2011. november 7., hétfő

Az elenyésző Pap-sziget Szentendrén

 
Szentendrén a városbeliek kedvelt szabadidőközpontja, a  Pap-sziget látott már szebb időket is, ami a sziget mivoltát illeti. Egykor mellékágában még hajókat is vontattak hegymenetben, olyan széles és mély volt a ott a Duna vize. Most így novemberben kisvizes időszakban néhány mélyebb gödörtől eltekintve kiszáradt a Szentendrei-Dunából táplálkozó kis ága. A szigeten tett kirándulás megerősített abban, hogy hamarosan ez a sziget is eltűnhet a térképről, hacsak nem történik valami beavatkozás. A Pap-sziget északi csücskén kiterjedt bokorfüzes köti össze a parti és szigeti ártéri erdőket. Legalább egy méter magas az a zátony, amely megakadályozza, hogy friss víz juthasson a kiszáradó mellékágba.

A Pap-szigeten még a XX. század első felében is csupán legelő és kaszáló terült el. A terjeszkedő Szentendre azonban elérte ez a szigetet is, szükségessé vált a terület hasznosítása. Ma nagyobb részét strand és kemping foglalja el, többi területen vállalati, önkormányzati üdülők állnak. Erdeinek nagy része telepített, csupán az északi csúcson és közvetlenül a vízparton találni természetes faállományt, főként fűz- és nyárfaligetet. Mindenesetre nagyon hangulatos hely. Fejlesztése ismét küszöbön áll; talán ha felépül a szálloda és konferenciaközpont, a pap-szigeti mellékág revitalizációja is napirendre kerül.
 

Ha a Budapest-Visegrád-Esztergom viszonylatban közlekedő busszal érkezünk, a papszigeti bejáróig kell a jegyet megvenni. A buszmegálló tábláján a sziget településrészként szerepel, így egybeírandó, lásd: Margitsziget.


Nagyon nehéz ma már elképzeni, hogy az alig pár méternyi széles, fűzfákkal benőtt mederben (kép jobb oldalán) áruval megrakott lomha bárkákat húztak egykor lovakkal a régi római limesúton folyásirány szerint hegymenetben. 


Rossz hír a sziget szempontjából: a főág oldali részen alig találunk homoknál nagyobb szemcseméretű üledéket, ami arra utal, hogy a csendes víz már az iszapot sem tudja elhordani. Így hamar megjelennek az első növények a friss hordalékon. Természetesen a nyílt vízfelület rovására.


Itt még a nyolcvanas években is 20 méter széles nyílt vízfelület fogadta az erre látogatókat a Pap-sziget északi csúcsánál. Mára ennyi maradt belőle, annak ellenére, hogy a mederben nem épült mellékágelzáró kőszórás, csupán egy cölöphíd. A folyamatot csak drasztikus emberi beavatkozással, mederszélesítéssel, erdőirtással és kotrással lehetne megállítani. 


Az árvizek rendszeresen elöntötték a kis szigetet, így a strand és kemping megépülése miatt kissé megemelték a térszínt. A kép jobb oldalán látható nyaralóházak erre a feltöltésre épültek. 


A pad megépülte óta a Duna áradásai körülbelül 20-30 centiméter üledéket halmoztak föl a környéken, így már csak az igazán rövid lábúak tudnak kényelmesen üldögélni ezeken a padokon. 


Azonosítatlan tereptárgy a strand területén belül. Lezuhant műhold, vagy csak egy egyszerű zuhanyzó?...

 
A pap-szigeti mellékág déli része még viszonylag természetes állapotban van, bár a bokorfüzesek térhódítása itt is jellemző. A partok irányából záródó mederban alig csillog nyílt vízfelület. Ellentétben a  sziget északi részéről készült felvétellel a háttérben itt még látható a Szentendrei-Duna.
 
 
A Pap-sziget déli részén néhány nyaralóépület áll, stégekkel nyújtózva a Duna felé. Igazán kellemes nyaralóhely, bár ebben az évszakban csupán a falevelek üldögélnek a masszív, hegesztett nyugágyakon. A kőszórás és a betonfal egyaránt szolgál árvízvédelmi célokat és partbiztosítást a sodrással jelentkező elmosódás ellen.


A sziget legelőjét felváltó üdülőtelep korát könnyen beazonosíthatjuk az épületek stílusából. Az elöntések miatt egy emeletnyi lábazatra építették őket. A biztonság kedvéért ugyanilyen magas töltés húzódik az épületek és a Duna között. Ez az árvízvédelmi töltés meglehetősen szabálytalan módon épült, anyaga nem agyag és homok, hanem kőzettörmelék, melyben öklömnyi andezitdarabokat is találni.


Az épületek állaga hagy némi kívánnivalót maguk után, de sokkal jobb helyzetben vannak, mint sok más társuk, szerte az országban. Még a graffiti-k is mintha valami tervezettséget mutatnának...
 
 
A szigeten található nyárfaerdők őshonosak ugyan, de szemmel láthatóan emberi kéz nyomát viselik magukon. Korábban a szigeten nem sok fa állhatott, hiszen az egész területet legelőként hasznosították. 
 

      
A szigeti strand bejáratánál érdekes szoborkompozíció látható, a hét vezér, fejükön felmosóvödörrel. Ők fogadják a Pap-szigetre látogatókat. Nyáron bizonyára sokkal nagyobb a tömeg és a zsivaj a strandon, de így ősszel néhány sétálót és horgászt leszámítva nem jár erre senki sem.


15 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az a cölöphíd bizony nem olyan régi. A 60-as 70-es években keresztgát volt a helyén, kajakkal nem lehetett átevezni. Ez okozhatta a felső rész szinte teljes feliszapolódását.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ha valóban keresztgát volt a cölöphíd helyén, az nagyon sok mindent megmagyaráz, miért néz így ki a Pap-sziget napjainkban. Jó a meglátás, valóban ez okozhatta a feliszapolódást. Ha esetleg tudna arról információt, hogy mikor épült és mikor bontották el a gátat, annak különösen örülnék!

Jenoba írta...

Bocs, hogy nem tudtam gyorsabban jelentkezni, de nem találtam hiteles adatokat és barátaim ismerőseim emlékezete sem segített. Végül ezen a linken, http://szevi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=530&Itemid=5 némi tájékoztatást kaptam. A híd a jelenlegi felújított faanyagú állapotát 2009-ben kapta. Az elöregedett anyagú előző hidat kb. 30 éve (1980 körül?) vizsgamunkaként készítették az akkori utász honvédok. Ennél pontosabb adataim sajnos nincsenek, bár a helyi lakosok, vagy a szentendrei önkormányzat biztosan többet tud.
A keresztgát 1966-ban már biztosan megvolt, erre sokan emlékszünk, de hogy mikor készült az bizonytalan.
Üdvözlettel: Jenoba (Névtelen, Jan. 17.)

Kovács Péter írta...

A régi gátat biztos, hogy 1980 és 84 között bontották el. Emlékszem mert akkoriban sokat horgásztunk a többi kölyökkel ott. /alsós voltam még az általánosban.../

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Köszönet az információért, lassan összeáll a kép, mi, mikor és miért történt a Pap-szigettel. Én a túloldalon horgásztam sokat, igaz felsős koromban és jó tíz évvel később. :)

szilágyi írta...

Gyönyörű a sziget

szilágyi írta...

Én 1966 jun.ban sétáltam át a keresztgáton.Akkor még a sziget nagy része kaszáló volt.Fűz, és nyárfák tarkították a szigetet a Duna parti részen,ahol nagyon jó strandolásra alkalmas fövenyes szakaszok voltak. Gyalogutak vezettek a keresztgáttól a sziget Duna parti része felé.Néhány hevenyészett horgászkunyhó is volt az északi rész fűzfái alatt. Már akkor is nagyon szép volt a sziget.

Névtelen írta...

olyan kérdésem lenne,hogy az itt található fák fehér füzek, illetve nyarak? köszönöm a választ előre is!

szilágyi írta...

Az északi részen un.törékeny fűzállomány volt erdőszerűen nőve. A déli részen pedig fehér és fekete nyár,valamint ezek hibridjei. De a déli részen is volt fűz,csak nem erdőszerű.

szilágyi írta...

Én úgy emlékszem,hogy a keresztgát alatt un.beton duda volt elhelyezve a vízfolyás biztosítása érdekében,ami alacsony vízállás esetén látható volt.

szilágyi írta...

Az 1966-os Papszigetről van egy fekete-fehér fotóm,melyen a szigetnek csak egy része látható. Ezen látható a régi keresztgát belső oldala is. De a képen látható személy miatt(sajnálatosan) nem rakhatom fel.

Sándor Suri írta...

Kicsit megkésve de hozzászólnék az első pár bejegyzéshez.Nem a híd és nem is előtte a keresztgát az oka az eliszapolódásnak. Ami akkor kezdődött valójában amikor a "Bős-Nagymaros" project. Amióta a Szentendrei sziget csúcsa évi pár méterrel hosszabbá lesz... Szóval a 90-es években még 6-8 méter mély gödör volt a sziget befolyó(?) része felett. Mára eltűnt.Csakúgy mint a szigeti oldalon híd és a befolyó(?)rész közt a mederoldalra bő 20 éve rakott gyephézagos járólapok. Mindent a hordalék temetett be és magas iszap borít. Volt pár próbálkozás a beáramló víz útjának kimélyítésére (egyszer egy forgókosaras kotró napokig állt elsüllyedve) a kempingtulajdonos részéről - de ez halovány szélmalomharc volt csak. Újból ki kellene mélyíteni a gödröt (és 3 évente ismételni azt)alacsony vízállásnál homlokrakodóval megnyitni a befolyórészt,láncos kotróval oldalról végigszedni,kimélyíteni az egész medret.S,persze a kitermelt iszapot elszállítani... Ez hozzáértők szerint pár évente kiszámolva mai számokon félmilliárdos nagyságrendnél tart,vagyis 5-10 év múlva csak 7 méteres árvíz felett lesz víz a kis ágban,sokunk legőszintébb sajnálatára.Ennyi pénzt a majdani (szintén 5-10 évente felbukkanó) BEFEKTETŐK(?) sem áldoznának rá,hiszen az egész sziget 1.5.mrd.-ot kóstál a kismadarak szerint.Közhellyel zárnám - az idő mindent megold!

Névtelen írta...

Kisgyerek koromban, a 80-as években mi is rendszeresen ott nyaraltunk egy vállalati üdülőben a déli szakaszon. Akkor már állt a fahíd. Az északi rész még rendesen hajózható volt, mi is rendszeresen körbecsónakáztuk a szigetet. Aztán egyre sekélyebb lett az északi ág. Valamikor aztán volt egy nagy mederkotrás, talán a 80-as évek második felében, esetleg a 90-es legelején, mindenesetre utána megint nagyon jó lett minden, az áramlástól újra hajózható és aránylag tiszta víz került a mellékágba.

langelaszlo írta...

Gyerekként sokat horgásztam a Pap-szigeten, egy kőből készült híd (keresztgát-nak mondták a hozzászólók) volt ott, átfolyó "csövekkel". Van róla pár emlékem. Jó lenne fotót találni róla.
Üdv Laci

szilágyi írta...

Langelaszló! megerősítem abban,hogy valóban volt a gát alatt átfolyó amit alacsony vízállásnál látni lehetett.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...