az előkészített helyére került. Ekkor már előrehaladott állapotban volt a Rábca régi medrének feltöltése, a fenti képen még ott van a híd, de a kotrógép már alig fér el a maradék szűk mederben. A híd elszállításáról remek összefoglaló olvasható a Régi Győr honlapon, ahonnan a cikk illusztrációi is származnak.

A Rábca híd költöztetése 1908. augusztus 20.

Miután a híd elhajózott, földdel töltötték be a hátralévő néhány száz méternyi medret, de ahogy az az alábbi képen, sőt ma is látható, ez a térszín nem érte el a környező partok magasságát, így a meder-érzés a mai napig megvan ezen a szakaszon. A régi meder mindkét végén árvízvédelmi töltést emeltek, így a Mosoni-Duna már nem juthatott be az időközben Bercsényi-ligetnek keresztelt területre. Győrsziget természetföldrajzilag is összeforrt Győrrel, a közigazgatási egyesülés már 1905-ben lezajlott. 

Kilátás a Püspökvárra az Ecet u. és a Bercsényi-liget sarkáról

A Bercsényi-liget tehát Győr egyik legfiatalabb része. A terület hasznosítása meglehetősen vegyes képet mutat, mind térben, mind pedig időben. A régi Rábca meder két oldalán nagyon eltérő volt a területhasználat. A Rába és Rábca közé beékelődő Újváros kisvárosias arculatú, hangulatos főutcájú városrész volt, ahol iparosok és kereskedők dolgoztak, míg a szemközti Sziget faluból gyárkülvárossá fejlődött. Miután a Rábca eltűnt közülük megindulhatott volna az egységesülés, de a néhány évvel később megépült iparvágány — ha nem is olyan markánsan, mint a Rábca — hamarosan átvette a folyó elválasztó szerepét. 

Felszámolt iparvágány keresztezi a Bercsényi-ligetet, azaz a Rábca medret.

Sok minden került a betemetett meder L-alakú nyúlványára, például a keleti végén, közvetlenül a torkolat fölött egy rendelőintézet, a derékszög felett egy szakközépiskola, nyugaton egy részt felparcelláztak és családi házas övezet jött létre, megint máshol parkot és sportpályákat találunk, de az esetleges beépítés nem szüntette meg a "senkiföldje"-érzést. Nem véletlenül, Győrben kifejezetten nem szerettek mélyen fekvő, vizes területekre építkezni, legfeljebb akkor, ha nagyon nem volt más választás, például a József Attila lakótelepnél. 

A győri Bercsényi Miklós Szakközépiskola.

Ez volt a helyzet egészen sokáig. Tulajdonképpen a város nemrégiben fedezte fel újra ezt a területet. Évekkel ezelőtt szakaszosan (ahol éppen útfelújítás volt) felszámolták az iparvágányt, csak a talpfák maradtak ott emlékül a füves parkban. Ezzel eltűnhetett volna az elszigetelődés, csakhogy a helyére parkolók kerültek. A szigeti részről lassan eltűntek a gyárak. A Bercsényi-ligetet északról határoló tej és olajgyárakból csak egy kémény maradt meg monumentális mementóként, helyüket fokozatosan lakóövezet veszi át. 

A Bercsényi-liget "alsó" szakasza, bal oldalt a gyárkéménnyel. 

Mindeközben az északi részen, az egykori Győri Dózsa sporttelepen két hatalmas beruházás rajzolta át a tájat. Elkészült a Rábca töltés tövében a városi uszoda, déli szomszédságában pedig egy hatalmas sportközpont épült fel, amely 2017-ben otthont adott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (EYOF 2017).  Ezen a területen már csak az utcahálózat őrzi a Rábca medrét, a teljes feltöltés elsimított minden szintkülönbséget. 

Szintkülönbség. Régi házak a parton és az új rendelőintézet a mederben. 

Valamivel a Bercsényi Szakközépiskola alatt, a Városház köznél kezd el úgy süllyedni a terep, hogy a kellő földrajzi ismerettel rendelkező ember kellő fantáziával felidézheti magában a Rábca régi futását. Ez a szintkülönbség a rendelőintézetnél éri el a legnagyobb mélységet. A Rába Quelle strand mellett futó töltés körülbelül 2-2,5 méterrel magasodik a rendelő telke fölé. 

A régi Rábca-torok, körülbelül a kezdőkép nézőpontjából

A régi torkolatra utal a Radó-sziget északi végében található partvédő fal vonalvezetése. Ez ugyanis nem ér ki a sziget csúcsához. Miközben máshol a Radó-szigeten végig közvetlenül a parton vagy partközelben fut, a Rábca régi torkolatánál érzékelhető egy feltöltött, alacsonyabb térszín (a fenti kép bal oldalának előterében), amely a vízének jelentős részét elvesztő Rába-meder feltöltésekor jött létre.

Ha visszatekintünk a Radó-sziget északi hídjáról jó ha nálunk van bejegyzésünk kezdőképe, enélkül már nem tudnánk elképzelni, hogy itt ömlött a kis Rábca a Rábába, majd ketten egyesülve a közeli Mosoni-Dunába.

Sorozatunk következő, 3. részében a Rábca első Mosoni-Dunai torkolatát járjuk be!

Köszönet Jakab Lászlónak a lektorálásért!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • http://www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2001_GYORdomborzmedervand+SUMMARY/
  • https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/gyor-szigeti-rabca-hid-athelyezese/
  • https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/rabca-mai-bercsenyi-liget-helyen/
  • https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3277
  • http://helyrajz.blogspot.hu/2007/01/gyor-bercsenyi-liget-varosepiteszeti.html
  • http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0013.pdf

2018. január 11., csütörtök

Mikor épült a Pap-sziget keresztgátja?



Két képet is kaptunk nemrég Szentendréről, mindkettőn a Pap-sziget szerepelt. A második kép volt az, amely a bejegyzést ihlette, hiszen rávilágított egy korábbi bejegyzésben érintett, de nem pontosan tisztázott kérdésre; mikor épült fel a mellékágban az a töltés, amely a szigetet a parthoz kapcsolta. A válaszhoz némi nyomozásra is szükség volt, de a szinte pontos dátum percek alatt meglett, hála a már sokszor dicsért fentrol.hu-nak!


Legutóbb az 1940-es évek végére, az 1950-es évek elejére tippeltük a gát felépülését egy 1966-ra datált fénykép alapján. Ezt a 15-20 éves intervallumot próbáljuk tovább szűkíteni. Sok segítséget jelentettek ebben az olvasói kommentek, még többet a fényképek. Az alábbi kép a tulajdonos elmondása szerint (Szentendre régi képeken 1995 előtt, facebook csoport) 1962-ben készült és az Ady Endre útról, azaz délről mutatja nekünk a kiszáradó pap-szigeti mellékágat, valamint a háttérben a keresztgátat. Viszonylag alacsony a vízállás, talán nincs is kapcsolat a főággal az alsó szigetcsúcs felé. Mindenestre a kép további három évvel csökkentette a gát felépülésének intervallumát. 

A pap-szigeti keresztgát 1962-ben (forrás)

Ugyancsak a hatvanas évekből (és az előző facebook csoportból) származik a következő kép, a Pap-sziget alsó, déli csúcsáról. Erről sajnos nem lehet megtippelni, hogy állt-e már a keresztgát, de egy olyan állapotot örökít meg, amelyet egy ma arra sétáló ember már nem tapasztalhat meg. A torkolat feliszapolódott, a pecás már ki sem látszódna a felnövekedett fűzerdőből. 

A Pap-sziget alsó csúcsa az 1960-as években (forrás)

Egy 1965-ben készült pap-szigeti légifotó már jelent meg a blogon korábban. Az Odafentről a Duna c. bejegyzésben azonban nem módosította sokkal az 1966-os képen látható helyzetet, ezért a gát születése ott nem került szóba. Az 1965-ös képért érdemes a linkre kattintani! 

Hogy csak akkor kerülte el a figyelmet, vagy csak később töltötték fel az alábbi két légifotót már sohasem fog kiderülni... Dátuma szerint 1961. május 25-én készült, a Pap-sziget éppencsak belefért a kép bal alsó sarkába. Egy évvel ismét szűkült az intervallum. A gát ezen a képen meglehetősen frissnek és újnak látszódik. Már egy ideje használatban lehetett, két irányban is gépjárművek által kitaposott út vezet hozzá a szigetről. Mintha még munkagépek is állnának a gát part felőli oldalán. Mintha valami épülne a sziget mellékág felőli részén, de ekkor még mindig javarészt mezőgazdasági terület volt alig egy pár épülettel. Ezen a képen könnyen be lehet azonosítani a második és harmadik kép színhelyét.

Pap-sziget. 1961. május 25. fentrol.hu

Az 1961-es képtől délre a fentrol.hu-n egy 1959-es dátum is látszódott, talán ezzel megint két évvel közelebb kerülhetünk a keresztgát születésnapjához. Az igazi meglepetés csak ezután következett: 

Pap-sziget. 1959. október 15. fentrol.hu

Az 1959. október 15-én készített légifotón még nem szerepe a keresztgát! Egy kisvízi helyzetet látunk, a mellékág északon lefűződött és csupán egy keskeny szakaszon jelentkezik nyílt víz. A keresztgát parti oldalán nyoma sincs annak, hogy megkezdődött volna az építkezés. Hiányoznak a kijárt utak is a sziget belsejéből. Kétségtelen, hogy az idilli, elszigetelt Pap-sziget egyik utolsó képét látjuk. 

Az 1959 ősze és 1961 tavasza között eltelt másfél évben épülhetett fel a töltés, 1960-ban, esetleg 1961. tavaszán. Ez már viszonylag pontos időpont. Hogy miért fontos ez? Ha a pap-szigeti mellékág feliszapolódását vizsgáljuk ez lesz a kezdő dátumunk. A jelenlegi állapot az azóta eltelt időszak következménye, még akkor is, ha tudjuk, hogy a gátat alig 20 év múlva, az 1980-as évek elején elbontották és egy híd került a helyére, amely biztosította a vízjárást az alsó és felső szakasz között. Leírások alapján lehet tudni, hogy a keresztgát alatt is létezett áteresz valamilyen formában, de az ezen átjutó vízmennyiség nem volt képes megakadályozni azt a mederszűkülést amelyet ma is láthat, aki ellátogat a szentendrei Pap-szigetre. 

2018. január 6., szombat

Áttűnés - Lóerő a Dunában


Lovak a Dunában. Szekerek a Dunában. Hörömpő Gergely kisváci lelkész fényképgyűjteményének életképein a múlt elevenedik meg. A technológia idővel változik, az emberi szokások állandóak. Évtizedek jönnek-mennek, a közlekedési eszközök vissza-visszatérnek a folyóba. Ahol már semmi keresnivalójuk nem maradt. A modern szekerek lovai már nem isszák a folyó vizét.





Áttűnés. Autók, quadok, néha motorok. Csakhogy a környezet megváltozott, a folyó bizonyos szakaszai természetvédelmi oltalom alá kerültek. Tájvédelmi Körzetek, Természetvédelmi Területek és Nemzeti Parkok alakultak. Közös tulajdonságuk, hogy semelyikbe sem hajthatnak be autók engedély nélkül. A Gödi-szigetre sem.



Természetvédelmi szakemberek, erdészek, közteresek vonogatják a vállukat a kérdésre; mit tehet ilyenkor az állampolgár? 
Egyszerű: nagyjából semmi az amit tudsz csinálni, mint polgári személy... Persze lefotózhatod (jogellenes), megállíthatod (jogellenes), stb. stb. - bármi lesz jól nem tudsz kijönni. Mi is csak gyenge eredményekkel bírunk, ezért vannak ott mindenütt, holott egyértelműen tilos. Ez van, bocs...
Talán éppen ezért szükséges a végére az alábbi megjegyzést fűzni: Az Áttűnés a Wang Folyó blogról kölcsönzött cím, a Duna parton pedig a fényképek szerzője a tájat fotografálta, a nem odaillő dolgokat csupán otthon vette észre. Ez úton kérünk elnézést a képeken szereplő személyektől...

2018. január 1., hétfő

Ez történt a Dunai Szigetek blogon 2017-ben


2017-ben lezárult a Dunai Szigetek blog nyolcadik éve és már a kilencedikbe lépünk idén. Nagy idő és nagy munka áll még mögöttünk és előttünk is. Még mindig kerülnek elő érdekesebbnél érdekesebb témák, térképek és szigetek is. Jó alkalom ez a visszapillantásra és arra, hogy végre fény derüljön arra, melyik sziget nyerte az Év dunai szigete szavazást.

Fehér Kati: a Szentendrei-sziget csúcsa 720 méter magasból (Index.hu)

2016-ban a blog felvett egy "hetilap" formát, amelyet idén is sikerült tartani, összesen 54 bejegyzés készült el, így az év minden hetére jutott valami olvasnivaló. Már az 564. cikknél tartunk, ami azt jelenti, hogy jövő nyár végén meglesz a hatszázadik is talán. Az írások hosszúsága vagy rövidsége miatt még sosem kaptunk kritikát, ezért csak reménykedni tudunk benne, hogy a nagyobb lélegzetvételű írásoknak is a végére szoktak érni olvasóink. 

Idén is került fel fordítás a Donauinseln blogra, szívesen várunk jelentkezőket, akik bármilyen idegen nyelvre tudnának cikkeket fordítani. Bővült a térképtár aloldal és kaptunk rengeteg Nepomuki Szent János szobrot is, de ezeknek még nem sikerült önálló platformot létrehozni. Talán nem is szükséges, hiszen erre vannak más felületek. 



Hogy merre jártunk idén? Szerencsére nagyon sokfelé! Sikerült végre eljutni Győrbe, ahol annyi vízfolyás van, hogy csak egy évig lehetne róluk írni, de gyönyörű kirándulás volt az Esztergom-Szob túra a Helembai-hegységen keresztül és a nyári Dunaszekcső-Béda-Kölked-Mohács környéki sziget-túra. Bejártuk az elmaradhatatlan Gödi-szigetet, a felszámolt Buki-szigetet Vácott, sok régészeti emléket a környéken, a hosszúréti római erődtől a tahitótfalusi Bolhavárig. Meglátogattuk a Koppánymonostori- és Szent Pál-szigeteket. És köszönjük a wachaui élményvonatozást, ebből is született pár cikk 2017-ben. 


2017-ben rekordmennyiségű oldalletöltést mértünk, a tavalyi 127 ezer 136 ezerre emelkedett. Ez naponta átlag 372 oldalletöltést jelent. Az év dunai szigete szavazás és a Csallóköz szlovák elnevezéseit körbejáró cikkünk nyomán idén majdnem háromszor annyi szlovákiai látogatónk volt, mint szokott, sőt az is előfordult, hogy néhány napon a Felvidékről többen olvasták a blogot, mint Magyarországról.

Az idei legnépszerűbb bejegyzésünket már 2013. novemberében megírtuk. :) Hála a januári jégzajlásnak és az azt kísérő médiavisszhangnak! Egy másik népszerű cikkünk — melyet még az Index is átvett — a Wang folyó versei blogon jelent meg és Soros György luppa-szigeti nyaralásairól szólt. Ha összevetjük az alábbi adatokat az előző évi népszerű cikkek oldalletöltésével, meglepően nagy számok ezek 2017-re. 
  1. 1963 - Az év amikor utoljára fagyott be a Duna 99268
  2. Hogyan mondják szlovákul, hogy Csallóköz? 23530
  3. Az év dunai szigete - 2017 18320
  4. Csóva 14789
  5. Névtelenül tűnt el a győri sziget 7367
  6. Még feltárható lenne a Hosszúréti római erőd 5528
  7. 22 millió köbméter 5142
  8. Dunában zokogó majom - Az 1965-ös esztergomi árvíz képei 4746
  9. Római hídfő az erdőben 3656
  10. Ismeretlen híd 3469


2017-ben az alábbi 10 cikkről gondoljuk, hogy a legfontosabbak voltak, rangsorolás nélkül:


2017-ben már csak érintőlegesen jelent meg a Dunakanyar a döntőbe jutott szigetek versenyében. A díjkiosztást ismét a Dunai Szigetek blog jelöltjével kell kezdenünk; a Duna legkisebb szigete, a Babakáj-szikla csak a harmadik helyre volt jó. Hosszas vezetés után az esztergomi Prímás-sziget a második lett a Csallóköz mögött, amely a Duna legnagyobb szigete nem mellesleg. Íme a végeredmény: 


Köszönetnyilvánítási rovatunk sem maradhat el; szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki idén is segítette a Dunai Szigetek blogot, hírrel, képekkel, ötletekkel, térképekkel, megjelenéssel! Idén annyi mindenki segítette a munkát, hogy nem tudnék mindenkit név szerint felsorolni, de ígérem idén felírok mindenkit!
A tavalyi 3092 főről 3771-re növekedett a facebook közösségünk  lélekszáma (ez 679 fős növekedés !) Köszönet azoknak is, akik bármit kértek tőlem, örültem, hogy segíthettem!

Idén megpróbálunk legalább egy leszerelt árvíztáblát visszatetetni Budapesten! Jó lenne eljutni Pozsonyba, ahol ugyancsak érdekes Duna medrek rejtőznek a város alatt és egy Duna-menti védett geológiai feltárás érdekében is próbálunk lépéseket tenni. 

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...