Igényli-e Paks II. a Duna felduzzasztását?

Sokan kérték már tőlem, hogy írjak valamit a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült vízlépcsőépítésről. Talán ennyi olvasói levelet még egy témában sem kaptam ezelőtt. Az olvasói levelekre csak annyit reagáltam, hogy mivel sem a tervek, sem pedig a hatástanulmány nem létezik/hozzáférhető, nincs sok értelme bármiről is írni. Azonban a héten lezajlott telefonbeszélgetés kapcsán úgy éreztem valamit írnom kell. Mert amikor már konkrétan a Dunával foglalkozó kutatók is írásra ösztönöznek, majd megerősítik, hogy igenis létezik hatástanulmány el lehet kezdeni foglalkozni a témával. 

 

 A paksi atomerőmű építése (wikipedia.hu)

Ebben a bejegyzésben nem kívánunk foglalkozni a konkrét paksi munkálatokkal, ehelyett azt vizsgáljuk, hogy szükség lesz-e a fajszi vízlépcsőre ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósulhasson. Mivel kevés a konkrétum egyelőre csak következtetésekre tudunk hagyatkozni.

Idei hír volt, hogy az Energia Klub és a TASZ beperelte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy hozzák nyilvánosságra a Paks II.-vel kapcsolatos terveket, megegyezéseket és hatástanulmányt. Egyfelől megértem, hogy a tervek nyilvánosságra hozása felvet bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot, egy biztos, az NFM tíz évre titkosított minden ezzel kapcsolatos dokumentumot. Többekben felmerült a kérdés, hogy egyáltalán minek hatásvizsgálat, amennyiben azt titkosítják, hiszen ennek a dokumentumnak legfontosabb szerepe a nagyközönség tájékoztatása a beruházás lehetséges veszélyeiről. Elképzelhető, hogy nem is létezik?

De bizony létezik hatástanulmány! A tavalyi év folyamán Duna kutató tudósok végeztek méréseket a Duna paksi szakaszán, az összegyűjtött mintákat megvizsgálták és az eredményt beküldték a hatásvizsgálatot végző céghez (konkrét neveket nem fogok írni). Egy egészen biztos, a kutatók nem tudták, hogy munkájuk a paksi bővítésével, avagy az esetleges vízlépcső építésével kapcsolatos. A kutatott szelvények elhelyezkedéséből viszont arra lehet következtetni, hogy az előbbiről lehet csak szó.

  Paksi atomerőmű külső melegvíz csatornája (forrás)

Rövid keresgélés után rábukkantam egy paksi bővítéssel kapcsolatos dokumentumra, dátuma 2012.10.26, azaz körülbelül másfél éves anyag:

MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ 

A dokumentumot mindenképpen érdemes végigolvasni, akit érdekel a téma. Rengeteg adatot tartalmaz a Dunáról is. Első ránézésre (CTRL+F) a szöveg nem tartalmazza a vízlépcső kifejezést. Kétszer tartalmazza viszont a vízerőműt. Először azért, mert a paksi blokkok felépülése utáni energiabőséget kétféleképpen lehet kezelni, egyfelől lehet exportálni, másfelől pedig megoldható ún. szivattyús tározós vízerőművekkel. Ilyet semmiképpen nem lehet a Dunára építeni, elsősorban meredek hegyeken érdemes létesíteni őket. A másik említés sem a Dunához kapcsolódik, az új melegvízkifolyón épülne rekuperációs vízerőmű (a témáról bővebben: itt). Ez a kiáramló hűtővíz energiáját hasznosítaná körülbelül 8-9 MW beépített teljesítménnyel. Az erőműnél jelenleg ilyen nem működik, bár az ötlet már a '60-as években felmerült, de akkor az atomerőművi 1760 MW kapacitás mellett ez az érték nagyon eltörpült, így nem építették meg. Elképzelhető tehát, hogy ez a "vízerőmű" meg fog épülni a bővítés esetén.

Paks hűtővízellátását jelenleg a Dunából biztosítják. A Duna-szabályozás következtében bekövetkezett medermélyülés jelentősen kihat a vízutánpótlásra. Évről évre egyre kisebb LKV (legkisebb mért vízállás; jelenleg Paksnál -24 cm) értékek jelentkeznek a magyar Duna-szakaszon. Ezért kisvíz esetén előfordulhat, hogy gravitációs úton nem jut elég víz a hidegvíz csatornába tahát szivattyúzni kell.

Maximális és minimális éves vízállások alakulása Vácnál 1900-2008 között

 

E probléma egyik lehetséges megoldása a duzzasztás. Fajsz Pakstól 20 kilométerre délre helyezkedik el. Ide álmodták meg még Nagymarossal és Adonnyal együtt a harmadik magyar vízlépcsőt. Ha megépülne a duzzasztómű, Paksnál megszűnnének az extrém kisvízi helyzetek, kiszámíthatóvá válna a hűtővízutánpótlás. Feltéve, ha az új blokkok terveiben a hűtővizes megoldás szerepel, nem például a gázhűtés. Ugyanis nem kötelező vízzel hűteni az atomreaktort, léteznek alternatív megoldások is. Mindenesetre józan ésszel belátható, ha már ott folyik a Duna, valószínűleg azt fogják használni. 

De szükség van-e mindenképpen a vízlépcsőre Fajsznál? Másik fontos kérdés, hogy a Paks II. bővítés költségvetésében van-e erre félretéve forrás? Ha már Fajsz megépül, megépül-e Adony és Nagymaros is? Ha ugyanis elkezdik vízlépcsőzni a folyót, félúton nem lehet megállni. Két atomerőművi blokkért megéri-e az egész magyar Duna-szakaszt drasztikusan átalakítani, amikor létezik egy ésszerűbb, költséghatékonyabb megoldás? Mert létezik. Egyszerűen ki kell mélyíteni és szélesíteni a hidegvízcsatornát addig a szintig, ahonnan már biztonságossá válik a megnövekedő hűtővízigény utánpótlása. Erre nagyszerű alkalom nyílik majd a két új blokk felépítésekor. Másrészt lehetne mérsékelni a medermélyülést a szabályozási művek átalakításával, vagy lehetne mesterségesen több hordalékot juttatni a folyóba. Utolsó megoldásnak pedig még mindig ott van a szivattyúzás lehetősége.

Összefoglalva mindazt amit tudunk, egyelőre nincsen szó Pakssal kapcsolatban a fajszi vízlépcső megépítéséről. Egy esetleges bővítés sem teszi szükségessé a duzzasztást. Hatástanulmány ugyan van, de sajnos titkos, a tervekről még keveseb információ áll rendelkezésünkre. Éppen ezért a témában írt legtöbb cikk pusztán fikció egyelőre. Talán az a legegyszerűbb megoldás, ha bejelentkezünk a paksi látogatóközpontba egy hétköznapi napon, munkaidőben körülvezettetjük magunkat a létesítményben, miközben előre összeszedett kérdéseinkkel bombázzuk kísérőinket. Bizonyára ott többet tudnak.