A Schwalleck felrobbantása

Annak ellenére, hogy városszerte szirénák fél órával előre jelezték a történelmi eseményt, Greinben komoly károkat okozott a Dunába nyúló Schwalleck szikla felrobbantása. Lakóházak leomlott falai, eltemetett közutak és megrongálódott vasúti töltések jelezték, hogy megkezdődött az "osztrák Al-Duna", a hírhedt Strudel szoros hajózhatóvá alakítása. 

A nyúlvány. Részlet a Strudengau hajózási térképéről (Leopold Franz von Rosenfelt, 1721.)

Az utóbbi kifejezés nem véletlen, az ausztriai Strudengau ugyanúgy rettegett szakasza volt a hajósoknak, mint a Vaskapu, Izlás, vagy a Tachtalia az Al-Dunán. Ezen a 25 kilométeres szakaszon a Duna a Cseh-masszívum háromszáz millió éves gránitsziklái között réseli át magát Ardagger/Dornach és Ybbs/Persenbeug között, ahol a sziklazátonyok és az általuk keltett örvények sok hajó pusztulását okozták, például Wörth és Werfenstein között, melyről éppen 10 éve írtunk a blogon. Ahogy 1890-ben az Al-Duna (második) szabályozása is egy szimbolikus szikla, a Grében felrobbantásával kezdődött, úgy a Strudengau szabályozása is robbantásokkal kezdődött, elsőként Donaudorf kastélyát robbantották fel 1955. december 20-án, a jobb parton Ybbs mellett, másodjára pedig a felső-ausztriai Grein városka melletti balparti Schwalleck hegyfokát röpítették szó szerint a levegőbe.

Kilátás a Schwalleckről Grein várára és városára.

1958. június 13-án, péntek 12 óra 30 percig a Schwalleck szirt messze benyúlt a Dunába, ráadásul rendkívül rossz helyen, mármint a hajózás szempontjából, ugyanis a folyó sodorvonala egyenesen nekivezette a folyásirányban lefelé közlekedő hajókat, miközben felette, a Greinerbach torkolatánál egy zátonyos limány alakult ki, ahol rendszeresen fennakadtak a jégtáblák, ezen kívül a szirtnél összeszűkülő keresztmetszet alaposan felgyorsította a folyót, ami az ellenkező irányba, Linz felé tartó hajósok életét keserítette meg. Természetföldrajzilag a 250-260 méter magas Schwalleck párja volt annak a szirtnek, amelyre a XV. század végén Grein vára felépült, e két magaslat határozta meg az itteni látképet, Grein városát vagy innen ábrázolták, vagy úgy ábrázolták, hogy rajta legyen. Körülbelül 40-50 méterrel magasodott a Duna sempontja (0 vízállása) fölé.

A pusztulásra ítélt Schwalleck, és a tövében kiürített épületek. (forrás)

Eredetileg egy Halterkreuz nevű kereszt állt a tetején, keletkezését egy helyi legenda meséli el: Egy greini pásztor a szirt közelében legeltette a szarvasmarháit magas vízállás idején. Legeltetés közben próbálta kiszedni az áradatból az uszadékfát, amit télire szeretett volna elraktározni tűzifának. Amikor egy nagyobb ágat próbált a partra vonszolni, megcsúszott és a vízbe pottyant. Mivel nem tudott úszni, kétségbeesetten szorította a sodródó ágat, és halálfélelmében megfogadta, hogy ha sikerül megmenekülnie, egy keresztet állít Isten dicsőségére a parton. A folyó végül part mellé sodorta az ágat, ahol egy vízbe lógó fában meg tudott kapaszkodni és szerencsésen megmenekült. Megtartotta fogadalmát és a Schwalleck szirtnél a robbantásig ott állt az úgynevezett Pásztorkereszt. [1]. Volt itt egy másik kereszt is, a Schwalleck Kreuz, mely a robbantás során megsemmisült, de később újra felállították a lebányászott szirtfal oldalában a Halterkreuz-cal szemben [2]. 

A robbantás pillanata (forrás)

Ausztria első dunai vízerőműve Németországgal közösen épült fel 1952-1956 között, a két ország határán, az egyedülálló Jochenstein szirtje fölött, melyet szerencsére nem robbantottak fel a rajta álló Nepomuki Szent János szoborral együtt. Ausztria ezután kezdte meg a Duna "belépcsőzését, és a következő erőmű helyét éppen a Strudengau hajózhatóvá tétele miatt tették annak alsó végéhez, Ybbs és a szemközti Persenbeug közé. 

1958. június 11-én Grein polgármestere szórólapon értesítette a lakosságot a közelgő robbantásról. Az óvintézkedés mindenképpen indokolt volt, a Schwalleck szirttől ugyanis alig 100 méterre már lakott házak álltak, melyet a város nem kívánt szanálni. Néhány közeli építményt fel kellett áldozni, például a szirt közvetlen tövében épülteket. Az ajtókat, ablakokat nyitva kellett hagyni, a parkoló autókat elszállították, az értékeket, bútorokat pedig célszerű volt a szobák távolabbi sarkában biztonságba helyezni. A helyszín közelsége miatt azonban a robbantás jelentős károkat okozott a városban [3]. 

Tájkép robbantás után (forrás)

Aznap 5800 kilogramm robbanóanyag röpítette levegőbe a szirtet, ahonnan ezután több ütemben több mint  háromszáz ezer köbméter követ termeltek ki, biztosítva a jég akadálytalan levonulását, a hajózóút kellő szélességét. Érdekes módon egy kisebb szirtet meghagytak emlékül a Duna és az új főútvonal között, erre a munkálatok befejeztével visszatették a Pásztorkeresztet. Azóta a növényzet meghódította a sziklafalat, az autók az új útvonalat, a hajók pedig a kevésbé veszélyes folyókanyarulatot. Az Ybbs-Persenbeug vízerőmű felvízen megemelte a vízszintet, az erőműnél 11 méterrel, Wörtnél kb. 5 méterrel, Greinnél ennél valamivel kevesebbel, eltüntette a Strudengau zúgóit, a zátonyokat, szirteket. Az uniformizált folyón immár semmi nem fenyegeti a hajózást.  

Mementóként meghagyott Halterkreuz sziklatömbje (forrás)

Úgy tűnik mindenki jól járt. Ha valaki erre jár, nem is hiányzik neki semmi, mintha minden eleve így nézett volna ki. Amiről nem tudunk az nem fáj. Akiknek esetleg mégiscsak megfájdítottuk volna a szívét ezzel a visszaemlékezéssel, azoktól elnézést kérünk. 

De folytatjuk tovább.

Danke an die Autoren des Österreichischen Donaubuchs für die Idee!

[1] https://www.grein.at/Tourismus/Sehenswuerdigkeiten/Halterkreuz

[2] https://www.grein.at/Tourismus/Sehenswuerdigkeiten/Schwalleck_Kreuz

[3] https://www.im-fundus.at/das-greiner-schwalleck-gefuerchtetes-schifffahrtshindernis/