Így indult meg a Pap-sziget feliszapolódása Szentendrén

Szabályos D alakjáról könnyedén felismerhető a szentendrei Pap-sziget. Ezért volt az, hogy első pillantásra sikerült kiszúrnom ezt a képeslapot egy aukciós oldalon. A felvétel készítőjeként "Járai"-t tüntetik fel, aki az MTI munkatársa volt. A képeslapon a "Pap-szigeti camping látképe" felirat szerepel, készítési idejét én a '60-as évekre tenném. Sajnos a fényképező nem volt eléggé gondos, így a déli szigetcsúcs lemaradt.

A jobb összehasonlítás kedvéért beillesztettem egy másik légifotót (készítette fotoska.hu), mely már a közelmúltat ábrázolja ugyanennél a szigetnél, kissé más szögből. Mindkét felvétel jól kiegészít egy korábbi, a Pap-sziget történetével foglalkozó bejegyzést, melyben egy rejtvény is rejtőzött.

A képeslap amellett, hogy egy idilli nyári látképét adja ennek a szép szigetnek, számtalan fontos geomorfológiai és hidrológiai érdekességet is rejt, melynek révén könnyebben megérthető a keresztgátak hatása a mellékágak feliszapolódására. Szerencsére az elenyésző Pap-sziget Szentendrén bejegyzésre sok értékes információ érkezett a gát építésének, illetve elbontásának időpontjával kapcsolatban. Ezek szerint a gát 1966-ban már állt. Azonban ha ez a felvétel a '60-as években készült, akkor a gátnak sokkal idősebbnek kell lennie. 

A kép készítésekor a gát már jó ideje állt mostani helyén, bejáratként szolgálva kisvizek idején a kempinghez. Erre utal a szigeti oldalon növekedő bokorfüzes erdő, melyet kettévág. Ettől északra már valamivel idősebb füzes látható, mely élesen elkülönül színe alapján a sziget idősebb fáitól. Félhold alakban nőtt rá a sziget északi csúcsára. Tőle északabbra nem csupán egy becsillanás okozza a fehér foltot, az valójában egy homokzátony, nagyon gyér növényzet borítással. A keresztgáttól délre a mellékág még őrzi a természetes állapotát és szélességét. Kisebb zátonyképződés azonban itt is megfigyelhető, elsősorban közvetlenül a gáttól délre. Ez a pillanatfelvétel abban az állapotban örökítette meg a szigetet, amikor már látszottak a komoly következményei a keresztgát létesítésének. Ezért talán nem tévedünk nagyot, hogyha az építés időpontját - a környék többi hasonló létesítményéhez hasonlóan - a '40-es évek legvégére, vagy az '50-es évek elejére tesszük.

A fentebb említett hozzászólások szerint a gátat 1980-1984 között bontották el, nyilván Szentendrén felismerték a mellékág feliszapolódásának káros hatásait. Utász honvédek építettek az elbontott gát helyére hidat, vizsgafeladatként. Ezt a hidat 2009-ben újították fel, az elkorhadt faanyag szinte teljes kicserélésével. A gát elbontásának köszönhető, hogy a Pap-sziget még ma is sziget. A beáramló víznek azonban már nem volt elég energiája, hogy az üledéket, melyen közben erdő is felnőtt kimossa. A második képen már a déli mederrészben felnövekedett erdő is jól látható. Figyelmeztető jel, hogy a feliszapolódás ma is tart, sőt a mellékág szinte már teljesen el is záródott az északi betorkollásnál. Éppen ezért igyekeznie kell annak, aki még szigetként szeretne találkozni a Pap-szigettel Szentendrén.