2018. július 15., vasárnap

Cseke-sziget, magántulajdon


A ráckevei Szigetzugi Napokról hazafelé két szigetet sikerült bejárni a Soroksári-Dunán. Közülük a kisebbik Áporkához tartozik közigazgatásilag bár a falutól igen messze található. Érdekes módon a történetéről nem sokat mesélnek a térképek, a csinos, rendezett Duna part őrzi a maga titkait. Annak ellenére, hogy két híd is vezet rá, akárki nem teheti be a lábát a Cseke-szigetre.


A Cseke-sziget Áporka településhez tartozik és a Ráckevei-Duna bal partján bújik meg. Mellékága végigevezhető, azaz a feszített víztükörnek köszönhetően egész évben sziget. Hossza 600, legnagyobb szélessége 100 méter. Területe 3,5-4 hektár, attól függően, hogy hozzászámoljuk-e a nádast, amely körülöleli. 

Cseke-sziget, Áporka 1978 nyarán (fentrol.hu)

A Cseke-sziget melletti kiság szélessége 20-40 méter között változik, de a ténylegesen nyílt víztükör a vízi növényzet miatt jóval keskenyebb. Partjain jellemző a nádas, mélyebb vízben sulyom és hínár nő. Partjai mentén — ahol legalábbis nincs még kultúrtáj — a nyárfa a legjellemzőbb fafaj.

A Cseke-sziget északi csúcsa a partról.

Kialakulásának körülményei a történelem homályába vesznek. Az bizonyos, hogy XVIII. századi térképen nem találtam nyomát. Egy 1783-as Áporka térképen a hűlt helye mellett egy érdekes feliratot találni: Antiqua Colonia nunc fagopiretum. Latinból fordítva ez körülbelül annyit tesz: régi település, most kenderföld. Tőle keletre egy kis dombot is jelöl a térkép, régi temető felirattal. Elképzelhető tehát, hogy egy elpusztult település húzódhatott a Cseke-sziget hosszában a Duna parton, de az is előfordulhat, hogy egy újabb dunai árvizek miatt elköltözött faluról van szó és a régi áprokaiak még a folyó parton éltek a középkorban. 1881-ben egy kataszteri térkép újból utal az elpusztult településre "régi falu" dűlőnévvel. Egy másik dűlőnévből következtetve az eltűnt település neve feltehetően Szentkirály volt. 

A Cseke-sziget déli csúcsa a partról.

A XIX. század elején, 1840 körül már felbukkan, a Cseke-sziget de szinte mindegyik térképen más mérettel szerepel. Névvel azonban sehol sem. Még az oly sokat dicsért Angyalos vízisport térkép Ráckevei-Dunás szelvényén sem szerepel név, csupán egy keskeny mellékág, amely elválasztja a parttól. Néhány forrásban Senki-szigetként nevezik, így könnyen összekeverhették a Ráckevén található névrokonával. A Cseke-sziget névalak csak viszonylag későn, 1981-ben bukkan fel először. 

A nádassal szegélyezett mellékág.

Egy 1991 szeptemberi Pest Megyei Hírlap cikk mesél a Cseke-sziget történetéről. 1959-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság tulajdona mint külterületi ingatlan. 1968-ban átkerül a Pestvidéki Gépgyár tulajdonába mint üdülő. 25-30 ingatlan épült ezután a szigeten a Ráckevei-Duna-menti parcellázásokkal párhuzamosan. Egy másik Pest megyei Hírlap cikk szerint az építkezésekkel rengeteg természeti érték veszett oda mindkét parton. A cseke-szigeti ingatlanok az Áporkai Önkormányzat (Tanács) véleménye szerint szabálytalanul épültek, nem volt érvényes építési engedélyük. Erre hivatkozva próbálták visszaszerezni a szigetet a rendszerváltozás után, de 1992-ben a Pestvidéki Gépgyár sok más szocialista gyárral együtt csődbe ment. Áporka szeretett volna egy parti strandot létrehozni, de a 2018 június 30-i helyzet alapján (lásd kezdőkép) ez még mindig nem sikerült.

Sulyom és gyalogoshíd.

Ottjártunkkor mindkét szigetre vezető híd zárva volt, kellő számú felirattal elrettentve az esetleges próbálkozókat. A autóshídnál beszélgető kertész csak megerősíteni tudta, hogy ide bizony engedély hiányában esélytelen belépni, őt is úgy engedik be és ki a tulajdonosok. 

A régi híd bejárata.

Az autóshíd mellett egy régebbi híd nyomaira bukkanhatunk a sűrű parti növényzetben. Ennek már csak a lezáró kapuja és a váza van meg, nagyrészt benőtte a vadszőlő és az iszalag. 

A két kenu széles meder

Így hát a szigetlátogatás elmaradt, mindazt amit láttunk belőle, az áporkai partról láttuk. Az pedig nem sok; igazából érthetetlen ez a szigor, a szigeten látható építmények alulról súrolják az egy csillagos kemping színvonalát. Mindeközben a parti ingatlanok és a hozzájuk tartozó Duna-part akár egy bécsi hétvégi házas kerületnek is becsületére válna.  

Kultúrtáj I.

Kultúrtáj II.

Mivel Áporkán azóta sem sikerült kialakítani a dunai strandot, amely lendíthetne a település idegenforgalmán, a Cseke-szigetre és a környékre is csak az ottaniak járnak pihenni és kikapcsolódni. Talán ezért is maradhatott meg az a dunaparti szakasz a parcellázások ellenére is ennyire csendes üdülőterületnek.


Forrás: Nagy Lajos Zoltán: A Csepel-sziget és a Ráckevei (Soroksári)-Duna ág történeti földrajza. Doktori értekezés 2015.

2018. július 5., csütörtök

A szalki rom


A XII. században alapított és 1903-ban felrobbantott pentelei monostor kapcsán megírták, hogy a rombolás előtt részletes felmérés készült a Szalki-szigeten található romokról. Ez a felmérés azonban sajnálatos módon eltűnt a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tervtárából. Vigasztalódhatunk azonban egy 1896-os helyszínrajzzal. 

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza (MOL S118-No. 587.)

2018. június 30-án, Ráckevén és Szigetbecsén megrendezett Szigetzugi Duna Napok keretében a Dunai Szigetek blog is meghívást kapott az Árpád Múzeum dunás előadássorozatára. Az esemény záró előadásán házigazdánk, Tóth J. Attila, búvárrégész előadást tartott az újabb víz alatti régészeti kutatások eredményeiről, melynek egyik helyszíne a Szalki-szigeten megtalált kolostor maradványok voltak. A témáról már mi is megemlékeztünk egy bejegyzés erejéig (Elkotort kolostor 2015.). Ezt a bejegyzést (és az elődást) egészítené ki ez az 1896-os helyszínrajz, amelyne nem csak a rom pontos helyszíne, hanem egy azóta felszámolt zátony is felbukkan.

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza (MOL S118-No. 587.)

1896-ban a rom helyzetét 11 szelvényben határozták meg, sajnos a leírás nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a hozzájuk írt 16-os szám mit jelent egészen pontosan. A mellé írt hosszúság adatokból a méretét körülbelül 140*160 méteresre becsülhetjük. 

Amikor a kolostor még állt a Duna közepén Dunapentelénél még két sziget létezett, az északin volt a kolostor, míg a délin halásztanyák sorakoztak. Ez a két sziget később összeolvadt, Szalki-sziget néven. Érdekes etimológiai kérdés, hogy Pentele monostora miért a Szalki-szigeten van és miért nem Szalk monostora van a Pentelei-szigeten. Ennek oka valószínűleg az, hogy Pentele monostora eredetileg az északabbi Pentelei-szigeten volt, de miután a kolostor elpusztult az árvizek, vagy a török előrenyomulása következtében az összenőtt sziget a szalkszentmártoniakhoz került. 

A Szalki-sziget még 1949-ben is Szalkszentmártonhoz, azaz Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A penteleiek már a sziget "hozzájuk csatolása" azaz a XIX. szzad végi folyószabályozás óta próbálták elérni, hogy kerüljön át hozzájuk közigazgatásilag is ez a terület. De a folyamatos kérelmüket az átcsatolásra azzal utasították el, hogy az a megye határait is megváltoztatná. Végül Sztálinváros felépülésével került át a sziget Fejér megyéhez. 
A sziget formájának átalakulásának, valamint a kolostor elsüllyedésének konkrét dátumát is ismerjük. A Szalki-sziget a II. kat. felmérés 1858. évi térképén még egy hosszan elnyúló sziget, amely északon a Kendervölgyi-patak torkolatáig felért, miközben délen is túlnyúlt a mai szigetcsúcson. Szélesebb is volt és elfoglalta a Duna közepét. 

1872-ben, amikor lezárták a Soroksári-Dunát a pentelei mederviszonyok is átalakultak. 1882-re a sziget északi csúcsa, ahol a kolostor is állt eltűnt, elnyelte a Duna. Rá lehetne fogni ezt az átalakulást a Rácalmás alatti párhuzamművek felépítésére, de a III. kat. felmérésen ezeknek még nyoma sincsen.

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza 1896. (MOL S118-No. 587.)

A romon kívül rejt még egy érdekességet az 1896-os térkép, méghozzá egy zátonyt a szalki part közelében. Ez egy tipikus, domború parton kialakuló parti zátony, amely csak a legkisebb vízállások idején bukkant elő, például az alábbi helyszínrajzon ábrázolt 1899. augusztus 28-i kisvíz idején. Még a zátony magasságát is ráírták: 94-94,5 méter a tengerszint (ekkor még Adria) felett. Körülbelül 3-4 méterrel volt a Szalki-sziget szintje alatt, de ez a magasság is elég volt ahhoz, hogy zavarja a hajóforgalmat. 

Ezt a zátonyt valószínűleg elkotorták, de az is lehet, hogy a Duna megnövekvő sodrása maga végezte el a munkát. 

 A Duna helyszínrajza és a szalki rom helyzete 1911.

Dunapentelén alaposan átalakult a táj, de talán a búvárrégészeknek sikerül feltárniuk a víz alatti kolostor titkait, meghatározni mi maradt belőle az 1903-as robbantás után. A szemközti zátonyt azonban már hiába keresnénk, emlékét csak a térképek őrzik. 



Térképek forrása:

  • http://mercator.elte.hu/~messer/folyo/ 
  • https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/34671/view/?pg=2&bbox=1114%2C-3703%2C3399%2C-2615

2018. július 1., vasárnap

Kompkötő kerülés


Miután egy kotróhajó 2018. június 15-én 30 méter szélességben elbontotta a váci Kompkötő-sziget keresztgátját Szokolics Györggyel felkerekedtünk, hogy a vízről is szemrevételezzük a változásokat. 

Szabad az út a szétbontott gát helyén

2018. június 28-án délután három órakor 86 centiméteres váci vízállásnál szálltunk kajakba az egykori Határ-sziget mellett, a Kompkötő-sziget feletti 1685-ös folyamkilométer táblánál. Ez a vízállás kb. 1,3 méterrel magasabb a valaha mért legkisebb váci vízállásnál (2003. augusztus 30.) — kiderül majd miért is fontos ez az érték.

A Kompkötő-sziget a Határ-szigetről fényképezve

A vízen tartózkodás szűk két órája alatt az első fél órában a gomolyfelhős, napsütéses időt hirtelen felváltotta egy keletről érkező zivatarfelhő, amely alaposan eláztatta a tájat, azaz minket is. Ez a fényképek minőségén látszik leginkább. Az időjárás az eredeti tervet, a sziget megkerülését is meghiúsította, ugyanis a mellékágban lefelé evezés után egy főági visszatérés következett volna, azonban a mellékágban valamivel gyorsabban száraz helyre lehetett érni, így ott haladtunk a visszaút során is. 

A felső szakasz kikotort hordaléka

A Kompkötő-sziget északi betorkollását is kotorták, nem csak a keresztgátat. A kitermelt sódert a két parton halmozták fel, a partról benyúló félszigetre került több, a szigeti oldalra kevesebb. Feltehetően nem a vízbeáramlás növelése volt itt az elsődleges cél, sokkal inkább az, hogy a kotróhajó be tudjon jutni a gáthoz. A nyíláson kényelmesen be lehetett jutni, az evezők nem értek le a fenékig. Itt már esett az eső, és egy szembejövő kajakos igazolta azt a feltételezést, hogy a gát nyitásának híre már széles körben elterjedt a környékbeli vízisportolók között, talán éppen a Dunai Szigetek tudósításának köszönhetően. 

A felső szakasz legszűkebb része, háttérben Verőce

A Kompkötő-sziget mellékága ezen a felső szakaszon jellemzően igen sekély. A gát átmetszése és a kotrás között viszonylag gyorsan áramlik a víz és a meder is mély, ez azonban csak egy keskeny csatornára igaz; a part menti rész a félsziget és a gát megmaradt része között feliszapolódott és 20-30 centiméter mély mindössze (86 centiméteres vízállásnál). 

Az egykori gát keresztmetszete.

Az elkotort gát anyagát ugyancsak kiszórták két oldalra, méghozzá az egykori gát magasságában. Talán jobb lett volna, ha ezt az anyagot teljes egészében kitermelik, hiszen mögötte a vízáramlás ugyancsak lelassul, azaz a feliszapolódás tovább folytatódhat. Oldalról megtekintve még felfedezhetjük a kitermelt gát keresztmetszetét, melyet a 45 fokban lerakott süttői márványból készült burkolat rajzol ki. A nyílásban a vízmélység  meghaladta az 2 métert a víz sebessége pedig körülbelül 4,2 kilométer/óra volt. Ez azt jelenti, hogy a valaha mért legkisebb vízállásnál is lehet vízáramlás a Kompkötő-sziget mellékágában. Ez természetesen függ az alsó torkolat állapotától is, de nagy valószínűséggel a Kompkötő ismét egész évben sziget lehet. 

A bontásról még mindig keveset tudni, a váci önkormányzattól nem hivatalos módon azt az információt kaptuk, hogy mivel állami beruházás volt állami területen ezért az önkormányzatot nem értesítették. 

A szigetre ezentúl már nem lehet bejutni száraz lábbal, mindenképpen kell vízi jármű kell az átkeléshez. 

Ártéri szintek.
Mederközépi bokorfüzes, háttérben egy, a gát építése után lerakódott üledéken felnőtt idősebb füzes látható,
leghátul pedig a Kompkötő-sziget eredeti növényzete.

Kérdés csupán az, hogy mi lesz a mellékág azon részeivel, amelyek a megmaradt gát alatt és felett helyezkednek el. Vélhetően itt folytatódni fog a hordalék lerakódása. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol a növényzet már megtelepedett, például a meder közepére a gát alatt, ahol egy egyre terebélyesebb fűz mögött már fásszárú növények ezrei telepedtek meg. Ez a részt az újonnan biztosított vízáramlás sem fogja tudni megbontani. A sodrás ugyanis a szigeti oldalon nagyobb, a parti oldalon jóformán állóvíz van még mindig. 

Az alsó torkolat. 

Az alsó torkolatnál még nem lehetett megállapítani milyen hatással van az itteni laza üledékre a gát megnyitása. Egy alacsonyabb vízállás idején ezt is ki lehet majd deríteni. Talán az állandó sodrás elég lesz ahhoz, hogy az üledék kimosódjon a főágba és a Duna hullámzása ne tudja azt visszahordani. Akkor talán a Kompkötő-sziget — igaz jóval keskenyebb mellékággal, de sziget maradhat.

A visszaúton elkapott minket a nagy zivatar és csak akkor volt hajlandó elállni, amikor újra partot értünk az 1685-ös folyamkilométer tábla tövében. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...