Ha lehetőségünk lenne három már eltűnt dunai szigetet meglátogatni, az egyik egészen biztosan a budapesti Fürdő-sziget lenne. Mivel már lassan 150 éve nem létezik nincs más lehetőségünk, mint a régi térképek böngészése. Hála a XVIII. és XIX. századi térképészeknek van belőlük elég sok.
 |
| Úgynevezett Fürdősziget - Sogenannte Baadinsel, 1823. (forrás) |
Az "úgynevezett" Fürdő-sziget Budapest egyik leghíresebb szigete lehetne, ha nem kotorták volna el a hajózás érdekében. Leggyakrabban Bad Inselnek hívták a németül beszélő Pesten és Budán. Valahol az Árpád hídtól északra, a Marina part és a Rákos patak torkolata mentén állt, közel a mai pesti parthoz, szemben az Óbudai-szigettel. A Fürdő-szigeten fakadó hévforrásokat már a rómaiak is hasznosították, azokra fürdőépület(ek)et emeltek. Egy időben a régészek ezeket a romokat régebben a Dunán átívelő híd pilléreinek gondolták. A romokat még látta Szabó József geológus, aki társaival 1854-1857 között három alkalommal is meglátogatta a hévforrásokat rajta. A látogatásból tudományos cikk is készült. Akkoriban már csak egy zátony volt, nem sokkal korábban egy jeges árvíz letarolta róla a fákat és vele együtt elvitte a sziget magasabb részeit is. 1874-ben a Dunagőzhajózási Társaság befejezte ezt a munkát, kotrógépei végleg felszámolták a kultúrtörténetileg és természettudományosan is különleges zátonyt.
A térképek talán segítenek nekünk megválaszolni a szigettel kapcsolatosan felmerült kérdéseket:
- Az egyik ilyen kérdés a Fürdő- és a Margit-sziget viszonya. Sok helyen olvasni például, hogy régen e két sziget összetartozott valamilyen módon (rövid keresgélés után: itt, itt, itt, + az innen másolt cikkek), valahogy úgy, ahogy a Kis-Budai-, avagy Festő-sziget a déli csúcs budai oldalán.
- Arra is keressük a választ, hogy tulajdonképpen melyik jeges árvíz tarolta le a szigetet és csinált belőle zátonyt? Régebben az 1773. évi került szóba, de más írásokban az 1812-1813-as jeges árvíz szerepelt.
Mivel a Fürdő-szigeten római romokat találtak, köztük egy a Dunának mint istennek állított oltárt, feltételezhetjük, hogy a sziget megvolt már legalább 1700-2000 évvel ezelőtt is. Azt nem tudjuk, hogy akkoriban összefüggött-e a Margit-szigettel, a rendelkezésünkre álló térképek ezt nem bizonyítják. 1700 körül, amikor Marsigli és Müller feltérképezte a Dunát már különálló szigetként szerepelt és különálló maradt egészen az eltűnéséig.
 |
| A Fürdő-sziget még Pesti-szigetként. Pest-Buda–Óbuda beépített területének várostérképe • 1793. (forrás: mapire.eu) |
Az 1780-as években készült első katonai felmérés során már feltüntették, de nem kapott nevet. Ez általános volt ezen a térképsorozaton, inkább az volt ritkaság, ha valahol névírást találunk. Nem kell sokáig várni a névadásra, 1793-ban már Pester Insel-ként szerepel, ami valószínűleg elírás, mert a tőle északabbra következő sziget viselte ezt a nevet, amelyet ma Népszigetként ismerünk. Az Insel (sziget) elnevezés minden kétséget kizáróan jelzi, hogy ugyanolyan szigetről van szó, mint a környező Margit-, vagy Óbudai (Nagy)-sziget, legfeljebb a kiterjedésében van eltérés.
 |
| A még mindig fás Fürdő-sziget, 1800. |
Ezt bizonyíthatja a következő, 1800-ban készült térkép, azt azonban nem tudhatjuk, hogy a szerző szokás szerint az elődjéről másolta-e a térképet, vagy saját munkáról van szó. Tételezzük most fel, hogy az ábra a valóságot, azaz egy ártéri erdőt tükrözi.
 |
| Baad Insel - Warme Quellen 1810. (forrás) |
Tíz évvel később még mindig Insel-nek jelölik szigetünket a térképek. A kép érdekessége, hogy akár még az egységes Fürdő- és Margit-szigetnek is bizonyítéka lehet. Ha megfigyeljük az északról (képen balról) érkező hajózó útvonalat, az a Népsziget mellett kettéválik, az egyik a mai főágban folytatódik, a másik viszont a pesti oldalról kerüli meg a szigeteket. Amennyiben egy víz alatti zátony kötötte őket össze, érthető, hogy a hajósok miért nem erre haladtak. 1810-es dátum is érdekes, annak fényében, amit az 1838-as jeges árvízzel kapcsolatban írt Helischer József (bővebben itt):
"...minden eddigi árvizek közül a tett jelek szerint és ember emlékezetére a legnagyobbat, az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte..."
Azaz 1838. előtt a legnagyobb jeges árvíz az 1809-es volt, az az előtti pedig az 1775-ös, amikor Pest jelentős része romba dőlt. Elképzelhető, hogy az 1809. évi árvíz tarolta le a Fürdő-sziget felszínét erdővel és római romokkal együtt? Netán egy következő jeges árvíz volt, mint például az 1811-es, 1819-es, vagy az 1821-es? Vagy a szinte évenként érkező zajlások sorozata együttesen okozta a pusztulást?
A fenti térkép még valószínűleg az 1809-es árvíz előtti állapotokat ábrázolja. Nézzük, hogy mi változott 1809 után!
 |
| Baad Insel 1818. (forrás) |
Nem sok minden, a fenti 1818-as dátumozású térkép szinte másolata az elődjének, bár kettő meleg vizes forrás jele felkerült a Fürdő-sziget neve alá. Némi magyarázat került a szigetekre, megtudhatjuk például, hogy két sor hajómalom őrölt az Óbudai-Nagy-sziget oldalán. Megváltozott azonban a hajózó útvonal, ha volt is zátony a Margit-sziget irányában, a hajósok völgymenetben már le tudták küzdeni. Mindeközben a hegymenet a parthoz közel még vontatással zajlott a budai oldalon.
 |
| Baad Insel 1825. |
Az első képen látható 1823-as állapot szerint a Fürdő-sziget már csak "úgynevezett" és zátonyként ábrázolják. Ez megerősítést nyer két évvel később, amikor ugyancsak zátonyként jelzik. Körvonala már pontozott, úgymint a területe is. A térkép készítője egyértelműen jelezni akarta, hogy a felszínforma immár nem azonos a körülötte található szigetekkel. Sovány vigasz; nevezéktana szerint még mindig sziget. Ha kissé belenagyítunk a képbe remek illusztrációját kapjuk a XIX. század elején meginduló gabona-konjuktúrának; láthatjuk, hogy immár négy sornyi hajómalom őrölt a Dunán. Az átragasztás is jelzi, hogy milyen ütemben alakult át a helybéli malomipar.
 |
| Baad Insel és az óbudai hajómalomtulajdonosok 1825. |
Az alábbi térképnek nem volt dátuma, a Fürdő-szigetet mindössze egy pontozott vonal jelöli. Ebben hasonlít az utána következő térképrészletre. Egy szorgalmas kéz már lelőtte a poént, a pesti oldalon ceruzával már látható a jövőbeli új rakpart nyomvonala, mely szigetünket is érinti.
 |
| Víz alatti Fürdő-zátony, XIX. sz. első fele. |
Elérkezünk 1833-hoz. Ez az az év, amikor a 14 évvel azelőtt elkezdődött Duna Mappáció térképészei befejezik a nagy művüket. Melyről lehagyják a Fürdő-szigetet. Nincsen feltüntetve sem a térképeken, és nem említik az észak-pesti és óbudai partok leírásában. Az ok az lehet, hogy középvíznél ábrázolták a Dunát, a zátony pedig csak alacsony vízállás idején látható. Van egy ugyanebből az évből származó ábra, mely kissé árnyalja a képet:
 |
| Alap ‘s Vizhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő Városának. Vörös László 1833. (forrás) |
A vízmélység adatok hiánya rajzolja ki a Fürdő-zátonyt ezen a képen. Ekkoriban még ölben, rőfben és lábban mértek, a mélységadatok itt lábban értendők (1 láb kb. 30 cm). Vörös László részt vett a Duna Mappáció munkálataiban, ahonnan Vásárhelyi kinevezése után mondott fel. Munkáját felhasználták a Lánchíd építésénél. Az általa mért vízmélységek alapján a hajóút megváltozhatott, a Margit és Fürdő szigetek közti vízmélység mindössze 2 láb három hüvelyk. A Fürdő-sziget és a pesti part között a legsekélyebb szelvény is négy láb mélységű, de előfordul 8'-10" is. Ekkoriban a Duna még jóval szélesebb mederben folyt, így a folyó mélysége sem érte el a mai értékeket.
 |
| Fürdő-zátony és a meleg források 1838. (forrás) |
Mint ahogyan a korábbi jeges árvizek, egészen biztos, hogy az 1838-as jeges árvíz során zajló jégtáblák is erodálták a Fürdő-zátonyt. Mivel ekkoriban a jeges árvizek nagyon gyakran, de rendszertelenül követték egymást a Fürdő-szigeten növő növényzetnek esélye sem volt, hogy regenerálódjon a borotvaéles jégtáblák pusztítása után. Mivel a növényzet nem volt képes felnőni, a gyökereik sem tudták már megkötni az üledéket, így a víz is akadálytalanul mozgathatta rajta a kavicsot és homokot.
 |
| Kékkel színezett, névtelen Fürdő-sziget 1846. május. (forrás) |
1846-ban már arra sem vették a fáradságot, hogy a Dunától eltérő színnel jelöljék a Hajógyári-sziget árvízvédelmi terveit bemutató térképen. Zárójeles megjegyzés: utóbbi térkép érdekessége, hogy öböl helyett tavat hozott volna létre a földvárhoz hasonló körtöltés a hajógyár számára, melybe valószínűleg egy zsilipen át juthattak volna be a hajók. Az ötletből végül nem lett semmi, csak a felső töltés épült meg lezárva a jég elől a hajók pihenőhelyét.
 |
| Baad Haufen és az óbudai hajómalmok 1853. (forrás) |
1853-ban Baad Haufen formában ismét találkozunk névírással a térképen. Alul a már ismert óbudai hajómalmok sorakoznak, időközben alaposan megszaporodtak, 11 sorban őröltek a hajózó út mentén.
 |
| Apró Bad Insel 1854. (forrás) |
Nyolc budapesti szigetet látunk egy évvel később ott, ahol már csupán kettő maradt. A Fürdő-sziget visszanyerte régi "I", azaz Insel mivoltát. Ebben az évben lépett földjére egy kisvizes őszi napon Szabó József geológus, hogy megírja a máig egyetlen tudományos helyszínrajzot a szigetről. Mintha egy felfedező írta volna le a dodómadarat Mauritius szigetén húsz évvel annak eltűnése előtt. Nem lehet ezért elég hálás az utókor.
 |
| Fürdő-sziget, II. kat. felm. 1861. (mapire.eu) |
Búcsúpillantás a Fürdő-szigetre a II. kat felmérés térképe. 1861-ben, amikor a térképészek Pestet és Óbudát térképezték, még egyszer, valószínűleg utoljára rászínezték halványan a Duna kékjére a Fürdő-szigetet halvány barnával. A táj rohamosan változott már körülötte, Pest gyorsan terjeszkedett a part mentén észak felé. Ekkor már csak 13 év volt hátra a kotrásig...
Egészen biztos, hogy a Fürdő-sziget, vagy zátony nem élhette túl a folyószabályozást. A pesti partot 200 méter szélességben feltöltötték, és ez a távolság éppen elég volt ahhoz, hogy a zátony keleti peremét elérje az új nyomvonal. Ha nem kotorják el, a szűkebb mederkeresztmetszet miatt felgyorsuló vízáramlás mosta volna el. Mindenesetre amikor 1874-ben, egy évvel a főváros egyesítse után elkotorták a hajók útjából, nem sokan hullajtottak érte könnyeket.
 |
| Pest-Buda–Óbuda áttekintő katonai célú várostérképe • 1823 (mapire.eu) |
Miről mesélnek a térképek?
- A térképek és térképészek szűkszavúak a Fürdő-sziget zátonnyá válásával kapcsolatban. Elképzelhető, hogy egyetlen jeges árvíz tarolta le, mint ahogy az is előfordulhatott, hogy a XIX. század második évtizedében jelentkező árvizek együttes munkája volt. Annyi biztos, hogy a harmadik évtizedtől már zátonyként ábrázolták, vagy még úgy sem.
- Még kevesebb támpontot kapunk a Margit-szigethez való kapcsolatáról. Ha az egyetlen Vörös-féle térkép állna rendelkezésünkre, akkor el lehetne képzelni, hogy a két szigetet egy víz alatti zátony kötötte össze, amely a legkisebb vízállás idején sem bukkant elő. Ez azonban egyetlen mérés eredménye, 1833 előtti évekből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése