A zümmögő Czuczor-sziget

Igazán érdekes helyzet alakult ki a Soroksári-Duna északi részén, ahol az emberi beavatkozás akadályozta meg, hogy egy dunai sziget teljesen beépüljön. Hiszen ki akarna egy állandóan zümmögő autópálya tövében kikapcsolódni?

Amennyiben dél felől közelítjük meg a Czuczor-szigetet a szigetszentmiklósi part felől a zaj eleinte fel sem tűnik. Nem zavaróbb, mint az a zaj, amit a Dunaharaszti felé zötykölődő HÉV kelt a külalak szempontjából a Velencei-tóhoz hasonlítható Duna-holtág felett a hídon. A HÉV hídjáról észak felé tekintve nem is látszódik a Czuczor-sziget, illetve ami látszódik, az nem a Czuczor-sziget, hanem a mellette fekvő két úszóláp közül a délebbi. Ez a két úszóláp több kisebb rész összeolvadásával alakult ki a Soroksári-Duna gubacsi lezárása után az elmúlt 152 évben. Ugyanez a folyamat formálta át a Czuczor-szigetet is, mely sziget több szempontból is nagyon rossz helyzetben van. A teljesség igénye nélkül:

1. Miután 1872-ben lezárták a Dunát Gubacsnál egy töltéssel, amin csak egy hajózsilip biztosította az átfolyást, a Soroksári-Duna északi része leürült. Ekkor még nem volt Tassnál zsilip, úgyhogy a mindenkori Duna főági vízállása határozta meg a vízszintet Dunaharaszti térségében. De nem a kelenföldi szelvény vízállása, hanem a rácalmásié. Mivel a lezárt ág esése megszűnt, a felső szakaszon alig maradt víz, a szárazra kerülő homokpadokon nádas nőtt fel és alig pár évtized múlva a meder szélessége a töredékére csökkent. A Czuczor-sziget eredetileg 130 méter széles volt, a két oldalán szárazra került területtel ez az érték 210 méterre nőtt. 
2. Mind a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep befolyója (Gubacs), mind pedig a Gyáli I. csatorna torkolata (Soroksár-dél) a Czuczor-sziget felett torkollik a Soroksári-Dunába, azaz minden komolyabb csapadék jelentős mennyiségű fekáliát, műtrágyát, ill. kommunális hulladékot juttat a mederbe, és ez a csóva elér a Czuczor-sziget térségébe is, jelentősen rontva a vízminőséget.
3. A Soroksári-Duna északi része egy üledékcsapda. A Kvassay-zsilipnél beengedett másodpercenkénti körülbelül 25 köbméter Duna-vízben lebegtetett hordalék (az uszadékot jellemzően rácsokkal kiszűrik) nem jut ki a mellékágból. A lassú vízáramlás, a benövényesedett meder megfogja a hordalékot már a felső szakaszon. Ez a kiülepedés egyfolytában szűkíti a medret, csökkenti a vízmélységet és táptalajt ad a terjeszkedő növényzet számára. Ebből kifolyólag a Soroksári-ág északi része mentén lakók részéről állandó követelés a kotrás és a nádasok kiirtása. Csakhogy ebben az elmocsarasodott folyóban olyan védett fajok telepedtek meg, mint a lápi póc, vagy éppen a réti csík, azaz az ember-természet konfliktus feloldhatatlannak látszik, és ilyen konfliktusokból jellemzően mindig a természet jön ki rosszabbul.
4. Az 1960-as évek végétől kezdődően a Soroksári-Duna partját majdnem végig felparcellázták nyaralótelkek létesítése céljából. Ez azzal járt, hogy egyrészt egy nem itt lakó ember nagyon nehezen tud lemenni a Duna partjára, másrészt pedig a Duna partja szinte mindenhol magánkézbe került, és ezeken a szakaszokon a természet elvesztette a tájformáló szerepét. Stégek, horgászhelyek szakítják meg a nádas folytonosságát, ráadásul a lakosság szövetkezett a zöldhulladékkal a folyómederrel ellenében, és ennek a háborúnak az az eredménye, hogy a part folyamatosan nyomul előre a vízfelület rovására, pont mint a Balaton partján. Ilyen esetben persze kevésbé kívánatos a meder helyreállítása. 
5. A vízutánpótlás szinte csak a látszat fenntartására elegendő a Czuczor-sziget térségében. A Soroksári-Duna- ág északi betáplálási adatait nem szokás megadni vízügyes honlapokon, legfeljebb az éves adatokból lehet következtetni az átlagra, ami kb. 20-25 köbméter lehet másodpercenként. 1872 előtt a vízhozam a főági értéknek körülbelül egyharmada, 700-750 köbméter lehetett ugyancsak másodpercenként. Könnyen kiszámolható, hogy az átfolyó víz az eredeti érték körülbelül 3-4%-ára csökkent. Ráadásul a Czuczor-sziget alsó részénél ez a minimális 20-25 köbméter négy ágban oszlik el, ugyanis ott van a Czuczor-sziget mellékága, valamint még két úszóláp a haraszti part felé. Áganként kb. 5 köbméter vízhozamról van tehát szó, és ennek fényében nem lehet csodálkozni azokon a panaszokon, hogy beavatkozás nélkül a medrek alig pár méteresre szűkülnek. 
6. A sziget felett 1989-ben átvezették az M0-s autópálya déli szakaszát. Ami állandóan zümmög. Pont mint Háros-szigeteknél. Vagy északon a Luppa-szigetnél, ahol laknak is. 

Innen szép nyerni, ha egyáltalán meg lehetne határozni kinek mit jelent a győzelem. 

Ha valaki szeretné teljes szépségében látni a Czuczor szigetet, ne gyalog menjen, hanem szerezzen valami vízi járművet, ami lehetőleg átfér egy betongyűrűn, ami a szigetre vezető egyetlen út alatt biztosítja az átfolyást a mellékág számára. A szigeti útról ugyanis a legritkább esetben lehet lejutni a vízpartra, az út első ránézésre arra szolgál, hogy a két oldalt épült nyaralókhoz el lehessen érni. Viszont ha mégis gyalog megyünk megcsodálhatjuk a betoncső fölé helyezett kerámia szobrocskát és a bozótba rejtett, régen használt gördíthető kerítést, amivel ismeretlen szárazföldi ellenség előtt le lehet zárni az egész szigetet. Van a szigeten néhány beépítetlen telek, ahová bekószálva lehet gyönyörködni a szomszédos úszólápokban, de a betonkerítések legtöbb esetben kizárják a bámészkodás lehetőségét. 

Ez leginkább a sziget déli részére igaz, ahogy haladunk észak felé, úgy ritkul a beépített terület, fogy el a burkolt út, és erősödik a távoli zümmögés. Az M0-s híd tövében már kaszálórétek is felbukkannak, az utolsó réten, az utolsó nyaralótelkek szomszédságában méhek dolgoznak, de ez csak jelentéktelen mértékben növeli az autópálya hídjáról hallatszó zümmögést. Magyarországon viszonylag ritka a sivatag, de a Czuczor-szigeten ilyet is lehet találni. Az autópálya hídja alatt ugyanis soha nem esik az eső, de ha esne is nem lenne szerencsés az olajszármazékokkal szennyezett vizet is a Soroksári-Dunába vezetni. Éppen ezért a híd alatt nem nő semmiféle növény, ide még a Nap sem nagyon süt be.

A hídtól északra eső szigetcsúcs tipikusan olyan terület, ahová a természet nem olyan régen tért vissza. (Még) alacsony növésű akác, szeder, dió alkotja főként azt az új, telepes növény-társadalmat, amely az itt állt tanya lerombolt helyén növekedett fel, a híd megépítése után, melyre a Czuczor-sziget kultúrtörténetéről szóló bejegyzésünkben már utaltunk. 

Kilátás a kikotort mellékágra a szigeti bejáró felől

Elöntött játszótér

Napfürdő

Méhlegelő

Régi bejárat az új nyaralóhoz

A zümmögő sziget

Kijárat a Dunához

Mérsékelt égövi antropogén sivatag 

A sziget jövőjével kapcsolatban mindenesetre érdekes kérdés, hogyan alakul majd a lakosság és a Duna viszonya itt, a Czuczor-szigeten. Várható-e pozitív fejlemény a korábban felsorolt hat ponttal kapcsolatban? És hogyan alakul majd a nyaralók helyzete? Eladható lesz-e egy olyan telek, ahol olyasvalaki árulja a telket, aki már hozzászokott az állandó, éjjel-nappal hallható autóforgalomhoz olyasvalakinek, aki éppen ez elől menekül?

A bejegyzés képei 2024. március 17-én délelőtt készültek.