A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízlépcső. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízlépcső. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 21., péntek

Új Orsova


Új-Orsova lett Ada Kaleh új neve, miután 1913-ban Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták az addig török fennhatóság alatt álló szigetet. A "régi" Orsova, a Monarchia utolsó dunai kikötője néhány kilométerrel feljebb állt a Cserna-folyó torkolata fölött. Ma már hiába keresnénk ezt a két települést, a török reliktumot és a rohamosan fejlődő soknemzetiségű dunai kikötővárost. Mindkettőt elnyelte a progresszió, a technika és a társadalmi szükségletek és a Vaskapu I. erőmű által felduzzasztott Duna. A két település legutolsó pillanatairól előkerült fényképeket - ha jól tudom - Magyarországon eddig még sehol sem publikálták.

Ada Kaleh látképe az orsovai út mellől

A felvételeket Ionica Popovici tette közzé egy Ada Kaleh-ről elszármazottak által működtetett oldalon. A fényképek dátuma 1967, kivéve az utolsót, az feltehetően 1971-es. 

Sosem hittem volna, hogy van olyan ember, aki még ne hallott volna erről a szigetről, de felvilágosítottak róla, hogy az emberek döntő többsége számára tökéletesen ismeretlen vidék az egykori magyar Al-Duna. Nekik mondanám el, hogy Ada Kaleh egy török lakosságú és hangulatú sziget volt, mígnem a román állam úgy nem döntött, hogy ezt a többszáz éves etnográfiai zárványt elpusztítja a Vaskapu I. erőmű kedvéért. A lakók addig a turisták mellett saját cigarettát gyártottak, valamint itt készült a rózsasziromlekvár, mely tényleg lekvár volt és tényleg rózsaszirmokból készült. A Dunai Szigetek blogon már sok térkép, leírás, képeslap jelent meg a legkülönlegesebb dunai szigetről. Érdemes átnézni, annak is aki esetleg nem most hall erről a helyről először.

A Cserna torkolata és a közúti híd, háttérben "Új" Orsova épületei
 
A Vaskapu I. erőmű 33 méterrel emelte meg a Duna vízszintjét, ami azt jelentette, hogy Báziásig, azaz végig az Al-Duna mentén minden település víz alá fog kerülni. A munkálatok megkezdése előtt történészekből és építészekből álló csoport kutatta végig a megmentésre érdemes értékeket és e kiadvány nyomtatott formában is megjelent. Ada Kaleh szigetével kiemelten foglalkoztak, nagy szerencsémre az egyik román tudós unokája ezt el is jutatta nekem és részleteket a Dunai Szigetek blog is közölt.

Nagyzsuppány (Jupalnic) falu helyén épült fel az új Orsova, a távolban Ada Kaleh szigete sejlik fel
 
Voltak olyan települések, amelyeket egyszerűen "feljebb toltak" a völgyekbe, elsősorban ott, ahol 33 méternél kevesebbet emelkedett a vízszint. Orsova környékén, amely a leginkább ki volt téve az elárasztásnak minden falut kitelepítettek, és egy új várost terveztek a Cserna-folyó lapályán keletkező hatalmas öböl mellé. Itt már állt egy kisebb falu, Nagyzsuppány, melyet ugyancsak eltüntettek a föld színéről az új szocialista város kedvéért. Itt, a hegyek tövébe szorítva épült fel végül a legújabb Orsova, ahová a régi Orsova, Tuffier, Nagyzsuppány és Kormanik lakosságát telepítették.

Építési terület, háttérben a magasított út új hídja

A semmiből épült fel a biztonságos magasságba emelt város. Épületei semmiben sem emlékeztettek a régi településre. Modern panelházak nőttek ki gomba módjára egy akkor még nem létező öböl íve mentén.

1966-1974 között teljesen átalakult a táj.
 
A Cserna-folyó lapálya helyén ma a tározó vize hullámzik.

Kilátás az Új-Orosva feletti hegyről északkeleti irányba

A halálraítélt Nagyzsuppány felett már ott magasodnak Orsova új épületei.

Épül a hegyoldalba vágott új út a Duna fölött.

Az elárasztás megkezdődött.

A Traianus-tábla megemelése

Nem csupán a lakosokat kellett arrébb költöztetni, a román állam nem volt közömbös a kulturális értékek megmentése iránt. A fenti képen éppen a Traianus táblát emelik a tározási szint fölé. A munkálatok során kivágták a sziklafalból majd betonoszlopokkal megtámasztották a timpanonját és beillesztették vasalással jelenlegi helyére. Valamiért Abu Szimbel kőbevésett alakjai jutottak az eszembe róla, akiket az Asszuáni-gát miatt telepítettek odébb. De talán azt még nem graffitizték össze.


Orsova helyén ma egy víztározó hullámzik, az új települést Nagyzsuppány fölött hozták létre mely egészen a Cserna mai torkolatáig nyúlik északon. 3 milió köbméter beton épült be az erőműbe, mely örökre eltüntette a vizákat a felsőbb Duna-szakaszokról.

Ada Kaleh végnapjai

Orsova lakói szerencsésebbek voltak Ada Kaleh törökjeinél, jelenleg is Orsovában lakhatnak, igaz kissé odébb. A törökök lakhelyéül a román hatalom az erőmű alatti Simian-szigetet jelölte ki, ahová át is költöztették a számozott téglákra bontott erődöt. A törökök azonban nem maradtak ott sokáig, szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. Az idő előrehaladtával lassan kihal ez a kis közösség is, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az emlékeiket, fényképeiket, anekdotáikat valaki összegyűjtse és az utókor számára megmentse.


Egy történelmi pillanat: az utolsó ismert fénykép Ada Kaleh szigetéről. A felvétel a szerb partról készült, szemben az új Orsova-Turnu Severin út hídja látható a feltöltésre váró Bahna-öböl felett. Ada Kaleh szigetén már nem állnak épületek, a házakat, erődítményt szétbontották, a lakosokat kitelepítették. Csupán az erőd szögletes falait látjuk, maga sziget már hullámsírba merült. A képről bebizonyosodik, hogy nem igaz az a legenda, miszerint a minaret tornya még sokáig kiállt a tározóból és csak évek múltán omlott bele. Egy tökéletesen lecsupaszított, halott sziget várta az emelkedő vízszintet, mely örökre elborította.

2010. december 19., vasárnap

Megint "Változó Dunatáj"

 
A Magyar Tudományos Akadémia ez év őszén megjelent tanulmánya a "Megújuló energiák hasznosítása"   címmel ismét felvetette vizierőművek építésének lehetőségét Magyarországon.

"A vízenergia felhasználásának vizsgálatakor az írók kiemelik, hogy a hazai vízenergia-hasznosítás jövője csak akkor tervezhető - márpedig mindenképpen tervezni kell -, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, hiszen kevés a hegy és a csapadék is, bővizű folyóink pedig lapos területen folynak, a bős-nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése. Ezt az is indokolná, hogy a folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű, valamint fedeznék a Paksi Atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú frissvízből, javítanák az árvízvédelem hatékonyságát és olcsóbbá tennék a hidak építését. Az éghajlatváltozás miatt a Duna átlagos vízszintjének apadása várható, és az ilyen létesítmények e csökkenést is ellensúlyoznák" (forrás:http://mta.hu/cikkek/megujulo-energiak-hasznositasa-12582)

Az ötlet nem új. 1988-ban Dosztányi Imre szerkesztésében megjelent az állami propagandának szánt "Változó Dunatáj" című ismeretterjesztő füzet Bős-Nagymarosról. Ebben így írnak a kérdésről:

"A Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer már a megvalósulás szakaszába érkezett. Nekünk még csak a jövőt jelenti, de az ország vízgazdálkodásáért felelős szakemberek már előbbre néznek. Ők azt tartják számon, hogy a Duna magyar szakaszán még két további vízlépcső megépítésére lenne lehetőség. Az egyik helyét Adonynál, a másikét Fajsznál jelölték be a folyó komplex hasznosításának távlati programjába."

Egyenlőre nem tudni, mennyire komoly a szándék a Magyar Kormányban, és azt sem tudni mekkora a vízi szállítási lobbi ereje az Európai Unióban. Arról sem szól a tanulmány, hogy honnan lehetne a beruházásra pénzt előteremteni. Viszont ha már a Magyar Tudományos Akadémia is a terv mellett foglal állást (nem is tehet mást, hiszen a 80-as években is ezt tették), akkor érdemes lesz figyelemmel kísérni a híreket. Ugyanis ha ez a két erőmű felépül, akkor a nagymarosi erőmű felépítése sem fog sokáig váratni magára. 

Onnantól kezdve én is nagy gondban leszek, hiszen a dunai szigetekről csak múltidőben fogok tudni írni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...