2018. június 21., csütörtök

Alulról töltődik az Égető-sziget mellékága is!



2015. tavaszán ugyan már kiszámoltuk az Égető-sziget küszöbszintjét, de mint tudjuk egy mérés nem mérés. Akkor apadó Dunán 241 centiméteres nyers vízállást jelzett a váci vízmérce, ami 15 centiméter magas vízoszlopot eredményezett a dél-váci sziget keresztgátjának legalacsonyabb pontján. Ezúttal áradó vízállás idején kerestük fel a Dunát és a küszöbszint ellenőrzése mellett egy igen érdekes jelenségről is beszámolhatunk!


2018. június 15-én, pénteken délután az áradó Duna kezdte megközelíteni a 2015-ben mért 227-228 centiméteres küszöbszintet. Természetesen a két vizsgálat közötti időszakban is gyakran elérte a Duna ezt a szintet, de most sikerült időt is szakítani egy látogatásra. 

Így alakultak aznap a nyers váci vízállásadatok (forrás: vizugy.hu):

2018. június 15. 15:00 225 cm
2018. június 15. 16:00 230 cm
2018. június 15. 17:00 233 cm
2018. június 15. 18:00 237 cm

Mivel a fő célpont ezen a napon nem az Égető-, hanem a Kompkötő-sziget keresztgátja volt, ezért kétszer is volt lehetőség megtekinteni a dél-váci helyzetet. Az odaúton délután 4 órakor a keresztgáton már átfolyt a víz, vitte magával a leveleket is. Ekkor a gát legmélyebb pontján a vízoszlop 2-3 centiméter volt (lásd alábbi ábrát). 


Az átfolyásról videó is készült. Mindazok, akik ismerősek errefelé már észlelhetik, hogy a keresztgáton átbukó vízzel valami nincsen rendben. 


Másfél óra múlva, 17:30-kor a visszaútról lekanyarodva kissé megemelkedett már a vízszint és immár két helyen bukott át a Duna a gáton. A vízoszlop magassága 7-8 centiméterre emelkedett (lásd alábbi kép).


A két látogatás alkalmával ellenőrzött vízszint igazolni látszik a három éve mért 227 centiméteres értéket. A Vácott délután négy órakor mért 230 centiméter nyers vízállásból kivonva a gáton mért két három centimétert, majd a fél hatra számított 235 centiméterből kivonva a 7-8 centimétert megállapítható, hogy a vízáramlás valahol 227 és 228 centiméter között indul meg ill. szűnik meg az Égető-sziget meglehetősen feliszapolódott holtágában. Ennél pontosabb szintezésnek nem sok értelme van, hiszen az Égető-sziget keresztgátja viszonylag masszív építmény, aszfaltos burkolattal, amin nincsen nyoma kopásnak, vagy szétfagyásnak.

Egy mondat erejéig azonban térjünk vissza mi is volt az a már említett furcsaság a vízáramlással kapcsolatban!


Éppen ez év május végén kaptuk azt a kérdést, hogyan lehet az, hogy a Pap-szigeti mellékág Szentenderén "alulról felfelé" folyik? A levélben csatolt felvételek tanúsága szerint a mellékág délről északra csordogált, ami látszólag ellent mondott a fizika legalapvetőbb törvényének. Nos, az Égető-szigetnél ugyanez a jelenség fogadott, a dél felé folyó Duna alulról, azaz délről észak felé bukott át a keresztgáton és töltötte az első képen látható, egyre jobban benövényesedő holtágacskát. De vajon mekkora vízállásnál fordul meg az áramlás és kezd "normális" irányba folyni a Duna? 

Az áradó Duna igazolta, hogy ebben az esetben nem limányról van szó — amikor a Duna bizonyos hidrológiai körülményeknek (pl. sarkantyú) köszönhetően szakaszonként visszafelé folyik — hanem egyszerűen a folyónak alulról könnyebb dolga van megkerülni a sziget északi bejáratánál saját maga által lerakott hordalékát. 

Ez pedig egyetlen dolgot jelent; az égető-szigeti keresztgát megtette a dolgát, a keresztgátra nincs többé szükség. A felső elzáródás átvette a szerepét. Tehát a Kompkötő-szigethez hasonlóan ezt a keresztgátat is egészen nyugodtan el lehet bontani! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...