"Narvál" a Dunán

Avagy miből lett a Gabriella-sziget?

Ott, ahol a Külső-Béda holtág egy köldökzsinórón (alig két méter széles csatornán) keresztül érintkezik a Dunával egy kilométer hosszú kőszórás; párhuzammű zárja el a Nagy-Dunától a kilátást. Ezen a kőszóráson helyenként megtelepedtek már a fák is, néhol megbontották, hogy a víz szabadon áramolhasson Magyarország utolsó előtti dunai szigete mellett. 

Baranya megyében járunk, Kölked településtől délkeletre, ott ahol a Duna elhagyja Magyarországot és átér Horvátországba. Ha a WildIsland térképet nézzük nem a Gabriella-sziget az utolsó előtti sziget a Dunán, hanem "csak" az ötödik. Ugyan a Duna szigeteit összeszámoló térkép még nem mindenben tökéletes, hiszen a Gabriella-sziget a nem túl fantáziadús (HU047) névre hallgat, ráadásul a hozzá északról csatlakozó kőszóráson megtelepedett fákat is külön szigetként veszi nyilvántartásba (HU011). 

Nem véletlenül indítottunk ezzel a kőszórással, ez adja ugyanis a sziget jellegzetes "narvál alakját". Ez a hosszú agyar zárja le a levágott Béda holtágat, a kőszórás folytatódik rövid távon a sziget külső és belső oldalán, mintegy páncélt borítva a narvál fejére, nehogy a Duna sodrása elmoshassa. Ez a páncél amellett, hogy védi a sodrástól Gabriella-szigetet megközelíthetetlenné is teszi egyben. Az "agyar" párhuzammű megbontása miatt északról száraz lábban nem lehet átkelni a szigetre, talán csak a 2018. őszi kisvizek idején. A baranyai partoldal pedig igen meredek és süppedős iszapos, ráadásul alámosott is, miközben a sziget déli csúcsán kiülepedik a finomszemcsés hordalék. Erre a vidékre már nem jellemző a kavicsos hordalék, ez pedig azzal a következménnyel járt, hogy a szigetek és a partvonal rendszeresen változtatta a helyét, hiszen nem volt stabil üledék ami megtartsa. Ez a jelenség főleg a folyószabályozás előtt volt jellemző, amikor még nem adtak páncélt a narválra, de helyenként manapság is megfigyelhető, például a Debrina-szigeten, ami valóban az utolsó sziget a magyar Duna-szakaszon — pillanatnyilag.

A Gabriella-szigettel kapcsolatban három érdekes kérdés merült fel, ezekre próbálunk válaszolni ebben a bejegyzésben. Létezik egy negyedik kérdés is, de ebben az olvasók segítségét kérjük:

1. Hogyan és mikor keletkezett a sziget?
2. Mikor épült meg a párhuzammű?
3. Mikortól nevezik a szigetet Gabriellának?
4. Ki lehetett a névadó?

1880.

Ad 1. A mikor kérdésre nehezebb pontosan válaszolni, hiszen az olvasók bizonyára tudják, hogy egy sziget kialakulása egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, hacsak nincs mögötte emberi rásegítés. A Gabriella-sziget esetében is beszélhetünk antropogén hatásról, de csak a sziget felbukkanása után. 1858-ban, amikor Mohácstól délre mérték fel a Duna partját a II. katonai felmérés térképészei még láthatták az élő Belső-Bédát és a Külső-Béda is dunai főmeder volt ekkoriban. Ugyanezt az állapotot rögzíti 22 évvel később, 1880-ban a harmadik katonai felmérés, azzal a különbséggel, hogy a térképről eltűnik a balparti Verpolye erdőről elnevezett sziget (ez ma is megvan amúgy, lásd alábbi térképeket) és szemben vele megjelenik a Béda-sziget. 

Tehát még a Kölked alatti Béda-kanyarulat levágása előtt, emberi beavatkozás nélkül kialakult a Gabriella-sziget elődje, a Béda-sziget. Ami érdekes, a sziget a folyókanyarulat levágása után is megmaradt ugyanott. A sirinai átvágás datálásában segít nekünk az 1895. évi XLVIII. törvénycikk indoklása: 

A paks-drávatoroki szakaszra, mely teljesen elüt a Duna egyéb szakaszaitól, a mennyiben itt a folyam eredetileg óriási kanyarulatokban kóválygott, melyek közül négyet az 1820. és 1821-ik évben az akkori vizépitő királyi biztosság vágatott át, hetet pedig Pakstól Apatinig a 40-es években vágták át, melyek azóta mind anyamederré váltak és a folyam útját összesen 96 kilométerrel röviditették meg. Az újabb időben ugyane szakaszon három újabb átvágás lett foganatba véve, u. m. a sirinai, vörösmarti, drávatoroki, legújabban pedig az 1893:XVI. tc. értelmében végrehajtás alatt áll a csanádi átvágás; ezenkivül ugyane szakaszon összesen még három átvágás van tervezve, melyek végrehajtása után a rövidülés mintegy 30 kilométert fog kitenni. (forrás)

Ad 2. A helybenmaradást segítette, hogy a Duna-Tisza-közéhez tartozó sirinai erdőben végzett átvágás munkálataival párhuzamosan megépült a Béda-sziget északi csúcsához kapcsolt kőszórás is. Ez az alábbi, 1911-es helyszínrajzon is feltüntetett "páncél" konzerválta végül a szigetet az utókor számára. 

1911.

Ad 3. Nagy segítségünkre lett volna a kérdés megválaszolásában, ha az "angyalos" térképek idevonatkozó szelvényeit ellátták volna névanyaggal. Ugyanis az 1911-ben még Béda-szigetként ismert sziget 1941-ben már Gabriella néven szerepel. Az 1930 körül elkészült vízisport térképről (lásd alább) sajnálatos módon lemaradt a felirat, így nem sikerült tovább szűkíteni a 30 éves intervallumot. 

1930.

Ad 4. Mivel a névcsere még 1941 előtt történt, nem sok valószínűsége van, hogy élő ember még meg tudja mondani a csere körülményeit; ki lehetett az a Gabriella, akinek a nevét egy sziget őrzi a mai napig Magyarország déli határán? Amennyiben valaki ismeri a történetet, írja meg kommentben!

1941. (mapire.eu)

Ha minden jól megy, a 2017. évi kudarc után talán idén, 2019-ben sikerül eljutni a narvál-alakú Gabriella-(ex-Béda-) szigetre. Akár felfújható gumicsónakkal, akár nyakig érő gumicsizmával...