2020. december 28., hétfő

Szárazon álló szigettenger

Valahogy az ember magától értetődőnek veszi azt a tájat, amely körülöleli. Ha ránézünk Dunabogdány felett a hegyekre azt gondolnánk, azok mindig is hegyek voltak, holott a jégkorszak során emelkedtek csak ki, addig egy dombsági táj volt. Ha pedig Dunabogdány alatt az ártéri erdő sudár fái között járunk, azt gondolnánk, itt mindig is erdő volt, holott 28 évvel ezelőtt itt a nyílt Duna hullámzott és egyetlen fa sem telepedett még meg a kisvíz idején előbukkanó kavicszátonyokon.

Távolban a Duna

Talán ezért fordulhat elő, hogy még nem volt idő hivatalosan elnevezni az itt található szigettengert. Megközelítőleg kilenc sziget található jelenleg a 14 hektáros parti zátonyon, Dunabogdány és Tahitótfalu között, a Szentendrei-Duna derékszögű kanyarulatában. Korábban ez a szám nagyobb lehetett, de a folyamatos sziget-összeolvadások miatt a sok kis szigetből kevesebb, de nagyobb sziget lett. 2020. december 13-án délelőtt Szentendrénél mért 35 centiméteres vízállásnál (=LKV+118 cm) a szigetek közötti mellékág-labirintusban sehol sem volt vízmozgás észlelhető. 


Nyílt vízfelület is alig akadt, főként a szigetcsúcsokon kialakult kimosódásokban, vagy a mellékágak legmélyebb részein. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kanyarulat domború oldalán létrejött szigetvilágban alig van szintkülönbség a fás területek és a mellékágak szintje alig különül el egymástól. Méteres különbségek helyett inkább deciméteres kiemelkedésekről, illetve mélyedésekről beszélhetünk. Ennek van egy olyan következménye, hogy nagyon kicsi az az átmenet, amikor még éppen nem száraz a meder, és nem árasztja el teljesen a víz az összes szigetet.  

Némi pocsolya helyenként megmaradt a meglehetősen lapos medrekben.

Az egykori zátony viszonylag sík felületén a legmagasabb pontokon alakultak ki a fás részekkel jellemezhető szigetek. Ez a kiemelkedés a korábbi 400 méterről alig 160 méterre csökkentette a Szentendrei-Duna szélességét.

A legkisebb sziget

Szigetcsúcsokra jellemző kimosódás

Szigetcsúcsokra jellemző uszadékfelhalmozódás

Négy holtág összefolyása

A kis szintkülönbség átka:
vagy száraz a meder, vagy víz alatt vannak a szigetek

Szárazon álló szigettenger

Fűzfacsemeték rajzása a mederben

A helyszínen járva szembeötlő, hogy a szárazzá váló medrekben is megtelepedtek már az egy éves fűzfacsemeték. Amennyiben tartós marad tavasszal a kisvíz, félő, hogy ezek a fűzfák szárba szökkennek és az ártéri erdő teljesen benövi az egykori zátonyt. Ehhez talán nem is kell további 28 évet várni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...