2025. július 4., péntek

Egyetlen Baracsi-sziget sem maradt


Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és kedvelték, hogy rövid szenvedés után, a krónikus kisvizes állapot következtében a kisebbik Baracsi-sziget (*1925 †2025) fiatalon megszűnt létezni. Temetése helyben lesz, ott ahol a magvaszakadt Baracsi-család többi sziget-tagja, a baracsi Alsó-sziget (*1742 előtt †1930) és a Szitányi (Baracsi)-sziget (*1826 előtt †1980 ) is nyugszik, a Duna 1565-1568 folyamkilométer táblái között. 
Virágot a megszűnt holtágából hozzanak. 

A megtört szívű gyászolók
2025. június 28.


2018 augusztusában, egy felhős napon találkoztam vele utoljára, viszonylag fiatal, száz éves kora ellenére akkoriban már nem volt igazán jól. Az 1980-as évektől kezdődően nagyon megviselte az alacsony főági vízállás, az elmúlt évtizedben is csak egy árvíz érkezett a Dunán, de a tavalyi Borisz sem tudta már rendbe hozni a mellékágát, amit alig hét év alatt teljesen elszorított a lágyszárú növényzet, alig néhány vaddisznódagonya-méretű nedves mélyedés emlékeztetett a néhány évtizede még teljes szélességében áramló folyómederre. 2018-ban, bár a meder nyomvonala még megvolt, az agónia nem tűnt visszafordíthatónak. "Ha ilyen ütemben záródik le a holtág, hamarosan egyetlen Baracsi-sziget sem fog maradni." - írtam akkor búcsúzóul. Bár ne lett volna igazam.

A romlás és elzáródás nyomon követhető a sziget halotti maszkjának szánt képpár-sorozaton, ahol minden montázs bal oldalán a 2015-ös, a jobb oldalán pedig a 2025-ös állapot látható. 

A sziget felső csúcsánál hét év alatt teljesen elzáródott a meder, az iszapos parton mellig érő fűzfaerdő nőtt, benne helyenként a baracsi Alsó-szigetről megszökött napraforgó egyedekkel. 

2025-ben ahol még volt nyílt vízfelület, abban a tócsában is csak bokáig ért a víz.

A Baracsi-sziget felső csúcsánál 2015 augusztusában alacsonyabb főági vízállás mellett is több nyílt vízfelület volt a mellékágban. A lágyszárú növényzet hét év alatt teljes keresztmetszetében benőtte a medret. 

A növényzet térhódításával párhuzamosan a mellékág elszorulását gyorsították a vízbe dőlt fák, amelyen fennakadt a Borisz-árvíz uszadéka.

A déli szigetcsúcs felé haladva nem csak a nyílt vízfelület, de a nyílt meder is eltűnik, helyenként mellig érő lágyszárú rengeteg alatt.

Közvetlenül a déli, alsó szigetcsúcsnál hét éve még egy kisebb facsoport mellett ágazott ketté a meder, ebből már csak az egyik felismerhető.
 
Talán a sziget déli csúcsa az egyetlen hely, ahol még valami képet lehet alkotni a kisebbik Baracsi-szigetről. Éppen ezért ezzel a képpel búcsúzunk tőle. 
Újabb hét év múlva már ennyi sem marad belőle.


Az ősök emlékezete:

  • A baracsi Alsó-sziget eltűnése: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2018/08/a-kisebbik-baracsi-sziget.html
  • A Szitányi (Baracsi)-sziget eltűnése: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2018/06/a-baracsi-sziget-metamorfozisai.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...