Vácott megduplázódott az ismert 1838-as árvíztáblák száma. Jó hír, hogy egyáltalán megvan, jó kezekben, aki ismeri a tábla értékét. Üröm az örömben, hogy egyhamar nem kerül vissza az eredeti helyére, ugyanis a házat, amelyen eredetileg állt 1989 után lebontották, és a telek azóta is üresen áll.
Vácról egészen ezidáig egyetlen 1838-as köztéri árvíztábla volt ismert. Ez egy ház falán található a Budapesti főút 67. szám alatt kb. 135 centiméter magasságban. Érdekessége, hogy a felirata nem közölte a tetőzés konkrét időpontját (hónap, nap), csak az évszám található rajta. Vácott ismerünk még egy 1775-ös árvíztáblát az uszoda támfaláról, és vannak források arról, hogy az 1809-es árvíz szintjét is feljegyezték az eredetileg a révnél állt Nagyhídnál ill. a Ferences templom környékén, de ezek eltűntek azóta.
A most megkerült árvíztábla is a Ferences templom közvetlen környezetében állt a Tímár utca-József Attila sétány sarkán álló házon, mely 1989-ben még látható volt egy légifotón. 1838-ban ezen a szakaszon még szélesebb volt a Duna, egészen a vár tövéig ért. Ezt a szakaszt a II. világháború után fokozatosan feltöltötték és parkosították.
A lebontott ház, amelyről állítólag a tábla származik (1985, fentrol.hu) |
Pontos időpontját nem ismerem a sarkon álló ház bontásának, sem annak körülményeit. Így azt is nehéz eldönteni, hogy a tábla csak a bontásnál tört el, vagy már korábban megsérült. Annyi biztos, hogy most két összeragasztott részből áll, miközben az ovális formájú árvíztábla jobb oldali része a hüvelykujj miatt fura alakú kéznél hiányos. A tábla felirata két okból különleges. Elsősorban a Wizár felirat tűnhet fel, ami nem egy korabeli légiközlekedési vállalat volt, hanem valószínűleg a helybéli német lakosság felé tett gesztus lehetett. A másik különlegesség a dátum, ami akár ki is zárhatná, hogy a tábla eredetileg más településről származott volna. Az esztergomi árvíztáblák ugyanis egy kivételével mind március 13-i tetőzést örökítenek meg, miközben Budapest területnén március 15-i vízállásra mutatnak a mutatóujjak. Tehát a két helyszín között félúton található Vácott tetőzhetett a Duna 14-én. Azonban Nagymarosról ismerünk árvíztáblát március 15-i dátummal, sőt az Esztergomon "túl" található dunamocsi tábla is március 14. és 15-i dátumot említ.
A második váci árvíztábla alig néhány házzal került csak arrébb, jelenleg Szántó-Komáromi Péter Pál tulajdonban van, (aki hozzájárult, hogy névvel említsem). A Tímár utcai történelmi emlékházra jellemző, hogy a leszerelt árvíztábla pillanatnyilag az eredeti váci Nepomuki Szent János szobor háta mögött hever, amely korábban a révnél állt. Az árvíztábláról másolat készült egy 3D szkennelést követően, így akár egy szintezést követően vissza is kerülhetne az eredeti helyére, amennyiben az üres telken új ház épül és a tulajdonos pozitívan áll a kezdeményezéshez. Addig digitális formában mentjük el az utókor számára a magyarországi (Budapest, Esztergom és Szentendre városokon kívüli) 1838-as árvíztáblák közé.
A tábla történetében még rengeteg hézag tátong. Melyik oldalon állt a tábla? Az utcára nézett, vagy a Dunára, esetleg a kertben volt? Milyen magasságban volt? Ha a házat valóban 1989 után bontották el és a tábla csak ekkor került le róla, elképzelhető, hogy előkerülhetnek róla fotók, ami nagyban megkönnyítené a tábla visszahelyezését. Éppen ezért arra kérnénk olvasóinkat, ha bármi információval rendelkeznek erről, vagy más régi váci árvíztábláról küldjék el a blog címére!
A házat talán 2018-ban bontották el. Maga az elbontás is végtelenül szomorú, hogy megtörténhetett, mivel a város egyik igen régi, bár többször átépített polgári épülete volt. De mint tudjuk a pénz beszélt... Sajnos a Google streetview 2019-es állapotot rögzít, már ház nélkül. Előtte több formában is étterem volt. Utolsóként a Momo.
VálaszTörléshttps://mapio.net/images-p/16742981.jpg
Az említett házon árvíztábláról nem tudok, de a Lőházon - a mai alsóvárosi Spar környékén - anno volt egy. Tudtommal a Lőház elbontását sem dokumentálták, nehéz lenne hiteles információt találni a tábla milyenségére vonatkozóan.
VálaszTörlésA Komáromi-ház udvarán általam ismert Nepomuki szobor az 1800-as évek második feléből származik, a Szandház műhely alkotása, tehát nem a most köztéren álló szobor eredetije.