2017. január 12., csütörtök

Megmérjük a Nagyapót


A butaság ragadós, különösen az interneten, ahol a butaságokat egymásról másolják az emberek. Az Al-Dunán található Babakáj-szikla magasságának kérdése  olyan, mint amikor az iskolai dolgozat egyik példájában mindenkinél ugyanaz a rossz válasz bukkan fel. Nem tudni ki kiről másolta, de fontosnak tartom, hogy legalább egy helyes válasz legyen, ezért most megmérjük a Babakáj-sziklát.  


Az 50 méteres, pontosabban 160 lábnyi magasság először Hunfalvy János földrajztudósnál bukkan fel 1864-ben, az Al-Duna leírásánál. Azt nem tudni, hogy ő ezt az adatot honnan vette, korábban olvasta máshol, vagy egy nyomdai elírásról lehet szó: 
"Baziás alatt a bal parton Divics falu mögött a hegység hátravonul a Dunától, Ó-Moldova előtt előrenyomul, azután újra betér, de a folyam közepén merészen kinyúló, valami 160 láb magas Babakáj-szirt táján ismét kikönyöklik a Dunára s az épen így kinyomuló jobbparti szirttel együtt a medret tetemesen összeszorítja. [1]"
Amennyiben bécsi lábról van szó, átváltva (160*0,31608) 50,57 méteres magasságot kapunk, ami kísértetiesen megegyezik minden ezt követő leírás adatával:
"A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. [2]"
Mindegy, hogy Wikipédiát, vagy netes al-dunai leírásokat olvasunk, olybá tűnhet, hogy 1864. óta mindenki Hunfalvy-t másolja, és a Babakáj-szikla 50 méter magas volt a Vaskapu-erőmű megépítése előtt. Ugyanezek a leírások a jelenlegi szirt magasságát 6-7 méterre saccolják. Ez a jura mészkőből álló, törökül nagyapó (bölcs öregember) jelentéssel bíró szirt még ma is meghatározza a Coronini és Galambóc között két kilométerről 400 méterre összeszűkülő Duna képét. Most képzeljük el, hogyan határozná meg a Duna képét egy 15 emelet magas szikla?

Az 50 méteres magasság leginkább egy kőből álló távközlési toronyhoz hasonlítana. Mivel csak hat-hét méter magasodik ki belőle a Duna vízszintje felé könnyen kiszámolható, hogy a Duna 43 méterrel kellett, hogy megemelkedjen 1972-ben, amikor elkészült a Vaskapu I. erőmű, amely kb. 100 folyamkilométerre található a Babakáj-sziklától (1041 fkm). Csakhogy a Vaskapu I. erőmű 33, legfeljebb 35 méteres duzzasztást okozott, és ez az érték egyre csökken, ahogy távolodunk a duzzasztóműtől. Ha a Babakáj-szikla valahol Ada Kaleh környékén lenne még mindig maradt volna belőle 15-17 méter a 6-7 helyett. Könnyen belátható tehát, hogy az 50 méteres magasság finoman szólva is barokkos túlzás.

De hogyan állapíthatnánk meg a szikla valódi magasságát? 

Kellene róla egy korabeli földtani leírás, vagy ha az nincs kéznél legalább egy kép, amely segítségül szolgálna. Persze nem ártana, ha a szikla mellett találnánk egy méretarányt, amelyből következtetni lehetne a valódi magasságra. Ritka szerencse kellene hozzá, hogy ilyet találjon az ember, de most az egyszer szerencsénk volt. A kívánt kép a Hungaricana honlapon rendelkezésre áll:



A kép - stílusából ítélve - minden kétséget kizáróan a duzzasztás előtt készült. Még megvan a szirt alapja, ahol ki lehetett kötni. Látunk rajta egy elemekkel dacoló fát és közvetlenül mellette két hajótöröttet, akik éppen kapóra jönnek méretaránynak. Amennyiben magasságukat 1,7-1,8 méterre saccoljuk egyszerű aránypár számítással meghatározhatjuk a Babakáj-szikla adott vízálláshoz mért magasságát.

A számítás alapján a Babakáj-szikla magassága kb. 14-15 méter közé esik, ami kb. 50 bécsi lábnak felelne meg Hunfalvy János könyvében. 

Ha esetleg kételkednénk a számítás pontosságában el lehet végezni a validálást a majdnem ugyanezen a folyamkilométer-szelvényen található Galambóc várának tornyaival, melyek a duzzasztás óta áznak a Dunában. 

Természetesen áradáskor a szikla alacsonyabb, kisvíznél pedig magasabbnak tűnik. Ez sem kevés; 4-5 emelet. De semmi esetre sem 50 méter.

Jó lenne, ha a következő órára mindenki kijavítaná! ;)


[1] Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 2. (Pest, 1864) I. rész. II. Szakasz / IV. Fejezet. A Kárpátok délkeleti része, vagyis: Az Erdélyi felföld és Bánsági hegységek / VI. A Magyar-Erdélyi határlánczolat
[2] http://wikimapia.org/1936422/hu/Babak%C3%A1j-szikla

8 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretnék figyelmedbe ajánlani egy másik fényképet a szikláról. Ha a mérést a képen szereplő álló alak alapján végzem el, 1,75 meternek szamitva a pali meretet, akkor a szikla magassaga 10-11 meter koze esik (attol fuggoen, hogy a vizszintet a kep elotereben vagy hattereben latszo vizfelulethez, vagy ezek atlagahoz viszonyitom.). Mivel a forrasok szerint jelenleg 7 meteres a szikla, ez a meret a mara vizzel boritott resz /lathato resz aranyparral is osszhangban van. Az igert fenykep itt erheto el.
    https://carasanul.ro/2024/01/04/stanca-baba-caia-legenda-unei-iubiri-interzise/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erősen vízszintfüggő, ha relatív magasságot szeretnénk meghatározni, a legjobb talán egy expedíció lenne a sziklára, és GPS-szel be lehetne mérni az abszolút, tengerszint feletti magasságát. Ebben az írásban az 50 méter körüli érték félreértését próbáltam tisztázni.

      Törlés
    2. Itt van még egy érdekes kép a szikláról (a képaláírás nyilván hülyeség)

      http://epa.oszk.hu/03000/03096/00809/pdf/EPA03096_csendorsegi_lapok_1932_06.pdf#page=11

      illetve film is :

      https://www.youtube.com/watch?v=Fu_fDXiI6bE

      Törlés
    3. Tételezzük fel, hogy a Vaskapu I. vízerőmű gátjának koronamagassága a Prigrada alsó pontjához képest – hiszen oda építették az erőmű talapzatát – maximum 33 méter magas lehet. Tőry Kálmán vízügyi szakember 1972-es dolgozata szerint a Duna a Sztenka-zuhatagtól kezdődően a Vaskapu aljáig, vagyis a Prigrada Plocsia nevű szirtjének aljáig legalább 20.8 métert esett. Ha számításba vesszük, hogy a Duna vizét sohase duzzasztják fel a koronaszintig, legfeljebb -3 méterig, vagyis a talapzathoz képest +30 métert, akkor 30 méter – 20.8 méter, a Sztenkánál maximum 8-9 méter vízszintemelkedés lehetséges. Ha feltételezhetjük azt is, hogy a fenti 1963-ban készült fotó középvízszintnél készült, a sziklatorony tövében lévő pad egy-másfél méterre emelkedett ki a vízből akkor egy olyan magassági adatot kapunk, amit, ha a most megállapítható magassághoz hozzáadunk, akkor megkaphatjuk a sziklatüske korabeli magasságát. Tehát: a szirt jelenleg becsült magassága 6-7 méter lehet. Az elveszett magassága: kb. 6-7 méter + a jelenlegi magasság szintén 6-7 méter, akkor a sziklatorony maximális magassága 14-15 méter lehetett.
      Ezt a számítást még az a tapasztalat is megerősíti, hogy Galambóc városától kenukkal indulva a Babakaj-sziklát körbe evezve, a néhai Moldova-szigeten áthajózva, néha facsonkokat kellett kerülgetni (2021. augusztus). A szigetből még kiálló facsonkok magassága sem lehet több, mint 5-7 méter.

      Törlés
    4. Nem kell ide GPS. Elégséges egy max. 10 méter hosszú zsineg, rajta egy függő súly. Ja, persze, meg egy hajó.

      Törlés
  2. Még pontosabb adatot kaphatunk akkor, ha jól megnézzük a Dunai Szigetek blogjában megjelent „Miléna és Dömötör legendájának” leírásába betűzdelt fotók között a delcampe.net fotóját azt, ahol a szikla előtt emberek állnak s a fotót kinagyítva kinyomtatjuk, akkor milliméter pontossággal meg lehet mérni a magasságokat. Ha az atlétatrikós ember magasságát 180 cm-re vesszük, akkor (az aránypár-számítással) férfi lábától számítva a szikla tetejét 9 - 9,4 méterben maximálhatjuk.
    Továbbá: a fotón a férfi lábához képest a Duna vize 3 méterrel volt lejjebb. Ha most a szikla kiálló része 6-7 méter, akkor a duzzasztás miatt a vízszintemelkedés a Babakáj-sziklánál nem lehet sokkal több, mint 5-6 méter. Mint már említettem, a néhai Moldova-sziget keleti csücskén keresztül evezve, kiálló facsonkokat kellett kerülgetni. Ha felmászunk a Galambóci vár fölötti sziklákhoz, szerencsés fényviszonyok mellett, kirajzolódik az elsüllyedt sziget kontúrja. Ez pedig igazolhatja, hogy az a talapzat, ahol az az ember állt, kb. 2-3 méter víz lepi el.
    Ha elfogadnánk azt, hogy a Babakáj-szikla eredeti magassága 50 méter, akkor a mi emberünk 9,57 m magas lenne.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. „Csak a kis kabin ablakából nézte, hogy vonulnak el egymás után a part mentében az omladozó vártornyok, az ódon, tömör, magányos őrlakok, a Klisszura-völgy erdős sziklái, hogy jönnek szembe a Duna közepén felmeredő sziklaóriások, a zuhatagképző treszkováci kő, a harmincöles Babagáj hasogatott oldalaival. Azt se kérdi, mi története van annak a nyolcszegű vártoronynak, három kisebb torony szomszédjában, miket párkányzatos bástyafal fut körül. Pedig meghallaná akkor a szép Rozgonyi Cicelle történetét, magyarok királya Zsigmond veszedelmét, magyarok romlását. Az ott a galambóci vár.”
    Forrás: Jókai Mór: Az arany ember
    Egy bécsi öl = 1,89648 méter. Jókai szerint a Babagáj-szikla 30 x 1.89648= 56,8944 m magas. Ez a magasság egy 17 emeletes panel épületnek felelne meg.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...