2018. január 31., szerda

Kecske-zátony, Lapos-sziget


2017. november végén bukkantunk rá egy eltűnt győri szigetre, amelyet egyetlen korabeli térkép sem jelölt, így a nevét sem tudhattuk. A blog írásban az a szép, hogy nyugodtan meg lehet írni azt is, amit nem tudunk, de szeretnénk, hogy kiderülne. A cikket átvette a Régi Győr csoport, az Index és végül a Kisalföld újság is, így elmondható, hogy az írás elérte a kívánt hatást. Meglett a sziget neve, megtudtuk az eltűnés időpontját és okát is, amellett, hogy az egyik legnépszerűbb írásunk lett 2017-ben. 


Tartoztunk annyival ennek a kis dunai szigetnek, hogy eltűnése után ötven évvel legalább egy nevet találjunk neki, ezért a blog hat lehetséges nevet versenyeztetett meg az olvasók körében. Hála a Régi Győr oldalnak, a 918 szavazó nagy hányada győri volt, így mondhatni helyben dőlt el a sziget neve. Két hónap alatt a Lapos-sziget került ki győztesen, a szavazatok relatív többségét (268 szavazat; 29%) megszerezve. A győzelemben szerepet játszhatott a híres Lapos-tanszék, csakhogy ez alatt a két hónap alatt előkerült a sziget korabeli elnevezése is.


Méghozzá egy kommentből a Régi Győr oldalon: 


Sajnos ezt az információt nem lehet visszanyomozni és mivel térképen sem szerepelt soha kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az 1960-as években valóban Kecske-zátonyként ismerték a szigetet a győriek. A Lapos-sziget elnevezéssel párhuzamosan akár ezt is lehet használni a település történetével, vízrajzával foglalkozó írásokban.

Ugyanakkor több új részlet is felbukkant a sziget eltűnésével kapcsolatban. Egy 1969-ben készült fénykép alapján a Kecske-zátony ebben az évben már nem létezett, legalábbis a növényzet eltűnt róla. A győri Távközlési Főiskolát 1968-ban kezdték építeni, ami nem az épületek felhúzásával vette kezdetét, hanem a terület előkészítésével. Azaz a Vásárhelyi utca parasztházainak ledózerolásával, amiben a helyben állomásozó szovjet hadsereg is segítséget nyújtott. Minderre egy Kisalföld hétvégi mellékletben 2018. január 27-én megjelent cikkből derült fény. Ebben a szerző megemlítette ugyan a Dunai Szigetek blogot, de az írás megjelenésről már nem kaptunk értesítést. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az online verzió fizetős, és sok pénz az 1990 forint egy olyan cikkért, amely hibáival együtt már megjelent itt a blogon...


A cikk második részében szereplő új információk révén némiképpen pontosíthatjuk a képet a Kecske-zátony felszámolásáról. 1970 és 1971 tavasza között zajlott a főiskola területének feltöltése. Egy év alatt 116 ezer köbméter anyagot terítettek szét a révfalusi oldalon, hogy se a Mosoni-Duna, se a Rába árvizei ne akadályozzák az oktatást. A feltöltéssel két legyet ütöttek egy csapásra, ugyanis a mederből kitermelt sziget révén egyszerre magasodott a talajszint és csökkent a Mosoni-Duna szintje. A munkálatokat az Észak-dunántúli Vízmű és Mélykotró Vállalat, valamint a FOKA, azaz a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat végezte. 


Így sikerült két hónap alatt minden apró mozaikdarabkát összeillesztve fényt deríteni egy 50 éve eltűnt dunai sziget sorsára és egy névadással megadni neki a végtisztességet. 

Nyugodj békében, Kecske-zátony/Lapos-sziget!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...