Százhalombatta-Dunafüred mellett a korai dunai mellékág-revitalizációk egyik példáját lehet nyomon követni, milyen folyamatok mennek végbe a Kácsás-sziget mellékágában, volt-e értelme a kotrási munkálatoknak, vagy a folyó dinamikája továbbra is a feltöltődést segíti elő. A Kácsás-sziget mellékágát 2006-ban kétharmad részben sikerült kikotorni, majd a felső csúcsától a hajóállomásig megépült párhuzamművet is megbontották egy helyen. 2018 decemberében, az utolsó látogatás alkalmával a mellékágban még ott magasodtak a felső szakaszon végzett kotrás nyomán felhalmozott kavicshalmok, a revitalizáció második fázisának nyomai.
Belső.
2025. augusztus 17-én délelőtt, Budapesten mért 146 centiméteres vízállásnál, egy nem sokkal korábban levonult árhullám után úgy tűnt, a sziget és a mellékág mutat életjeleket, bár ennél az alacsony vízállásnál nem volt befolyás, sőt a felső kőszóráson vágott legmélyebb átjáróban a víz a főág felé áramlott.
Nevezhetnék Szúnyog-szigetnek is, ebben az időpontban kacsából viszonylag kevesebb volt a szigeten, mint a rajokban támadó szúnyogokból. A sűrű és magas aljnövényzet, és a földmunkálatok lezajlásával újra előmerészkedő fás szárú növényzet remek búvóhelyet nyújt a vérszívók számára, elsősorban a terület északi részén, ahol a mellékágak ki sem látszik a fák lombkoronája alól.
A többes szám nem elírás, a párhuzammű köveinek megbontásán felül még két kitüntetett helyen bukik át a főág vize a mellékágba, ahol a vízesésszerűen bezúduló áradás hatalmas kopolyákat mélyít a laza, iszapos üledékbe. Mindhárom kopolyából mellékágak indulnak dél felé, de a legmarkánsabb meder a kotrással is megtámogatott legdélebbi kopolyától indul ahol a vízáramlás nem csak a növényzet megtelepedését akadályozza sikeresen, de a partfalat is erőteljesen pusztítja. A másik két, ág is markáns, jól észrevehető így nyáron is, bár felső szakaszukat alaposan benőtte az aljnövényzet, amit aztán a nem sokkal korábban lefolyt árvíz folyásirányban szépen "megfésült" és a kopolyákból kitermelt iszapból szürkére is festett. A földhalmok eltűntek az utómunkálatok során, vagy a munkagépek, vagy az aljnövényzet és az áradások nyomán. A cuppogósan iszapos, de víztelen medrek majdnem párhuzamosan haladnak dél felé, folyamatosan egyesülnek a mellékág 2006-ban kikotort, széles vízfelülete felett, ahol már igazi kacsákkal is találkozni.
Külső.
Janus-arcát a Kácsás-szigetnek a külső oldalához tapasztott két sarkantyú okozza. Míg a belső rész egy esőerdőhöz hasonlít, addig a külső egy kopár kavicssivataghoz, amit pár év óta elkezdett öntözni az eső, és a növényzet szépen lassan teszi a dolgát és meghódítja a teljesen ötletszerűen elszórt kőhalmokat, kavicsbordákat és a vízzel telt gödrök iszapos partját.
Ebből a szempontból a legváltozatosabb rész a középső, két sarkantyú közti terület, ahol a sziget keleti partját jelző nyílegyenes kőszórás egy három oldalról zárt kőkalitkát alkot, amely remek üledékcsapdaként működik. Találni itt folyószabályozás felesleges köveiből itt felejtett depóniákat, ezek közül a magasabbakon már megtelepedtek a fűzfák, míg a mélyebben fekvők csak kisvíz idején bukkannak ki, óvatosságra intve az errefelé csónakázókat.
Van itt még a párhuzamművel párhuzamos hát, amin fasornyi erdő telepedett meg közrefogva egy kisebb Duna-ágat, de az ebben fennakadó uszadékfa (és szemét-)mennyiség alapján nem lehet túl hosszú életet saccolni neki. Az alsó sarkantyú felé közelítve elfogynak a sziklák, a kövek és a sóder is, marad az iszap és az agyag, és a benne szúnyogkeltető telepként funkcionáló gödrök.
Szúnyogokon és a névadó kacsákon más állatok is élnek errefelé, a külső oldal déli, laposabb részén lépten-nyomon hódok nyomába lehet botlani, ők maradtak az egyetlenek, akik küzdenek a sziget teljes beerdősülése ellen. Nyomaik könnyen felismerhetők, ugyanis mellettük mindig van valami más is: az általuk vonszolt dolgok nyomai. A sok nyom ellenére a sziget egyáltalán nincs letarolva, a 2018-ban alaposan megrágott déli csúcson is magához tértek a fűzfák. Élnek még itt szemérmes gázlómadarak is, lábnyomaik helyenként rovásírásszerű nyomokat hagynak a friss öntéstalajon.
Korábbi írások a százhalombattai Kácsás-szigetről:
2013. április, Nagy Attila írása: Újjáéled a Kácsás-sziget Százhalombattán!
2018. december: Zúzmarás Kácsás-sziget
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése