2019. április 18., csütörtök

Száraz és nedves évek az Égető-szigeten (2014-2018)


Az Égető-sziget Vác déli részén található, viszonylag sokat foglalkoztunk már vele a blogon, hiszen előrehaladott feltöltődése elsősorban a folyószabályozásnak köszönhető. Tavaly sikerült megbecsülni a keresztgát szintjét, ami alapvetően meghatározza a holtág sorsát. Érdemes továbbá a Égető-sziget állapotát összevetni a déli szomszédjával, a Gödi-szigettel, ahol egy hasonló magasságú keresztgátat bontott meg a jég és a lakosság összefogása. Jelenleg a két sziget küszöbszintje alig egy méterrel különbözik egymástól, ez az egy méter azonban elég ahhoz, hogy az Égető-sziget a közeljövőben teljesen eltűnjön.


A Gödi-szigethez hasonlóan utoljára 5 évvel ezelőtt láthattuk, hogy az év hány napján keresztül jelentkezett vízáramlás az Égető-sziget mellékágában. 2009 és 2014 között ez az érték jobb években 114-124 nap (31%-34%) volt, rosszabb években, mint például a 2011-es mindössze 27 nap (7,4%). Nem véletlen tehát, hogy a Vác és Budapest között kerékpározók közül alig néhányan tudnak az Égető-sziget létezéséről. Elöljáróban a többieknek érdemes pár képen bemutatni a helyszínt. Az alábbi képek 2019. április 17-én kora reggel készültek, Vácott mért 118 centiméteres vízállásnál. Ami éppen 110 centiméterrel alacsonyabb, mint a keresztgát koronaszintjének legalacsonyabb pontja.

A medret facsoportok tagolják részmedencékre.

Pionír növényzet

További apadás esetén a víz megy, a növényzet marad.

2019 tavaszán, többek között az előző év őszén tapasztalt rendkívül alacsony vízállás miatt az Égető-sziget melletti meder inkább egy rétre emlékeztet, amire kiöntött az éppen aktuális árvíz. Ennek oka a sziget felső harmadánál épült keresztgát, amelynek koronaszintje még viszonylag ép. Nagy valószínűséggel eredetileg 250 centiméterre tervezték, azonban azóta megsüllyedhetett annyira, hogy napjainkban már a 228 centiméter feletti vízállás esetén is átbukik felette a Duna.   

Ez a magasság azonban még mindig elég ahhoz, hogy a keresztgát betöltse eredeti funkcióját és a vizeket a főmederben tartsa. A vízmozgás hiánya miatt rendkívül előrehaladott a mellékág feltöltődése. Míg a Gödi-sziget esetében egyértelműen kirajzolódik a növényzettől mentes meder, addig az Égető-szigetnél nincsen olyan része a medernek, ahol ne telepedett volna meg legalább a lágyszárú növényzet. Több helyen a fásszárúak is kiirthatatlanul megtelepedtek, részmedencékre tagolva a medret. Ez pedig azzal jár, hogy a hordalék akadálytalan áramlása végképp megszűnt, a holtág eltűnése semmi mástól nem függ, mint a növényzet szukcessziójának ütemétől. Nem valószínű, hogy a helyzet drasztikusan változna a gát elbontásával, hiszen az Égető-sziget északi betorkollása már nem létezik. 

A diagramok x tengelyén az idő, az y tengelyen az adott év vízállásadatai (cm) szerepelnek. Az évek során az 50 centiméteres fő léptékű tengely maximális és minimális értékei egyaránt megváltoztak, a 2013. évi árvíz 804 cm-re emelte az LNV (=valaha mért legnagyobb vízállás) értékét, míg a 2018-as év pedig -56 cm-re csökkentette a LKV (=valaha mért legalacsonyabb vízállás) értékét. Utoljára a 2013-as évi állapotokról készült diagram, ezért az alábbaikban kiderül, hogy a 2014-2018 között eltelt öt év alatt hogyan alakult az Égető-sziget és mellékágának állapota.
A 2014. év váci vízállás adatsora

A 2015. év váci vízállás adatsora

A 2016. év váci vízállás adatsora

A 2017. év váci vízállás adatsora

A 2018. év váci vízállás adatsora

A főág felől felismerhetetlen Égető-sziget esetében talán találóbb lett volna címnek a "jobbára száraz évek" kifejezés, hiszen kisvizes időszakokban semmi víz nem marad a mederben, utat engedve a növényzet térhódításának. Minél hosszabb egy ilyen periódus annál több esélye van a magok kicsírázásának és szárba szökkenésének. Tartósabb, áramló vízállás esetén ez a folyamat lassabban vagy egyáltalán nem menne végbe. 

  • A 2014-2018 között eltelt öt évben az Égető-sziget legjobb esetben is az év (2016.) alig ötödében viselkedett valódi szigetként. A többi évben ez lecsökkent 1/7 - 1/8 -ad részre. Napokban kifejezve éves szinten 41 és 78 nap között ingadozott a "nedves napok" száma. 
  • 2014-2018 között nem volt rendkívül magas vízállás, sem pedig időben elhúzódó árvíz. Ez a kettő azt eredményezte, hogy a 228 centiméteres küszöbszintet ritkán haladta meg a folyó vízállása. Az öt éves intervallumban 357-456 cm között változott a legnagyobb vízállás, ami alig haladja meg a 2013-as nagyvíz felét. Mindeközben az alacsony vízállás minden évben a minimum környékén mozgott, 2018 kivételével, amikor megdőlt Vácott is a valaham mért legkisebb vízállás (LKV).
  • A 103 centiméteres küszöbszint különbség a Gödi-szigethez képest azt eredményezte, hogy az Égető-sziget átlagosan 30 százalékponttal kevesebbszer viselkedik valódi szigetként a déli szomszédhoz viszonyítva. 

Annak ellenére, hogy a keresztgát magassága viszonylag állandónak vehető, mindössze tíz évre visszamenőleg vannak pontos adatok a vízáramlásos napok számáról. A 228 centiméteres küszöbszintet a gödi értéknél nagyobb magabiztossággal lehetne az Égető-sziget múltbéli értékeire kiterjeszteni, de ehhez ismerni kellene legalább a gát építésének időpontját. A 2009-2018 között eltelt 10 évben a vízmozgásos (nedves) napok száma fokozatosan csökkent, bár egy ilyen rövid adatsorból nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni. 

Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás az Égető-sziget mellékágában 2009-2018 között.

Jelen helyzetben az Égető-sziget gátjának meg- vagy elbontása több kárt okozna az élővilágban, mint az, ha hagyjuk lassan feliszapolódni a holtágat. A közeljövőben számítanunk kell rá, hogy a nyílt vízfelület kiterjedése tovább csökken a növényzet rovására. De az ott felnövő ártéri erdő számtalan fajnak ad majd otthont, míg a nyíltabb vizeket kedvelő fajok számára ott lesz a váci Kompkötő-sziget, vagy éppen a Gödi-sziget. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...