Doktori tervezet

 
1.félév, 2009 ősz

Hazai és külföldi szakirodalom gyűjtése a szigetfejlődés és folyószabályozás általános kérdéseiről a Duna és a hozzá hasonló nagyságú, vízhozamú folyók esetében. Adatok beszerzése a Duna kutatni kívánt szakaszáról. Térképek, légifotók, szabályozási tervek összegyűjtése és leválogatása egyenlő időintervallumokra. Terepi kutatási módszerek megismerése. Terepi bejárások, megfigyelések különböző vízállások esetén.

2. félév, 2010 tavasz

Az összegyűjtött térképek, légifelvételek térinformatikai feldolgozása. Szigetfejlődés és partvonalváltozások térképi megjelenítése. Az elkészült térképek alapján a mintaterületek kijelölése, ahol a továbbiakban a konkrét terepi munka folyhat. Az éves kutatások összefoglalása kisebb publikációban, ismertetése phd. Konferencián, és-vagy Földrajzi Társaság előadása keretében.

3. félév, 2010 ősz

A folyószabályozások elméletének és gyakorlatának megismerése. A vizsgált Duna-szakaszon milyen célok vezérelték a döntéshozókat, milyen konkrét munkákat végeztek, milyen eredménnyel. A folyószabályozási munkák következményeinek térképi megjelenítése; a Duna partvonalának és medrének morfológiája a jelenben. Terepi felmérések, mérőeszközök elhelyezése. Morfológiai, biogeográfiai kutatási módszerek véglegesítése. 

4. félév, 2011 tavasz

További terepi kutatások, a jelenben a vizsgált területen zajló folyamatok megismerése, az eddig megszerzett adatok feldolgozásának megkezdése. Kapcsolatfelvétel a mintaterülethez tartozó önkormányzatokkal, a kutatási eredmények ismertetése. Mellékág, élőhely revitalizációs pályázati lehetőségek keresése. Bekapcsolódás a pályázatírási folyamatba. Pályázatok kapcsán felmerülő újabb kutatások beillesztése doktori dolgozatomba.

5. félév, 2011 ősz

Kutatási eredmények összegző munkája. A múltbeli beavatkozások és a jelen felszínalakulása révén a jövőbeli folyamatok előrejelzése, esetleges beavatkozások kapcsán szcenáriók megalkotása.

6. félév, 2012 tavasz

Doktori dolgozat megírása, esetleges hiányok pótlása. Kutatási eredményeim ismertetése más fórumokon (konferenciák, folyóiratok, szakhatóságok, önkormányzatok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb.)

A 6 félév alatt a tárgyaim felvételét e terv szerint igazítanám, az első évben elsősorban a térinformatika tárgykörében mélyednék el, utána a hangsúlyt a terepi kutatáshoz kapcsolódó órák vennék át fokozatosan. Valószínűleg elengedhetetlen lesz, hogy néhány órán áthallgassak a Műszaki Egyetemre, áramlástan és a matematikai statisztika tárgykörében. 

A Doktori Iskola 3 éve alatt terveim között szerepel egy további nyelv elsajátítása, pályáznék külföldi ösztöndíjra, ahol az ottani kutatási eredményeket, módszereket megismerve tovább bővíthetném ismereteimet. A megszerzett tudás és a majdani munkahelyem függvényében vállalnék gyakorlati órák tartását az egyetemen a 4. félévtől. Szándékomban áll a folyamatos publikálási lehetőségek kutatása és az eredmények közzététele konferenciákon és minden lehetséges módon. Elkészült dolgozatommal és megszerzett fokozatommal szeretnék továbbra is a kutatási területemmel foglalkozni.

Mellékág revitalizáció Mohácsnál

Megmentik a leánykoncér élőhelyét

Csütörtökön írják alá a Szabadság-sziget és a Duna mellékágának újjáélesztéséről szóló megállapodást, az 1,8 millió eurós beruházás az állam, a civil szektor és egy nagyvállalat összefogásával jön létre, jelentős támogatást nyújt az Európai Unió is.

Fotó: WWF Magyarország

hirdetés

A Mohács magasságában lévő Szabadság-sziget mellékágába 1983-ban építettek egy keresztgátat, aminek az volt a funkciója, hogy a vízfőnyomócsöveket megvédjék a víztől és a jégtől, a vezetékeket meder alá elhelyezni túlságosan drága lett volna. További szempont volt, hogy a gát bejárást biztosítson a vízművek szigetre elhelyezett létesítményeibe, amúgy csak vízi járművel lehet azt megközelíteni.

A gát építésekor tehát a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, így mára a Duna annyi hordalékot rakott le a mellékágban, hogy a meder eliszaposodott, megszűnt a vízátfolyás, a víz beposhadt, alacsonyabb vízállásnál gyakorlatilag száraz lábbal lehet átkelni a szigetre. Ha nem történik beavatkozás, a feltöltődés miatt a szigetet az eltűnés fenyegeti.

Nagyításhoz klikk ide!

A feltöltődés hatásai érzékelhetőek az élővilágon, megbomlott az ökoszisztéma, a szigeten található erdőben idegenhonos fafajok kezdtek terjedni, a mellékágból halfajok tűntek el, illetve védett madarak szoktak el a területről. A víz állapota emellett befolyásolja a környék ivóvízkészletét is.

A mellékág és a sziget megmentésére indult a rehabilitáció, a projekt teljes költsége csaknem 1,8 millió euró, aminek 60 százalékát az EU LIFE+ Természet és biodiverzitás programjának pályázatán nyerték, a 15 százalékos önrészt a WWF Magyarország, 10 százalékot a partnerek biztosítanak, a társfinanszírozók hozzájárulása pedig 14 százalék.

A Duna magyarországi szakaszán még egy tucatnyi hasonló állapotú hely van, amelyek megmentése azért lenne fontos, mert a folyószabályozások miatt nem működik a Duna természetes mederalakító hatása, így nem jönnek létre új szigetek. Egyes fajoknak viszont pont ilyen mellékágakra, illetve ártéri erdőkre van szüksége, melyek száma egész Európában csökken.

A WWF ötéves projektjével megmentik a szigetet, a mellékágat és az élőhelyet. A keresztgátban futó csöveket a meder alá helyezik, a gátat pedig lépcsőzetesen megnyitják, hogy megindulhasson a víz áramlása. Ez azt jelenti, hogy a gátat nem szüntetik meg teljesen, csak a felőli részen lépcsőzetesen elbontják egy részét.

A gát lépcsős megnyitásának a jövőben az lesz a funkciója, hogy alacsony vízállás esetén a vízhozam ne a mellékágat, hanem a főágat táplálja, hogy így biztosítsák a főág hajózhatóságát. A mellékágban ismét lehetőség lesz csónakázásra, evezésre, különböző vízi sportokra, miután kikotorják a mederből a felgyülemlett iszapot.

Fotó: WWF Magyarország

Az előkészítő munkálatok már az év eleje óta zajlanak, a helyszíni munkák az iszapkotrással kezdődnek 2010 őszén, ezután az idegenhonos fafajokat őshonosokra cserélik, ez 2010. és 2012. között zajlik majd. A kőgát visszabontását 2012-ben végzik majd, ez várhatóan fél évig tart. A beruházás 2013-ra készül el.

A mellékág rehabilitációjával visszatérhetnek az őshonos állatfajok, így például olyan, egész Európában védett és vízáramlást kedvelő halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér, a kecsege és a széles durbincs.

Szivárványos ökle

Emellett arra is számítanak, hogy a fekete gólya és a réti sas is újra fészkelő helyéül választja a Szabadság-szigetet. Mivel a sziget 47 hektáros területe már állami tulajdonba került, nemzeti parki kezelést biztosítanak, amivel megoldható az élőhely megfelelő védettsége, nyugalmának biztosítása. Létrejön egy vízi tanösvény is, illetve a horgászok újra élvezhetik a mellékágat, ami az egyik legkedveltebb területük Magyarországon.

Fekete gólya

Az újjáélesztés fontos hatása az is, hogy a Pécset ellátó parti szűrésű vízbázis nagyobb biztonsággal tudja majd ellátni a lakosságot.

A WWF Magyarország irányításával indult projektben közreműködik még a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű, a Coca-Cola Magyarország és Mohács önkormányzata. Az együttműködésről szóló szerződést a felek csütörtökön írják alá.

Déli küszöb, Gödi-sziget 2009.09.05. 15.30

 

Gödi-sziget, déli küszöb 2009.09.05 délután fél 4. 110 cm-es váci vízállás, emelkedő vízszint (esti váci adat). Van kapcsolat a főággal, de csak déli irányból. Körülbelül 10-15 cm-es mélységű a víz, tehát a déli küszöb magassága kb. 20-30 cm-rel van alatta az északinak.