A revitalizált Erebe új lobogója

2025. február 11-én zárult a Gönyűhöz közeli, de nagyrészt Nagyszentjánoshoz, kisebb részben pedig Ácshoz tartozó Erebe-szigetcsoport revitalizációs projektje. Fényképes beszámolónk alig egy hónappal később, március 23-án készült, vasárnap dél körül, Gönyűnél mért 27 centiméteres vízállásnál (LKV+120 cm) jártuk be az újjászületett, öt kilométer hosszú Erebe-szigeti folyóágat.

A párhuzammű szárazon lévő felső nyitánya

2024 nyarán, a blogon is volt már szó a termszetvédelmi projekt indulásáról, melyet az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park koordinált a LIFE Wildislands projekten keresztül, melyben a magyarországi Fertő-Hanság nemzeti park is részt vett, és az Európai Unió finanszírozott 65%-ban. Hasonló munkálatokból volt már néhány Magyarországon, elsőként a Moháccsal szemközti Szabadság-szigetet szabadították meg a keresztgátjától, majd következett a váci Kompkötő és a Dunafalvától délre található Bezerédy-sziget. A több különálló, de már nagyrészt egybeforrt szigetből és zátonyból álló Erebe-szigetvilágnál 2024-2025-ben vezérárkot kotortak és a vízáramlás biztosítása érdekében megbontottak egy párhuzamművet és a mellékágat lezáró kőszórást is. Pozitív része volt a projektnek a kommunikáció, akit érdekelt, a munkálatokat figyelemmel tudta követni a közösségi médiában, és a február 11-i keresztgát bontásról is több drónfelvétel került fel a videómegosztó oldalakra (ahonnan önkényesen párat ide is beillesztettünk). A munkálatok ugyan még ne zárultak le teljesen, de a mellékág kotrása elkészült, és jó hírként elmondható, hogy még a márciusi alacsony vízállás idején is volt benne vízáramlás. 

Egyelőre nem ajánlott a terület látogatása, a táj egyelőre egy építési terület látványát tudja kínálni az idelátogatók számára, ahonnan nemrég vonult le a kivitelező; mély keréknyomokkal, letúrt partfalakkal, földgyaluval elegyengetett sódermezőkkel, itt-ott meghagyott föld- és sóderkupacokkal jellemezhető a táj, helyenként az alig 3-4 méter széles vízfolyás szinte elveszett a sivataginak tűnő környezetben, amit a rendkívül tágas, lapos sóderes meder okozott. Az új, kavicsos felszín szinte mindenhol kontrasztot alkotott a szigeti oldal barnásabb, zöldesebb, iszaposabb részeivel, a "túlsó" partot ugyanis csak nagyon kis mértékben érintették a munkálatok, ugyanis az Erebe-szigetvilág a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része, Natura 2000-es terület, sőt erdőrezervátum is. 

Mindenesetre érdemes lesz folyamatosan figyelemmel kísérni, azaz divatos kifejezéssel szólva monitorozni a mellékágrendszer további alakulását. Hiszen a finommunka még hátra van és most ne a szemétszedésre gondoljunk, melynek 2027-es határideje van, hanem arra, amit a folyó maga is el tud, és el is fog majd végezni. Az Erebe-ág esetében szerencsére a főágból származó vízhozam mellett lehet számolni a Cuhai-Bakony-éren keresztül átlagosan érkező 1-2 m³/sec vízmennyiséggel is, ez a vízhozam ráadásul a mellékágrendszer felső részére érkezik, ezért a hatása hosszabb távolságon érvényesül. Amennyiben emelkedik majd a dunai vízállás, középvízi helyzetben a földmunkák nyomait elegyengeti majd a vízáramlás, kimossa a megtelepedett hordalékot a megnyitott zárás kövei közül, és ha ez az állapot állandósul, a finomszemcsés hordalék, agyag, iszap egy része is kimosódhat, lassítva a feltöltődést, amely minden bizonnyal a revitalizáció ellenére is folytatódni fog. 

Probléma lehet ugyanis a nyitások szűk keresztmetszetével, ahol a bennhagyott köveken fennakadhat az uszadék, ezáltal a hordalék is, újra elzárva a vízutánpótlás útvonalát. A széles sóderes területeket a növényzet hamarosan újra birtokba fogja venni, ahol az uszadék jóval nagyobb eséllyel fog megakadni, tovább emelve a meder szintjét. Vannak nyomok a hódok jelenlétére, az általuk vízbe döntött fák, ugyancsak erősíthetik majd ezt a folyamatot. 

A holtvízbe túrt párhuzammű.

Nyitás alul, a keresztgáton

Az alsó nyitány a működésbe hozott mellékág irányából.

A Bakony-Cuhai ér frissen elegyengetett torkolata

Keréknyomok a kavicssivatag-szerű, széles mellékágban

A szigeti (bal) oldalon nem folytak munkálatok. 

A mellékágrendszer nagy részét nem érintette a kotrás.

Szemétszedés lesz, majd később, ezt például Borisz hagyta itt

Új élet sarjad a legyalult talajon.

Végezetül érdemes említést tenni egy érdekes jelenségről is; a revitalizációs projekt ugyanis egy új lobogóval is megajándékozta az Erebe-szigeteket, mely hidrológiai szempontból nem más mint agyag, folyó és sóder, vagyis sziget, frissen revitalizált mellékág és part (#bbb282, #333513, #d4cdc0). És amit várhatóan a Duna és a természet lassan átszínez majd.