2017. május 30., kedd

A gödi keresztgát gyermekcipőben


Igencsak nehéz elképzelni, hogyan nézhetett ki fénykorában a Gödi-sziget sorsát megpecsételő keresztgát. A szanaszét dobált, középen átmetszett kőhalomról ugyanis alig maradt fenn korabeli fénykép. Legfeljebb pár légifotó, de utóbbiakról nem derül ki, milyen lehetett "élőben" ez a folyószabályozási műtárgy. Mígnem elő nem bukkant egy fénykép egy selejtezésre ítélt szekrény fiókjából.

A gödi keresztgát 1958. nyarán
 
A kép valószínűleg 1958-ban készülhetett. Egy idilli nyári hangulat elevenedik meg, a gödiek lassan kezdik megszokni és birtokba venni a keresztgátat. Lehet horgászni a meder kellős közepén. Száraz lábbal át lehet menni a szigetre, miközben nem kell attól félni, hogy a sodrás bárkit is elvinne. Annak idején bizonyára örültek volna egy hasonló lehetőségnek a két világháború között a szigeten házat építő tulajdonosok. 

Hogy miért fontos ennek a keresztgátnak a története? Ez a létesítmény felelős a Gödi-sziget "meghízásáért", a mellékág feltöltődéséért, a halak eltűnéséért, és mindezek miatt egy — a blog kezdeményének tekinthető, 2008-as — szakdolgozatért.
Fellengzősen, patetikusan és röviden: ezen a ponton született a Dunai Szigetek blog. 

Ha a keresztgát felépítését vizsgáljuk nem nagyon csodálkozhatunk azon, hogy manapság hogyan néz ki. Egy sor leszórt kő, melynek a tetejét leöntötték betonnal, az oldalát viszont nem. Utóbbit megtették a kompkötő-szigeti gát építésekor, nem véletlenül áll még mindig. Bár az 1956 tavaszán levonult jeges ár károsíthatta, de nem valószínű két évre rá már így nézett volna ki. 1958-ban a gödi gát még csak 10 éves lehetett legfeljebb (a II. világháborút követő években épült, pontos dátumát még nem sikerült kiderítenem — ha valaki tudja, írja meg!). A gödi keresztgát már eleve így épült, és ez előrevetítette későbbi sorsát, kötőanyag hiányában a teljes széthullást. 

Odafentről, 1961-ben (forrás: fentrol.hu)

Ahhoz, hogy a gát történetét meg lehessen írni további fényképekre lenne szükség, így ettől most eltekintünk. Egy légifotót azonban érdemes beilleszteni illusztrációnak. Mindössze három év telt el a fénykép készítése óta, amikor 1961-ben repülőgépről lefotózták a gödi Dunát. Már látszik az elvégzett munka, mindenfelé homokzátonyok épültek a mellékágban. Az 1958-as fényképen már élesen elválik az alsó meder üledékmentes, sötét vize a felső meder iszapos vizétől. A felső meder zátonyán ma már erdőt találunk, így csökkent alig kétharmadára-felére a gát hossza. 

Gödi keresztgát, 2015 augusztus.

Nincs olyan gödi, aki a keresztgát pusztulásán sopánkodna, ez tette ugyanis lehetővé, hogy a Gödi-sziget az év nagyobb részében valódi sziget maradhat. Teljes elbontását azonban már kevesebben támogatnák, hiszen ki ne sétálna olyankor is a szigeten, amikor a vízállás amúgy nem tenné lehetővé. Talán ez a kettősség teszi mind a mai napig lehetővé, hogy a Kereszt utca végi kőkupacban gyönyörködhetünk. 

Ha esetleg valaki a Dunai Szigetek (saját "szülőhelye" iránt hálátlan) véleményére is kíváncsi: ezt a sittet konténerbe kell pakolni, el kell szállítani valahová, ahol értelmes módon fel lehet használni.  

2 megjegyzés:

  1. Szendefy Zsolt egyértelműen 1949-re teszi a gát építését a Gödi Almanach 2006-os kötetében: "Édesapánk a kizárólagos tulajdonát képező északi rész szigetcsúcsának védelmére 119 köbméter terméskövet szállíttatott, amit az indokolt, hogy azt az akkor erős vízfolyás okozta eróziótól meg kellett védeni. (Az 1949-ben épített gát elkészülte után erre már nem volt szükség, az északi csúcs nemhogy fogyott, hanem gyors növekedésnek indult.)" Szendefy Zsolt: Történet a gödi szigeten épült - háború előtti - víkendházról és annak építőjéről. Gödi Almanach 2006 (szerk. Láng József et al., Kiadja: Göd Város Önkormányzata), pp. 179.190., idézet a 185. oldalon. Sajnos az állításnál nincs hivatkozás semmilyen dokumentumra.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ákos, az 1949-es építési dátum reális, csak még én sem találtam hozzá írott dokumentumot.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...