2012. február 18., szombat

Stabil dunai partszakaszok három érdekes indikátora káposztásmegyeri példán


Ha valaki feltenné a kérdést egy geográfusnak, hogy hol találhatóak a Duna legstabilabb partszakaszai, ahol az évezredek során a legkevesebbet változott a part futása, lenne aki számtalan terepbejárás, fúrásminta és térinformatikai elemzés után tudna csak választ adni. A kérdés csak elsőre tűnik bonyolultnak, ha engem kérdeznének, csak annyit mondanék: ott a legstabilabb a partszakasz, ahol találunk egy működő folyami révátkelőt, egy ezzel kapcsolatos öreg csárdát, valamint egy római őrtornyot, vagy kikötőerődöt. Valahogy úgy, mint például a horányi révnél, vagy mostani bejegyzésünk témájánál: a megyeri révnél.

Kétségtelen, hogy a Duna egyik legfontosabb átkelőhelye volt a középkorban a megyeri rév. Legkorábbi írásos említése a XIII. század végéről való, Anonymustól származik, aki így ír róla:

"Néhány nap múltán Árpád fejedelem és előkelői közös döntéssel egyhangúlag és szabad elhatározásukból elhagyták a szigetet, és Soroksáron túl, a Rákos vizéig ütöttek tábort. Amikor látták, hogy minden irányból biztonságban vannak, és semmi sem fenyegeti őket, átkeltek a Dunán. A révet, ahol átkeltek, Magyar-révnek nevezték el, mivel a hétmagyarként ismert hét fejedelmi személy itt jutott át a Dunán. Átérvén letáboroztak a folyóparton, egészen felhévízig. A Pannónia földjét lakó rómaiak erről tudomást szerezvén, futással mentették életüket. Másnap pedig Árpád fejedelem és előkelői valamennyi vitézük kíséretében bevonultak Attila király városába."

Anonymus 300 év távlatából jegyezte le a magyar történelem e fontos eseményét. Gestájában sokszor a XIII. századi viszonyokat vetítette vissza a múltba, és gyakoriak a kitalált elemek is. 100%-ra nem állíthatjuk, hogy Árpád vezéreivel éppen itt kelt át a Dunán Pannonia meghódítására, de ami bizonyos: Anonymus korában a megyeri rév országos fontosságú folyami átkelő volt.
  
1. ábra A megyeri rév 1826-ban
 
Napjainkra a terjeszkedő város és part bekebelezte ezt a homokbuckákkal tarkított lapályt. Árpád vezérék ma kertes házakat, gyárakat, parti üdülőket látnának lovaik hátáról. A Külső Váci úton nagyon nehezen tudnának csak átkelni csúcsforgalom idején, a Duna pedig szinte leküzdhetetlen akadályként tornyosulna előttük felgyorsult sodrásával és megnövekedett mélységével. A IX. század elején ez a táj még füves, ligetes puszta volt, néhány elhagyott avar kunyhóval és a folyót szegélyező erdőben megbúvó romos római őrtorony csonkjával. A viharos nyugati szél által közvetlenül a parton épített mozgó homokbuckákat árvíz idején a lomhán szétterülő folyó nem tudta elborítani, ezért a magyar törzsek itt eresztették be lovaikat a majd egy kilométer széles folyóba. Nyári kisvíz idején a legmélyebb ponton sem merültek be a lovak szügynél mélyebbre. Jobb kéz felől a Medgyesi-sziget két ágának különböző áramlataival kellett megközdeniük, mielőtt a hatalmas sereg iszaposan, sárosan kievickélt a Dunából, "Attila városától" északra. Számukra, ez csupán rutin hadművelet volt, kiküldeni az előörsöket, biztosítani a hadianyag átszállítását tutajokon, vagy más kezdetleges csónakon. Számtalanszor megtették már a végtelen etelközi, levédiai sztyeppeken.
A túlsó parton ugyancsak ott meredezett a letűnt rómaiak emléke, egy őrtorony, melynek kőomladékai dombként magasodtak ki az ártéri erdőből (1. ábra Magas kő, a jobbparti csárdától kissé keletre). 

A Kossuth Lajos üdülőpart 85. számú telkén feltárt őrtorony volt az egyik, amely ezt az átkelőt védte a szarmatáktól, a következő, kissé délebbre az 59. szám alatti telken állt (2. ábrán zászlóval jelölve). Mindkét romot magaslatként jelölték a dunai mappáció térképészei 1826-ban. Szemben, a Megyeri Csárda alatt is őrtornyot feltételeznek a régészek, ezt azonban még nem tárták föl. Köveit valószínűleg gyorsabban széthordták az építőanyagban szegényebb bal parton. Utóbbi őrtorony keletkezése II. Valentinianus császár utolsó határerődítési fázisához kapcsolódhat, a 370-es évekből.

Ezek a fontos folyami átkelők a rómaiak távozása után sem merültek feledésbe, egészen a nomád állattartás hanyatlásáig használatban voltak. Ez pedig nem is volt olyan régen, mint gondolnánk, a XVIII. század elején még lábon hajtották a ridegen tartott marhát a Német-Római Birodalom és az Örökös Tartományok piacaira. A hajcsárok számára a megyeri rév is egy ideális folyami átkelőhely volt. Ott pedig, ahol ez a kelet-nyugati irányú forgalom találkozott az észak-déli irányú hajóvontatási és kereskedelmi utakkal, okos számítással csárdák épültek a megfáradt utazók számára.
 
2. ábra A megyeri rév vázlata.

A megyeri rév két oldalán két csárda áll. Bal parton a Megyeri (1. kép), a jobb parton a Bivalyos. Azt nem tudni, hogy a török kor előtt is állt-e ott bármiféle fogadó, de nagy valószínűséggel igen. Mindkét csárda ármentes térszínen épült fel, ami ezen a Duna szakaszon a 105 méteres szintvonallal jellemezhető (2. ábra). Ez azonban nem jelentette azt, hogy a legnagyobb - jeges - árvizek nem tehettek kárt bennük. Ugyancsak a dunai mappáció térképészeitől származik ennek leírása:
  
"Az 1809 esztendő beli jéginduláskor...A Káposztás Megyeri Kortsmának Duna felől való részét a víz elérte, s a dombormókon kívül mindent elöntött; általis tsapott a későbben készűlt Pesti Országútnak azon tájján, melly a' Csőszházon alól vagyon most ezen Pusztának belső térségibe tódult az árvíz a patak kiömlésénél; a Köhid magosságánál fellyebb haladván annyira, hogy rohanásával egy rendbéli forspontot is levert, 's ezentúl a lapályokat széltire a homokdombok allyáig ellepte..."
 
1. kép. A megmagasított út és a helybenmaradt csárda épülete

A történelem folyamán a római őrtornyokat kőbányaként hasznosították. Nagyon ritkán előfordult, hogy erődítéseiket felújították és újra használatba vették (lásd: Pone Navata erődje, Visegrád Sibrik-domb) Legtöbbjüket azonban még a talajszint alatt is elbányászták. A dunakeszi rév kikötőerődjének kváderköveiből származik a helyiek pincefalazata, még a XIX. században is bányászták ezeket. Jutott belőlük bőven a romjaikon felépült csárdák falába. A közeli Budai-hegység kőbányáiból két fő kőzettípust használtak építkezésekhez, a könnyen faragható édesvízi mészkövet (lásd: aquincumi szarkofágok), valamint a Hárshegyi homokkövet. Vajon a Megyeri Csárda falában látható köveket az 1695-ös építkezésre szállították át a révészek, vagy az őrtorony maradványait használták föl másodlagosan (2. kép)?

2. kép A Megyeri csárda hátsó falában talált kövek.

Szemben, a Bivalyos Csárda nevében is őrzi az hajcsárok ősi mesterségét, 1798-ban épült falait nem lehet tanulmányozni, jobb állapotú vakolata elfedi a régi korok köveit.

A megyeri rév stratégiai fontosságának további jelentős középkori momentuma a szigetmonostori Medgyesi-sziget csúcsán épült sánc. A területet ma a Szentendrei-sziget legdélebbi csúcsának ismerjük. A mellékelt szelvényen (1. ábra) és vázlaton (2. ábra) feltüntetett sánc elhelyezkedése hasonló az Esztergom melletti Ebszorító-sziget sáncához. Építéséről és építtetőjéről nincsen semmiféle adat, csupán annyit jegyzett fel róla Keller Ignác mérnök 1826. június 30-án, hogy "A Sziget farka, hol régi santzolásnak maradványi láttzanak csorba..." A sánc méretéből és alakjából ítélve nem beszélhetünk állandó erődről, sokkal inkább egy jelentősebb hadművelet során épülhetett, a megyeri rév biztosítására. Feltételezhető, hogy Buda valamelyik ostroma során a támadó magyar királyi hadak emelhették 1542-1686 között. Ma már nyomát sem találni a sáncoknak.

A Duna szabályozás a káposztásmegyeri szakaszt sem hagyta érintetlenül. Árvízvédelmi töltés létesült, amely az ármentes homokhalmokhoz kapcsolódva a Megyeri Csárdától indult déli irányba. Különlegessége, hogy egykor vasúti sínpár futott rajta, mely a Tungsram gyárat kapcsolta össze Rákospalot-Újpest állomással. 
A Káposztásmegyernél szélesen terpeszkedő folyómeder akadályozta a hajózást a váci-ág déli szakaszán, ahol az összes vízhozamnak csak a kétharmada áll rendelkezésre (a maradék egyharmad a szentendrei ágban folyik le). 1921-23 között hatalmas T sarkantyú épült meg a mederben, amely 180 méterrel helyezte beljebb a partot, egy 900 méteres párhuzammű révén. A két pangó vizű öblöt - szokás szerint - szeméttel és építési törmelékkel töltötték fel. Ezen épült fel a lassan hét éve pusztuló, bezárt Tungsram strand. A meder szélessége az egyesült ágban 830 méterről 600-ra, míg a váci-ág szélessége 600 méterről 390 méterre csökkent. Örülhettek a komposok; így rövidebb utat kellett megtenniük a bal parti Rév utca végéből Pünkösdfürdőre.
1950 körül a párhuzammű északi szakaszát átvágták az ide költöző Dunai Flottilla kikötőjének építésekor.
 
3. kép. Az épülő Megyeri híd (legifotok.hu)

A megyeri rév átkelő jellege fokozatosan szűnt meg. A Dunán épült hidak, a rideg állattartás megszűnése, a vasúti közlekedés fejlődése együttesen okozták a forgalom csökkenését. Végül a Megyeri híd felépülése  (3. kép) adta meg a kegyelemdöfést az utasforgalomnak. 2011. január 1-jével  végleg megszűnt a kompforgalom Pünkösdfürdő hajóállomására. Sajnos a forgalom megszűnésével együtt járt a környék lepusztulása. Napjainkban a megyeri rév emlékét Anonymus Gestája és a két parton álló, mai napig működő csárda őrzi az utókor számára.
 
A témához szorosan kapcsolódó bejegyzések:
 
100. Palotai-sziget. Fejlődés és morfológia

11 megjegyzés:

  1. Kedves Dániel!

    Nagyon jó volt olvasni a cikket, ugyanis rengeteget utaztam ezzel a kis hajóval a két part között, sajnos rossz hírt kell szolgáljak a Bivalyos csárda tavaly év vége fele egyszer csak bezárt, azóta nem nyitott ki, nyaranta még szemlátomást voltak vendégek a teraszon is ebéd környékén 4-5-6 asztal is foglalt volt, esténként hébe hóba pedig hétvégén esküvő is szokott lenni.

    Én szembe lakom a csárdával, és még jártam át ebédelni olykor, de még úgy 7 évvel ezelőtt volt nagyon jó átjárni, akkor csodásan főztek, akkor havonta legalább egyszer ebédeltem ott.

    Tisztelettel:
    Levente

    VálaszTörlés
  2. Kedves Levente, hát ez bizony rossz hír. A Bivalyosban tavaly tavasszal még ettünk. Remélem, hamarosan kinyit. Sajnos már nagyon kevés működik, többségük a föld színéről is eltűnt: a Buki Vácon, a Somos Sződligettel szemben, a Horányi éppen most dől össze Dunakeszinél. Nemrég volt szó az adonyiról, az is kihalt. Úgy tűnik már csak a Megyeri üzemel, sajnos ott meg főzni nem tudnak.

    Üdvözlettel,

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dániel!

      Kis update. A Bivalyos csárda sajna továbbra is zárva. Ráadásul az egyik homlokfalon egy nagy repedés keletkezett, gondolom az elhaladó autók miatt. Ha érdekel a helyzete az épületnek, szívesen posztolok képeket.

      Levente

      Törlés
    2. Örülnék neki, mert mostanában nem fogok arra járni. Ha esetleg írnál hozzá néhány információt, mikor zárt be, milyen állapotban van, milyen pletykák vannak az újranyitással kapcsolatban, akkor néhány képpel egy az egyben kitenném bejegyzésként.

      Törlés
  3. Ezúton jelentem, hogy kétrendbeli lenyúlást hajtottam végre (egy az Index Fórumának egyik topikjába, egy az Urbanista blogba), de a forrást jómunkásemberhez méltón mindig megemlítettem.
    Ja, és még mindig ez a kedvenc blogom. :-)

    VálaszTörlés
  4. Láttam mindkettőt, örülök, hogy segíthettem Budapest legrégebbi kocsmájának felderítésében!

    VálaszTörlés
  5. Szép estét mindenkinek!

    Ha valaki ismerné a Bivalyos jelenlegi tulajdonosát, kérem írjon. Egy jó barátom esetleg megvenné és felújítaná...

    Előre is köszönöm!

    Alex

    VálaszTörlés
  6. Szia Alex, szerintem egy kört lehetne futni a kérdéssel a III. ker önkormányzatnál, de kiteszem majd a kérdésedet két helyre és szólok, ha lesz válasz. Nagyon jó lenne, ha sikerülne újra éttermet lehelni az épületbe!

    VálaszTörlés
  7. Miféle "Atilla városától északra"?! A mai Óbudai terület sziget volt!!! Erre még most sem jöttél rá? Vagy pont ez a baj....

    VálaszTörlés
  8. Hogyne lett volna sziget, a kérdés csupán az: mikor?

    VálaszTörlés
  9. A középkorban is még sziget volt, erről szól az összes Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki metszet, ami a Csillaghegyen ábrázolja a várost, és látható a nyugati belső Duna meder. Atilla városa vagyis Óbuda királyi és préposti várai pedig a hegytetőn léteztek, nem pedig szigeten, és erről okleveleink is vannak! Nem bölcs dolog tehát a hivatalos ostobaságokat erőltetni, azok ugyanis mennek a kukába, ahová valók. http://torteneszdogmak.blogspot.co.at/2017/09/obuda-varos-teves-azonositasa.html

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...