Akár rejtvényfeladvány is lehetne ez az epizód a Linda című TV-sorozatból, melyet a blog egyik olvasója ajánlott a figyelmembe. A Linda II. évadjának 6. részét, a Piros mint a kármint 1986-ban forgatták egy dunai szigeten. Az operatőr fejében valószínűleg meg sem fordult, hogy a szigetnek szinte utolsó pillanatait kapta lencsevégre a repülőgépről. A háttérben, messze felsejlik a Nyerges-hegy, a Vörös-kő és a Dunáig lenyúló Nagy Malom-hegy. Így talán már nem is nehéz kitalálni hol is találjuk a filmben Mostoha-szigetnek elnevezett idilli festőtábort.
A felvételen Bodrogi Gyulát és Pécsi Ildikót még egy valódi szigeten látjuk nyaralni, valamikor a nyolcvanas évek közepén. A déli zátony a nyári kisvizes időszakban sem kapcsolódik össze a parttal, rajta nyoma sincsen a később felnövő ártéri bokorfüzeseknek. Ez az egészséges, csak csónakkal (komppal) megközelíthető sziget azóta alaposan megváltozott. Valószínűleg már a színészek egyike sem ismerné fel, ha újra partra szállna itt (vagy csak nemes egyszerűséggel besétálna a Szentendrei-szigetről). 2005-ben így látta egy felette elrepülő hivatásos légifényképész.
 |
| A Kacsa-sziget Pócsmegyertől délre, 2005-ben |
Alapos utánajárást igényelt, míg kiderítettem, hogy ennek a földdarabnak bizony nincsen neve. Annak ellenére nincsen hivatalos neve, hogy már az első katonai felmérés térképein is jelölik, a XVIII. század végén. A későbbiekben is ott találjuk minden térképen, hol zátonyként, hol szigetként jelölve. Név azonban sehol. Talán érdemes lenne konzultálni a Földrajzinév-bizottsággal, mielőtt túl késő lesz, és a sziget még azelőtt eltűnik, hogy hivatalos nevet kapott volna. Az egyszerűség kedvéért itt a helyiek által használt Kacsa-sziget elnevezést fogom használni.
 |
| A Kacsa-zátony elhelyezkedése 1929-ben |
A vízisport térképen szépen kirajzolódó mederviszonyok alapján megállapítható, hogy a Kacsa-sziget a Pócsmegyer és Leányfalu településektől délre, a két Malom-hegy alatti medertágulatban jött létre. Tipikusnak mondható az alámosott, mélyebb vizű homorú- és a szemközti lassabb vizű domború partszakasz. A szentendrei-szigeti oldalon kialakuló sekélyebb mellékágban zajlott le az utóbbi húsz-huszonöt év drasztikus feltöltődése. Szinte már szabályszerűen először a mellékág ki és betorkollásásnál épülő zátonyon telepedett meg a növényzet. A friss víztől elzárt holtág aztán a partok felől kezdett lassan feltöltődni. A folyamatot gyorsította a Kacsa-sziget északi csücskén felépült ivóvízkút, melynek parti csatlakozása mellékág elzáró gátként tovább gyorsította a feliszapolódást. Ezért a Kacsa-sziget már csak nagyobb vízállások esetén viselkedik valódi szigetként. A forgatás óta komoly ártéri erdő nőtt a Dunától elhódított területen. Éppen ezért örültem meg nagyon ennek a filmfelvételnek, mely akaratlanul a Kacsa-sziget utolsó természetes állapotát örökítette meg.
