Schönbühel masztodonja

Ha egy középkori dunai hajósnak három kívánságot adott volna egy dunai aranyhal, szinte biztos hogy szerepelt volna köztük az összes sziklazátony eltüntetése, felrobbantása, elbányászása, elárasztása, totális megsemmisítése. A Strudel, Wachau, és az Al-Duna sziklaszörnyei a víz felszíne alatt lapulva évezredeken keresztül lékelték meg a hajókat, oltották ki számtalan hajós életét. Aztán valahol valamelyik hajós mégiscsak kifoghatta ezt az aranyhalat, és a folyószabályozás során eltüntették, felrobbantották, elbányászták, elárasztották ezeket a sziklazátonyokat. Néhány, jobbára ártalmatlan túlélőt leszámítva.

Schönbühel sziklazátonya augusztus 20-án (Kienstock 214 cm)

Ezek a túlélők nincsenek túl sokan, fennmaradásukat annak köszönhették, hogy senkinek nem voltak útban. Korábban bemutatott példák közül a Jochensteini Nepomuki Szent János szirtéjből egy hajózsilip végpontja lett, Wörth megmaradt mint sziget, de a Strudel zúgóit elárasztotta az Ybbs-Persenbeug duzzasztó, Spielberget, az osztrák szigetvárat elnyelte az ártéri erdő, mindenki elől elbújt az egyre kevésbé szemérmes Ínség-szikla, összement az al-dunai Babakáj-szikla, és semmi nem maradt a Vaskapu zuhatagjaiból, ahol ennél jóval több pusztult el. Ez a lista nem teljes, ráférhetnének olyanok is, mint a már korábban elbányászott váripusztai mészkőszirt a Mohácsi-szigeten, de nem érdemes idekeverni azokat, melyek a parton magasodnak, gondolhatunk itt a monumentális dévényi várhegyre a Morva folyó torkolatánál.

Létezik azonban egy vadon élő szirt is a Dunán, amit a folyószabályozás mindmáig nem szelidített meg, annak ellenére, hogy veszélyesen közel található a Duna középvonalához. Ráadásul ez a szirt a hajózási csatornává alakított osztrák Duna-szakaszon található, ahol a folyó belépcsőzése szinte teljesen megvalósult. Ausztriában csak két olyan helyszín volt, ahol békén hagyták a Dunát vízerőművek szempontjából, a Donau-Auen Nemzeti Park Bécs és Pozsony között, valamint a Wachau Melk és Krems között. 

A zátony elhelyezkedése kisvizes időszakban

A Wachauban a Dunkelsteinerwald sötét metamorf kőzetei sok helyen tornyosulnak közvetlenül a Duna fölé, ezeket gyakran különféle építmények, emlékművek, keresztek hangsúlyoznak ki. Schönbühel esetében a parton egy várkastély és egy kolostor is koronázza az Ausztria területére is kiterjedő Cseh-masszívum Dunán is túlnyúló amfibolit szikláit, azonban a várkastély tövében a Dunából is előmered egy vízbe fulladt masztodon hátához hasonló szirt. A balpartról nézve ez a szirt olybá tűnhet, mintha a folyó kellős közepén lenne, két jól elkülönülő lapos púpból áll, tehát bizonyos vízállások esetén két részre különül el. Ez a kienstock-i vízmércén mért 262 centiméteres vízállás felett következik be, ugyanis 2025. augusztus 22-én a zátony egységes volt. Durva becsléssel a zátonyt 400 cm körüli vízállásnál lepi el teljesen a Duna.

A zátony és a hajózóút (forrás: Streckenatlas der österreichischen Donau 2024.)

A balparti perspektíva azonban kissé csalóka, a szirt nem a folyó közepén van (ha ott lenne már nem lenne ott), hanem a várkastélyhoz közelebb nagyjából 1/3-ad 2/3-ad arányban osztja ketté a folyót, a hajózás természetesen a szélesebb ágban zajlik. A várkastély alatti rész sekélyebb, ahol alacsony vízállásnál a sziklás mederben tajtékzik és örvénylik a Duna, és ezzel olyan tevékenységet végez, ami gazdaságilag kimutathatatlan: megszépíti és változatossá teszi a folyót. 

Schönbühel sziklazátonya augusztus 22-én (Kienstock 262 cm)