A butaság ragadós, különösen az interneten, ahol a butaságokat egymásról másolják az emberek. Az Al-Dunán található Babakáj-szikla magasságának kérdése olyan, mint amikor az iskolai dolgozat egyik példájában mindenkinél ugyanaz a rossz válasz bukkan fel. Nem tudni ki kiről másolta, de fontosnak tartom, hogy legalább egy helyes válasz legyen, ezért most megmérjük a Babakáj-sziklát.
Az 50 méteres, pontosabban 160 lábnyi magasság először Hunfalvy János földrajztudósnál bukkan fel 1864-ben, az Al-Duna leírásánál. Azt nem tudni, hogy ő ezt az adatot honnan vette, korábban olvasta máshol, vagy egy nyomdai elírásról lehet szó:
"Baziás alatt a bal parton Divics falu mögött a hegység hátravonul a Dunától, Ó-Moldova előtt előrenyomul, azután újra betér, de a folyam közepén merészen kinyúló, valami 160 láb magas Babakáj-szirt táján ismét kikönyöklik a Dunára s az épen így kinyomuló jobbparti szirttel együtt a medret tetemesen összeszorítja. [1]"
Amennyiben bécsi lábról van szó, átváltva (160*0,31608) 50,57 méteres magasságot kapunk, ami kísértetiesen megegyezik minden ezt követő leírás adatával:
"A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. [2]"
Mindegy, hogy Wikipédiát, vagy netes al-dunai leírásokat olvasunk, olybá tűnhet, hogy 1864. óta mindenki Hunfalvy-t másolja, és a Babakáj-szikla 50 méter magas volt a Vaskapu-erőmű megépítése előtt. Ugyanezek a leírások a jelenlegi szirt magasságát 6-7 méterre saccolják. Ez a jura mészkőből álló, törökül nagyapó (bölcs öregember) jelentéssel bíró szirt még ma is meghatározza a Coronini és Galambóc között két kilométerről 400 méterre összeszűkülő Duna képét. Most képzeljük el, hogyan határozná meg a Duna képét egy 15 emelet magas szikla?
Az 50 méteres magasság leginkább egy kőből álló távközlési toronyhoz hasonlítana. Mivel csak hat-hét méter magasodik ki belőle a Duna vízszintje felé könnyen kiszámolható, hogy a Duna 43 méterrel kellett, hogy megemelkedjen 1972-ben, amikor elkészült a Vaskapu I. erőmű, amely kb. 100 folyamkilométerre található a Babakáj-sziklától (1041 fkm). Csakhogy a Vaskapu I. erőmű 33, legfeljebb 35 méteres duzzasztást okozott, és ez az érték egyre csökken, ahogy távolodunk a duzzasztóműtől. Ha a Babakáj-szikla valahol Ada Kaleh környékén lenne még mindig maradt volna belőle 15-17 méter a 6-7 helyett. Könnyen belátható tehát, hogy az 50 méteres magasság finoman szólva is barokkos túlzás.
De hogyan állapíthatnánk meg a szikla valódi magasságát?
Kellene róla egy korabeli földtani leírás, vagy ha az nincs kéznél legalább egy kép, amely segítségül szolgálna. Persze nem ártana, ha a szikla mellett találnánk egy méretarányt, amelyből következtetni lehetne a valódi magasságra. Ritka szerencse kellene hozzá, hogy ilyet találjon az ember, de most az egyszer szerencsénk volt. A kívánt kép a Hungaricana honlapon rendelkezésre áll:
A kép - stílusából ítélve - minden kétséget kizáróan a duzzasztás előtt készült. Még megvan a szirt alapja, ahol ki lehetett kötni. Látunk rajta egy elemekkel dacoló fát és közvetlenül mellette két hajótöröttet, akik éppen kapóra jönnek méretaránynak. Amennyiben magasságukat 1,7-1,8 méterre saccoljuk egyszerű aránypár számítással meghatározhatjuk a Babakáj-szikla adott vízálláshoz mért magasságát.
A számítás alapján a Babakáj-szikla magassága kb. 14-15 méter közé esik, ami kb. 50 bécsi lábnak felelne meg Hunfalvy János könyvében.
Ha esetleg kételkednénk a számítás pontosságában el lehet végezni a validálást a majdnem ugyanezen a folyamkilométer-szelvényen található Galambóc várának tornyaival, melyek a duzzasztás óta áznak a Dunában.
A számítás alapján a Babakáj-szikla magassága kb. 14-15 méter közé esik, ami kb. 50 bécsi lábnak felelne meg Hunfalvy János könyvében.
Ha esetleg kételkednénk a számítás pontosságában el lehet végezni a validálást a majdnem ugyanezen a folyamkilométer-szelvényen található Galambóc várának tornyaival, melyek a duzzasztás óta áznak a Dunában.
Természetesen áradáskor a szikla alacsonyabb, kisvíznél pedig magasabbnak tűnik. Ez sem kevés; 4-5 emelet. De semmi esetre sem 50 méter.
Jó lenne, ha a következő órára mindenki kijavítaná! ;)
Jó lenne, ha a következő órára mindenki kijavítaná! ;)
[1] Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 2. (Pest, 1864) I. rész. II. Szakasz / IV. Fejezet. A Kárpátok délkeleti része, vagyis: Az Erdélyi felföld és Bánsági hegységek / VI. A Magyar-Erdélyi határlánczolat
[2] http://wikimapia.org/1936422/hu/Babak%C3%A1j-szikla
Szia! Szeretnék figyelmedbe ajánlani egy másik fényképet a szikláról. Ha a mérést a képen szereplő álló alak alapján végzem el, 1,75 meternek szamitva a pali meretet, akkor a szikla magassaga 10-11 meter koze esik (attol fuggoen, hogy a vizszintet a kep elotereben vagy hattereben latszo vizfelulethez, vagy ezek atlagahoz viszonyitom.). Mivel a forrasok szerint jelenleg 7 meteres a szikla, ez a meret a mara vizzel boritott resz /lathato resz aranyparral is osszhangban van. Az igert fenykep itt erheto el.
VálaszTörléshttps://carasanul.ro/2024/01/04/stanca-baba-caia-legenda-unei-iubiri-interzise/
Erősen vízszintfüggő, ha relatív magasságot szeretnénk meghatározni, a legjobb talán egy expedíció lenne a sziklára, és GPS-szel be lehetne mérni az abszolút, tengerszint feletti magasságát. Ebben az írásban az 50 méter körüli érték félreértését próbáltam tisztázni.
TörlésItt van még egy érdekes kép a szikláról (a képaláírás nyilván hülyeség)
Törléshttp://epa.oszk.hu/03000/03096/00809/pdf/EPA03096_csendorsegi_lapok_1932_06.pdf#page=11
illetve film is :
https://www.youtube.com/watch?v=Fu_fDXiI6bE
Tételezzük fel, hogy a Vaskapu I. vízerőmű gátjának koronamagassága a Prigrada alsó pontjához képest – hiszen oda építették az erőmű talapzatát – maximum 33 méter magas lehet. Tőry Kálmán vízügyi szakember 1972-es dolgozata szerint a Duna a Sztenka-zuhatagtól kezdődően a Vaskapu aljáig, vagyis a Prigrada Plocsia nevű szirtjének aljáig legalább 20.8 métert esett. Ha számításba vesszük, hogy a Duna vizét sohase duzzasztják fel a koronaszintig, legfeljebb -3 méterig, vagyis a talapzathoz képest +30 métert, akkor 30 méter – 20.8 méter, a Sztenkánál maximum 8-9 méter vízszintemelkedés lehetséges. Ha feltételezhetjük azt is, hogy a fenti 1963-ban készült fotó középvízszintnél készült, a sziklatorony tövében lévő pad egy-másfél méterre emelkedett ki a vízből akkor egy olyan magassági adatot kapunk, amit, ha a most megállapítható magassághoz hozzáadunk, akkor megkaphatjuk a sziklatüske korabeli magasságát. Tehát: a szirt jelenleg becsült magassága 6-7 méter lehet. Az elveszett magassága: kb. 6-7 méter + a jelenlegi magasság szintén 6-7 méter, akkor a sziklatorony maximális magassága 14-15 méter lehetett.
TörlésEzt a számítást még az a tapasztalat is megerősíti, hogy Galambóc városától kenukkal indulva a Babakaj-sziklát körbe evezve, a néhai Moldova-szigeten áthajózva, néha facsonkokat kellett kerülgetni (2021. augusztus). A szigetből még kiálló facsonkok magassága sem lehet több, mint 5-7 méter.
Nem kell ide GPS. Elégséges egy max. 10 méter hosszú zsineg, rajta egy függő súly. Ja, persze, meg egy hajó.
TörlésMég pontosabb adatot kaphatunk akkor, ha jól megnézzük a Dunai Szigetek blogjában megjelent „Miléna és Dömötör legendájának” leírásába betűzdelt fotók között a delcampe.net fotóját azt, ahol a szikla előtt emberek állnak s a fotót kinagyítva kinyomtatjuk, akkor milliméter pontossággal meg lehet mérni a magasságokat. Ha az atlétatrikós ember magasságát 180 cm-re vesszük, akkor (az aránypár-számítással) férfi lábától számítva a szikla tetejét 9 - 9,4 méterben maximálhatjuk.
VálaszTörlésTovábbá: a fotón a férfi lábához képest a Duna vize 3 méterrel volt lejjebb. Ha most a szikla kiálló része 6-7 méter, akkor a duzzasztás miatt a vízszintemelkedés a Babakáj-sziklánál nem lehet sokkal több, mint 5-6 méter. Mint már említettem, a néhai Moldova-sziget keleti csücskén keresztül evezve, kiálló facsonkokat kellett kerülgetni. Ha felmászunk a Galambóci vár fölötti sziklákhoz, szerencsés fényviszonyok mellett, kirajzolódik az elsüllyedt sziget kontúrja. Ez pedig igazolhatja, hogy az a talapzat, ahol az az ember állt, kb. 2-3 méter víz lepi el.
Ha elfogadnánk azt, hogy a Babakáj-szikla eredeti magassága 50 méter, akkor a mi emberünk 9,57 m magas lenne.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés„Csak a kis kabin ablakából nézte, hogy vonulnak el egymás után a part mentében az omladozó vártornyok, az ódon, tömör, magányos őrlakok, a Klisszura-völgy erdős sziklái, hogy jönnek szembe a Duna közepén felmeredő sziklaóriások, a zuhatagképző treszkováci kő, a harmincöles Babagáj hasogatott oldalaival. Azt se kérdi, mi története van annak a nyolcszegű vártoronynak, három kisebb torony szomszédjában, miket párkányzatos bástyafal fut körül. Pedig meghallaná akkor a szép Rozgonyi Cicelle történetét, magyarok királya Zsigmond veszedelmét, magyarok romlását. Az ott a galambóci vár.”
VálaszTörlésForrás: Jókai Mór: Az arany ember
Egy bécsi öl = 1,89648 méter. Jókai szerint a Babagáj-szikla 30 x 1.89648= 56,8944 m magas. Ez a magasság egy 17 emeletes panel épületnek felelne meg.